„Szladits Károly” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
a ({{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások)
== Fiatalkora ==
 
Gyermekkorát többek között szülővárosában és [[Budapest]]en töltötte, utóbbi helyen végezte el egyetemi tanulmányait. 1895. október 12-én szerezte meg egyetemi doktorátusát. Királyi kitüntetés mellett,<ref>Akik egész közép- és főiskolai pályafutásuk alatt mindig kitűnő eredménnyel tanultak, pályatársaik közt mindig a legkitűnőbbek közé tartoztak, s végűlvégül a doktori vizsgálatot is kitűnő sikerrel tették le.</ref> ''sub auspiciis Regis'' avatták doktorrá [[Hegedüs Lóránt (politikus)|Hegedűs Lóránttal]] és [[Papp Ferenc (irodalomtörténész)|Papp Ferenccel]]. A legutolsó ilyen doktorrá avatás 1838. július 21-én történt. Akkor gróf [[Cziráky János]]t avatták föl.
 
== Tudományos pályafutása ==
Már egyetemi tanárként vett részt az 1928-as magánjogi törvénytervezet tíz éven át tartó előkészítésében, kidolgozásában. 1942-ben távozott az egyetemről. Oktatói és tudományos tevékenysége mellett [[folyóirat]]szerkesztői munkássága is jelentős volt. 1914 és 1933 között a [[Jogtudományi Közlöny]] mellékleteként működő ''Magánjogi Döntvénytár'' című időszakos döntvénygyűjteményt szerkesztette, amely korának bírósági döntéseit publikálta, továbbá a ''[[Békejog és Békegazdaság]]'' című folyóiratot is 1920 és 1922 között. 1945 után a Jogtudományi Közlönynek első főszerkesztője, a [[hága]]i Állandó Nemzetközi Választottbíróságnak tagja volt.
 
1932-ben a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező, 1943-ban rendes, majd 1948-ban tiszteleti tagjává választották. 1949-ben tiszteleti tagsága megszűnt. 1953-ban [[Kossuth-díj]]ban részesült.
 
== Főbb művei ==
 
*[http://real-eod.mtak.hu/5394/ ''A házasságkötés szabályai.''] (1899)
*''A magyar magánjog vázlata a bánya-, csőd-, kereskedelmi és váltójog alapelveivel I–II.'' (1902)