„Wikipédia:Wikihumor/Szedlacsek Rezsőné született Kercsmár Teréz” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a link |
Szedlacsek Mária január 28-án elhunyt, búcsúztatása jövő kedden a Megyeri temető szóróparcellájában |
||
8. sor:
A legidősebb leány, Teréz a hamarosan [[trianoni békeszerződés|elcsatolt]] országrészből a székesfővárosba, [[Budapest]]re költözött, ahol először polgári családoknál helyezkedett el cselédként. Csakhamar felfigyeltek természetes intelligenciájára és kedvességére, így [[1924]]-től a Gamma Vegyi és Ruggyanta Művek főigazgatója, [[Szávay Kornél]] két gyereke, a hétéves Zsófia (1917–1989) és a négyéves Rudolf (1920–1977) mellett vállalt kísérő- és nevelőnői állást. Hamar elnyerte a szülők bizalmát is, és a családnál szintén alkalmazásban álló francia- és németnevelőnőknél is nagyobb megbecsülést vívott ki magának. Szávayék gyakran társadalmi eseményekre is magukkal vitték a gyerekek felvigyázására, így találkozhatott a fiatal Kercsmár Teréz az 1920-as évek legendás színészével, [[Szenes Ernő]]vel (1889–1945) is az egyik, [[New York-palota|New York-palotában]] megrendezett estélyen. Az élmény haláláig elkísérte, s a találkozás emlékére később egyik gyermekének az Ernő nevet adta.
Teréz öt éve nevelősködött a Szávay-gyermekek mellett, amikor egy közös sétájuk alkalmával, a [[Nemzeti Múzeum]] sétaterén megpillantott kimenő uniformisában egy fess fiatalembert, a [[Bocskai ezred]] reguláris hadnagyát, Szedlacsek Rezsőt. Szedlacsek udvarolni kezdett Kercsmár Teréznek, aki kezdeti ellenállása után („Márpedig bakafeleség nem leszek!”) elfogadta a fiatalember közeledését azzal a megkötéssel, ha az leszerel. Szedlacsek Rezső [[1929]] februárjában megkapta obsitlevelét, [[március 4]]-én a [[rákoscsaba]]i [[református]] templomban összeházasodtak, majd a helyi Katolikus Kör helyiségeiben megtartották lakodalmukat. Szedlacsek atyai örökségéből a rákoscsabai Vajdahunyad utcában építettek fel egy két szoba-konyhás házat, amelyhez később, az 1940-es években fürdőszobát és egy harmadik szobát is építettek. Szedlacsek polgári foglalkozás után nézve az [[Egyesült Izzó]] volfrámszálas izzókat összeszerelő [[kőbánya]]i üzemegységének karbantartó géplakatosa lett. A géplakatosszakma a korban megbecsült munkakörnek számított, s Szedlacsekék hamarosan vállalkoztak a családalapításra. Az elkövetkezendő időben hét gyermekük született: Mária (
Szedlacsek Rezső munkahelyén bekapcsolódott a föld alatti munkásmozgalomba, de veszélyes konspirációkra nem vállalkozott. Szedlacsekné ezalatt a gyermeknevelés és a háztartás ügyeivel foglalkozott. A [[második világháború]]val nehéz idők köszöntöttek a családra: a családfő munkahelyét hadiüzemmé nyilvánították és Szedlacseket mint megbízhatatlan elemet elbocsátották állásából. Rákoscsaba még felparcellázatlan Schell-telepi részein földterületeket béreltek, családi összefogással megművelték, és Szedlacsek a közeli [[Rákoskeresztúr]], [[Pécel]], [[Isaszeg]] és [[Gödöllő]] piacain értékesítette a terményeket. Eközben szomorú tragédia is érte a családot: a támadó [[Munkás-paraszt Vörös Hadsereg|szovjet Vörös Hadsereg]] elől menekülő németek a környező legelőkön idegmérget terítettek szét, amelyet a nyulak vegetatív idegrendszere képes volt ugyan feldolgozni, de az embereké nem. Két mérgezett nyúlból készített paprikás az egész Szedlacsek családot kórházba juttatta, még az alig egyéves Gábort is, és végül a két nagyobbik fiú, Ernő és Rezső belehalt a mérgezésbe.
| |||