„Gyöngyösi János (politikus)” változatai közötti eltérés

a
kékít
(0 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10))
a (kékít)
[[1931]]-ben csatlakozott az ekkor alakult [[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt|Független Kisgazdapárt]]hoz, amelynek rövidesen megyei vezetője, majd 1939-ben a párt országos választmányának és intézőbizottságának is tagja lett, az [[1935-ös választások]]on még nem, de az [[1939-es választások]]on már sikerült parlamenti mandátumot nyernie.
 
[[1944]]. szeptemberében a letartóztatástól tartva bújkálni kényszerült, majd a már „felszabadított” [[Békéscsaba|Békéscsabán]] [[október 11.|október 11-én]] újraindította lapját, az ''Alföldi Népújság''ot, amelyben üdvözölte a [[SzovjetunióMunkás-paraszt Vörös Hadsereg|szovjet]] [[Vörös Hadsereg]]et. Jó kapcsolatokat épített ki a szovjet katonai hatóságokkal. Elvállalta a [[2. Ukrán Front]] [[magyar nyelv]]ű [[katonai]] újságjának a szerkesztését, és közreműködött azoknak a [[röpirat]]oknak az előállításában, amelyek a harcoló [[Magyar Honvédség|honvéd]]eket szólították fel [[fegyverletétel]]re és átállásra.
 
1944. [[december 17.|december 17-én]] beválasztották az alakuló [[Ideiglenes Nemzetgyűlés]]be, majd pár nappal később, [[december 22.|december 22-én]] megalakult az ún. [[Ideiglenes Nemzeti Kormány]], melynek [[Magyarország külügyminisztereinek listája|külügyminiszter]]e lett. A többi miniszterhez hasonlóan őt is a szovjet vezetők választották ki [[Moszkva|Moszkvában]]. A választás azért eshetett rá, mert jó benyomást tett a szovjet katonai hatóságokra, amelyekkel együttműködött. Jelentéseik alapján Moszkvában azt tudták róla, hogy a kisgazdapárt ''„balszárnyához tartozik”'', és ''„híve a Szovjetunióval való szoros együttműködésnek”''. Gyöngyösi ennek szellemében kedte működését.