„Kaštela” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
(2 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10))
|körzethívószám = (+385) 22
|testvértelepülései =
|teljes népesség =
|népsűrűség =
|népsűrűség forrás =
{| class="wikitable" style="margin: 0.5em auto; text-align: center;"
|-
! colspan="16" | Lakosság változása<ref>[http://www.dzs.hr - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.]</ref><ref>http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf</ref>
|-
| [[1857]] || [[1869]] || [[1880]] || [[1890]] || [[1900]] || [[1910]] || [[1921]] || [[1931]] || [[1948]] || [[1953]] || [[1961]] || [[1971]] || [[1981]] || [[1991]] || [[2001]] || [[2011]]
|-
| 5.097 || 5.829 || 5.981 || 6.582 || 7.286 || 7.460 || 8.346 || 8.895 || 9.731 || 11.036 || 13.526 || 18.805 || 24.328 || 29.168 || 34.103 || 38.667
**Kaštel Dragač, azaz Dragač vára Dragatij váraként is ismert. A kaštelai terület legnyugatibb várát Matija Dragač trogiri polgár építtette Girolamo Maripietro trogiri gróf 1543-ban kiadott engedélye alapján. Első említése 1571-ben történt. A várat 1806-ban a lukšićiak vásárolták meg, hogy anyagából templomot építsenek. A vár bejárata felett állt tábla a templom falába van befalazva, eszerint a várat 1546-ban építette Matija Dragač a haza védelmére. Ma csak alapfalai láthatók a štafilići tengerparton.
**Kaštel Quarko, azaz Quarko vára a Bile nevű részen a tengerparton állt. Giovanni Quarco trogiri nemes 1558-ban határozta el, hogy bilei birtokán új várat építtet. 1588-ban említik először a lakosság összeírása alkalmával. Ma csak négyszög alaprajzú alapfalai láthatók a parton. Keleti fala egy sziklazátonyon látható, a többi alapfal a tengerben van. Paolo Andreis trogiri történész szerint tágas udvara volt, bejáratát pedig egykor kaputorony védte.
**Kaštel Lodi, azaz Lodi vára a tengerben egy sziklazátonyon áll. 1548-ban építtette Lodovico és Giovanni Lodi, egy trogiri testvérpár Garzonia trogiri gróf engedélyével. A várat nem fejezték be, mert az építtetők még az építés ideje alatt meghaltak. Giovanni Lodi fia nem folytatta az építést, mivel csak egy Catarina nevű lánya volt. Mivel Catarinának nem volt utóda a birtok hét részre hullott. A 17. század végén a várat spliti Papalić család szerezte meg. Körülötte klisszai [[uszkókok]]at telepítettek le, akik [[zengg]]i váruk után Nehajnak nevezték. A négyszög alaprajzú, pártázatos falú vár ma is sértetlenül áll.<ref>[http://www.dalmatia.hr/hr/kultura-i-zanimljivosti/kastel-stafilic-kula-nehaj Dalmatia.hr:Kultúra i zanimljivosti – Kastel Stafilic-Kula Nehaj]{{hr}}</ref>
[[Kép:Kastel Novi, parcik a kostelni vez z 12. stol.jpg|300px|bélyegkép|jobbra|Kaštel Novi látképe]]
**Kaštel Štafileo, azaz Štafileo vára Rotondo néven is ismert. Építtetője a krétai származású trogiri nemes Stefano Staphileo volt. A 15. század második felében érkezett Trogirba és Alessandro Viaro gróf engedélyével 1508-ban építtette a tengerben kiálló sziklazátonyra a várat a Koriolan Ćipiko által épített első itteni vár mintájára. Bejáratát kaputorony és felvonóhíd őrizte. A körülötte telepített falut bijaći menekültek lakták, védőfal és árok kerítette. Az építtető 1519-es halála után fiai örökölték, akik közül Giacoponak négy lánya volt, akik által az Andreis, Kažotić, Ferro és Zavoreo családoké lett. 1693-ban Giovanni Ferro a falu védőfalának északnyugati tornya helyére saját várat építtetett.<ref>[http://www.dalmatia.hr/hr/kultura-i-zanimljivosti/kastel-stafilic-kastel-rotondo Dalmatia.hr:Kultúra i zanimljivosti – Kastel stafilic-Kula Rotondo]{{hr}}</ref>
*[[Kaštel Novi]]
**Bijaći (Biachi) a kaštelai mező nyugati részén fekvő ókori település volt, melyet az 1. században Claudius római császár alapított a siculi katonai táborban állomásozó VII. és IX. legio veteránjainak részére. A 9. században horvát fejedelmi birtok volt, ahonnan Trpimir fejedelem oklevelet is keltezett. A 205 méter magas Vela Bijaća dombon 1475-ben Szent Onofria tiszteletére templomot építettek. 1378-ban a velencei-genovai háború idején őrtorony állt itt. A régészeti feltárás során egy a 10. és 16. század között lakott település maradványai és temetője került elő. Többször pusztították hadak, de lakossága mindig visszatért. A török pusztította el végleg a 16. században, elmenekült lakossága Kaštel Štafileot népesítette be.
**Itt nemesítették ki több száz éve a kaštelai Crljenak szőlőfajtát, mely a világon [[Zinfandel]]ként ismert. A Kaliforniában széles körben elterjedt szőlő eredetére 2001-ben találtak rá itt Kaštel Novin Ivica Radunić szőlőjében, ahol 22 tő maradt meg belőle és genetikailag teljesen azonosnak bizonyult a világon ismert Zinfandellel. A Crljenakból készítették reneszánsz horvát költők kedvenc borát, amelyet aztán ők több ízben is megénekeltek. A Crljenak valószínűleg először Bécsbe jutott el, ahol a monarchiabeli szőlőfajtákat mind begyűjtötték, és onnan kerülhetett ki Amerikába. A Szűz Mária tiszteletére szentelt kis templom közelében Stomoriján emlékmű emlékeztet a Zinfandel itteni erdetéreeredetére.
[[Kép:Kastel stari.jpg|300px|bélyegkép|jobbra|Kaštel Stari – látkép]]
*[[Kaštel Stari]]
**A kaštel stari vár a legrégibb a kaštelai várak közül. Kaštel Ćipikonak is nevezik, mivel építtetője Koriolan Ćipiko trogiri nemes, gályaparancsnok volt. Az 1476 és 1481 között épített vár négyszög alaprajzú. A váron ma is látható az építtető személyét és az építés időpontját megörökítő latin nyelvű felirat. A vár azonban nem sokkal ezután leégett és 1492-ben újjá kellett építeni, mely tényt egy másik emléktábla örökíti meg. [[1507]]-ben a körülötte fekvő települést is saroktornyos fallal és árokkal kerítették melyen át felvonóhíd vezetett. A török 1512-ben 450 lovassal és 180 gyalogossal támadta a várat. A támadók ostromlétrákat használtak, de a védők elkeseredetten küzdöttek. Végül a trogiriak segítségét kérték, akik tizenhárom hajóval érkezve felmentették őket. Ezután a törökök a település házait végigrabolva elvonultak.
**[[Keresztelő Szent János]] tiszteletére szentelt régi plébániatemploma [[1714]]-ben épült [[barokk]] stílusban a 16. század végén épített régebbi plébániatemplom helyén. Felszentelése a sekrestye felett elhelyezett tábla szerint 1723-ban történt. A főoltár a Legszentebb Oltáriszentség és Keresztelő Szent János, a mellékoltárok a Rózsafüzér királynője és Szent Felicia, míg az apszis két oldalán álló oltárok Szent Ilona és Szent Rókus tiszteletére vannak szentelve.
**A Rózsafüzér királynője tiszteletére szentelt új plébániatemploma.
**Szent József tiszteletére szentelt kis reneszánsz temploma.
[[Kép:Kaštel Gomilica (Kaštilac), 2011-09-11.jpg|300px|bélyegkép|jobbra|Kaštel Gomilica látképe]]
*[[Kaštel Gomilica]]
**Kaštel Gomilica település legfontosabb műemléke Kaštilac vára. A bencés rendet még Zvonimir király telepítette le Splitben, majd birtokokat adományozott nekik, köztük 1078-ban a Kaštelai mezőn fekvő birtokot. Itt építették fel a 12. században a [[román stílus]]ú Szent Kozma és Damján templomot. A török veszély hatására [[1529]]-ben a kis Gomilica-szigeten erőd építésébe kezdtek, melynek építése [[1545]]-ben fejeződött be. Kapuját kőhíd kötötte össze a szárazfölddel, melyet egy magas, erős torony védett. A híd a várkapu előtti felvonóhídra vezetett. A vár falai egy 40-szer 40 méteres területet kerítettek körbe. Miután elkészült ide települtek át Gornja és Donja Kozica jobbágyai, akiknek falvait a török elpusztította. A vár a 17. század végén a török veszély megszűnésével elveszítette védelmi funkcióját. A ma is szinte teljes épségben álló vár talán a legszebb fekvésű a kaštelai várak közül, a Horvátországot reklámozó fotósok egyik kedvenc témája. 2003-2004-ben alapjait megerősítették és falai között tervben volt egy tengerészeti múzeum elhelyezése.
**Szent Jeromos tiszteletére szentelt régi plébániatemploma 1600 körül épült a régi település falain kívül. 1731-ben a helyén épült fel a ma is látható templom, mely tényt a főbejárat feletti felirat rögzíti. Egyhajós épület négyszögletes apszissal. Homlokzatán rózsaablak látható, felül a harangtornyon három ablak van. A hajó minden oldalán három ovális barokk ablak látható, míg a szentélyben csak egy. Körülötte egykor temető volt. Mióta 1914-ben felépítették az új plébániatemplomot itt már nem tartottak több istentiszteletet, oltárait is az új templomba vitték át.
**Az új Szent Jeromos plébániatemplom 1914-ben épült nagyméretű hajóval és kis kápolnákkal. A tágas szentély mellett nyugatról emelkedik a harangtorony, míg keletről a sekrestye található. A barokk főoltárt eltérő színű márvány oszlopok díszítik. A nyugati oldalon található Szent Benedek oltáron Sebestiano Ricci velencei [[rokokó]] festő tanítványának a képe látható. A Szent Kereszt oltáron egy nagyhatású fából faragott kereszt látható, melyet F. Bakotić ferences atya faragott a 18. században. A templomot 1990-ben megújították.
**Szent Kozma és Damján vértanúk tiszteletére szentelt temploma a 12. században épült román stílusban. Előtte néhány ókeresztény szarkofág töredéke található. 1495-ben még a középkori Kozic falu plébániatemploma volt. A templomnak egy román stílusú ívelt bejárata van. A déli fal nyugati részén levő ablak a templom első átépítésének idejéből származik, mivel nyilvánvalóan gótikus stílusú. A templom északi oldalán egy a templomhoz hasonlóan romboid alaprajzú épület alapfalait tárták fel, mely a templommal összefüggésben épülhetett. A templom előtt egy hétszáz éves tölgyfa áll, mely 1996 óta természetvédelem alatt áll.
*[[Kaštel Sućurac]]
**A település 1927-ben épített új plébániatemplomának kincstárában őrzik Trpimir horvát fejedelem 851. március 4-én Bijaćin kelt adománylevelét. Rajta kívül régi faragott kövek, a régi plébániatemplom barokk szobrainak egy része, több ezüstből és aranyból készített liturgikus tárgy található itt. A templom körül végzett régészeti feltárások során római és történelem előtti leletek is kerültek elő.
**A településtől északra áll a Doci Miasszonyunk tiszteletére szentelt régi plébániatemploma, mely ma inkább Hladi Miasszonyunk néven ismert. Régen Sela nevű település plébániatemploma volt.
 
==Gazdaság==
A helyi gazdaság alapját a történelem során a mezőgazdaság és a halászat képezte. A termékeny kaštelai mezőnek köszönhetően a vidék mindig bővelkedett terményekben, melyek közül a legjelentősebbek a bor és a cseresznye, de újabban a zöldségek, különösen a saláta és a paradicsom, melyek a kedvező éghajlati feltételek miatt már korán megteremnek az üvegházakban és fóliasátrakban. A 19. század második felében megépült a vasútvonal, mely Splitet kötötte össze az [[Osztrák-Magyar Monarchia]] többi részével. Ezzel Kaštela jelentősége is megnőtt. Hatása a 20. század elején kezdett érződni, amikor megnyíltak az első szállodák. Az legelső szállodát 1909-ben doktor Šoulavy nyitotta Kaštel Lukšićban, a leghíresebb szálloda pedig a Kaštel Stariban nyitott Palace volt (ma zárva van). Az első ipari létesítmények az I. világháború után épültek. Ilyen volt a Kaštel Sućuracban nyílt cementgyár. A város fejlődéséhez hozzájárult az elektromos energia bevezetése és a vízvezeték megépítése. A II. világháború idején a gazdaság stagnált, majd a háborús állapotok miatt visszaesett. A háború után a szocialista gazdaságpolitika ösztönözte az ipar fejlesztését, így a cementgyár után műanyaggyár, vasmű és faipari kombinát is létesült. Ennek következtében jelentősen emelkedett a kaštelai lakosság száma, viszont kedvezőtlenül hatott a mezőgazdaság és a turizmus fejlődésére. Az 1980-as évek végére sok kaštelai rendelkezett többrétű bevételi forrással, mely az állami üzemekben végzett munkából, a turizmusból és a mezőgazdaságból egyaránt származott. Jugoszlávia szétesése után a helyi gazdaság válságba került.
A nagyobb vállalatok, mint a műanyagüzem és a fakombinát bezártak, a cementgyár és a vasmű kevesebb dolgozót foglalkoztatott, a többi üzem pedig Splitben működött. A munkanélküliek száma megemelkedett. A 21. század elején új magánvállalkozások és külföldi kereskedelmi központok jöttek létre és a kikötő kiépítése is pozitív hatással járt. Emellett a lakosság száma is állandóan növekedett, melynek nagysága évente meghaladta az ezer főt, mely óriási terhet jelentett az amúgy is gyenge városi infrastruktúrára. A városi vezetés elsődleges célja ma a turisták visszacsábítása. Ehhez jelentős fejlesztéseket kell végrehajtani többek között az infrastruktúra és a szállodák kapacitásának növelése tekintetében.