„Szovjet mesterlövészek” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) |
a kékít |
||
1. sor:
[[Fájl:Klavdiya Kalugina.jpg|bélyegkép|150px|Klavgyija Kalugina, az egyik legfiatalabb női mesterlövész (1943-ban, katonai szolgálata kezdetén csak 17 éves volt).<ref>{{ru}}{{cite web|url=http://www.iremember.ru/snayperi/kalugina-klavdiya-efremovna.html|title= Kalugina Klavgyija Jefremovna|publisher=Iremember.ru|accessdate=2011-01-10}}</ref>]]
A [[Szovjetunió]] [[Munkás-paraszt Vörös Hadsereg|haderejében]] szolgáló [[mesterlövész]]ek fontos szerepet játszottak a [[második világháború]] során a [[Keleti front (második világháború)|keleti fronton]], illetve az azt megelőző és követő fegyveres konfliktusokban. A második világháború során a szovjet mesterlövészek a [[Moszin–Nagant]] és az [[SZVT–40]] mesterlövész-puskákkal voltak felszerelve, amelyekkel 7,62×54 mm R kaliberű könnyű, nehéz, páncéltörő (B–30), páncéltörő és gyújtó (B–32), valamint fényjelző lövedékeket használtak. A mesterlövészek felszereléséhez általában 120 különféle lövedék tartozott.<ref>{{ru}}{{cite web|url=http://handgun.kapyar.ru/page.php?pg=207|title=Sznajperszkaja vintovka obrazca 1891/1930|author=|accessdate=2007-09-29|archiveurl=https://web.archive.org/web/20071018011839/http://handgun.kapyar.ru/page.php?pg=207#|archivedate=2007-10-18}}</ref>
Más országok fegyveres erőitől eltérően, ahol csak férfiak teljesíthettek frontszolgálatot, a szovjet mesterlövészek között nők is voltak. 1941 - 1945 - ig 2,484 női mesterlövész volt a Vörös Hadseregben,<ref>{{ru}}{{cite web|url=http://wio.ru/galgrnd/sniper/sniperru.htm|title= Sznajperi VOV|author= |accessdate=2007-09-29}}</ref> akik a háború végéig 11,280 igazolt találatot értek el. Azonban kevesebb mint 500 női mesterlövész élte túl a háborút.
== Történetük ==
{{szakasz-csonk}}
== Harctéri alkalmazásuk ==
[[Fájl:RIAN archive 58861 Before leaving for the front.jpg|bélyegkép|jobbra|A szovjet Központi Mesterlövész-iskola ''(Центральная снайперская школа)'' politikai tisztje, Jekatyerina Nyikiforovna Nyikiforova beszédet intéz az iskola hallgatóihoz, mielőtt azok a frontra indulnak, 1943. április 1.]]
A [[Munkás-paraszt Vörös Hadsereg|Vörös Hadseregben]], majd a [[Varsói Szerződés]] országaiban is a [[Raj (katonaság)|raj]]- vagy [[szakasz (harcászat)|szakaszszintű]] mesterlövészek alkalmazása terjedt el. A mesterlövészek alkalmazásának fő indítéka volt, hogy az automata lőfegyverek elterjedésével a lövészkatonákat nem képezték ki arra, hogy nagyobb távolságban lévő ellenséges célpontokat leküzdjenek.
A szovjet katonai elmélet ezért a mesterlövészek elsősorban nagy távolságú lefogó tűzet biztosítottak a raj számára, illetve megsemmisítették a felbukkanó célpontokat, elsősorban az ellenséges alakulatok parancsnokait, tisztjeit. A második világháború során a mesterlövészek alkalmazásával foglalkozó szovjet stratégák ([[Vaszilij Grigorjevics Zajcev|Vaszilij Zajcev]] is hozzájárult ehhez) felfigyeltek arra, hogy a hadműveletek során a tapasztalt tisztek és tiszthelyettesek elvesztése milyen nagy problémát okoz az egyes alakulatoknak. Emellett azt is figyelembe vették, hogy a drágább és érzékenyebb mesterlövész-puskák felveszik a versenyt költséghatékonyságban a sorállományú katonák által használt [[gépkarabély]]okkal, feltéve, hogy a mesterlövészeket megfelelően válogatták és képezték ki.
34 ⟶ 33 sor:
A Moszin–Nagant puskát 1891-ben a cári haderő rendszeresítette, a zárszerkezetet az orosz Szergej Moszin ezredes fejlesztette ki, míg a tárat a belga Emile Nagant. A puskát nemcsak Oroszországban, hanem Franciaországban, az Egyesült Államokban, Finnországban, Kínában és Észak-Koreában is gyártották. A hosszú csövű Moszin–Nagant puskák legnagyobb előnye a meglehetősen egyszerű és robusztus zárszerkezet volt, amely igen megbízhatónak számított.
1930-ban módosították az eredeti szerkezetet és a Vörös Hadsereg az 1891/30 típusú
A Moszin–Nagant mesterlövészpuskákat a második világháború alatt és után is alkalmazták a szovjetek, és feltűntek a Kínai Néphadseregben (a [[koreai háború]] során a kínai [[Csang Tao Fang]] 214 ENSZ katonát ölt meg 32 nap alatt egy ilyen puskával), Vietnamban és egyes afrikai konfliktusokban is.
| |||