„Krenner Miklós” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
B36Bot (vitalap | szerkesztései)
a Magyar Nemzet egyértelműsítése AWB
28. sor:
Írásaiból kiemelkedik tanáráról, [[Márki Sándor]]ról írt tanulmánya az ''Ellenzékben'' (1923), ''A kisebbségi ildom'' c. írása az Újságíró Almanachban (1927), ''Arad'' c. irodalmi városismertetése (1930) és ''Kazinczy-portré''ja (1931) az Erdélyi Helikonban. Kapcsolatát [[Kuncz Aladár]]ral ''Másvilági érdek'' c. alatt az ''Erdélyi Helikon'' Kuncz-emlékszámában (1931) írta meg.
 
1943-ban nyugdíjasként Budapestre költözött. A [[Második világháború|II. világháború]] idején a [[budapest]]i ''[[Magyar Nemzet (napilap, 1938–2018)|Magyar Nemzetben]]ben'' megjelenő cikkeivel képviselte a [[transzilvanizmus]] liberális-humánus szellemi hagyatékát. Aláírta a Magyar Történelmi Emlékbizottság háborúellenes felhívását (1942), előszóval látta el a neve alatt megjelenő ''[[1848|48-as]] Erdély'' c. kolozsvári zsebkönyvet (1943). A magyar kormány megbízásából ő hozta Magyarországra [[Petőfi Sándor|Petőfi]] kardját az aradi múzeumból (1948). Visszaemlékezéseiben [[Ruffy Péter]] így ír róla: "Független volt cselekedeteiben, tetteiben, híres cikkeiben, amelyek csak egyet, csak a nép javát szolgálták." Innen értesülünk Naplójáról is, amelyben "Spectator" megírta saját korát és neves kortársait.
 
== Kötetei ==