'''Nyírő Lajos''' (eredetileg: Nebehaj Lajos<ref name="kesztolc">{{CitWeb |url=https://kesztolc.hu/szoveges-oldal-164-5 |szerző=Nyírő Lajos |cím=Nyírő Lajos |dátum=2016-02-19 |oldal= |elér= |weblap=Kesztölc város honlapja}}</ref> [[Kesztölc]], [[1921]]. [[január 21.]] - Budapest, [[2014]]. [[november 3.]]<ref name="emlekezete">{{CitWeb |url=http://www.iti.mta.hu/NyiroLajos_nekrolog.doc |szerző=[[Veres András (irodalmárirodalomtörténész)|Veres András]] |cím=Nyírő Lajos emlékezete |dátum=2014-11-16 |oldal= |elér=2018-10-05 |weblap=Irodalomtudományi Intézet honlapja }}</ref>) irodalomtörténész.
==Élete==
8. sor:
==Szakmai pályafutása==
1961-es megalakulásától kezdve 1989-es nyugdíjazásáig az irodalomelméleti osztály vezetője volt.<ref name="emlekezete" /> A [[Kritika (folyóirat)|Kritika]] folyóirat szerkesztőbizottságának 1965–72 között volt tagja. Oroszlánrésze volt az irodalomtudományi elmélet rangjának elismertetésében.<ref name="nol">{{CitWeb |url=http://nol.hu/kultura/nyiro-lajos-halalara-1497937 |szerző=[[Veres András (irodalmárirodalomtörténész)|Veres András]] |cím=Nyírő Lajos halálára |dátum=2014-11-12 |oldal= |elér=2018-10-06 |weblap=[[Népszabadság|Nol.hu]] }}</ref> Foglalkozott az információelmélet társadalomtudományokban való térhódításával, ''Kibernetika és művészet'' címmel írt tanulmányt, ami szlovákul is megjelent.<ref name="kesztolc" /> Támogatta [[Horváth Iván (irodalomtörténész)|Horváth Iván]] irodalomtörténész 1970-es években zajló, a magyar irodalomtörténet adatainak számítógépes feldolgozására irányuló törekvéseit.<ref name="mediatort">{{CitWeb |url=http://www.mediatortenet.hu/2016/03/21/horvathivan/ |szerző=[[Bellai László]] |cím=„Nincs média tovább, hanem bejáratok vannak az univerzumba” – Interjú Horváth Ivánnal |dátum=2016-03-21 |oldal= |elér=2018-10-06 |weblap=MODEM - médiatörténet }}</ref> Az 1960-as évek közepétől szerkesztette az ''Irodalomtudomány'' című kollektív tanulmánykötetet, ami 1970-re jelent meg és 20. századi irodalomtudományi iskolákat és módszereket mutat be. 1969-ben védte meg ''Az irodalmiság problémája az irodalomtudományban'' című kandidátusi disszertációját. 1981-ben jelent meg [[Veres András (irodalomtörténész)|Veres Andrással]] közösen szerkesztett ''A marxista irodalomelmélet története'' c. kötete. 1988-ban ment nyugdíjba.<ref name="kesztolc" />
Kilencvenhárom évesen teljes szellemi és testi frissességben hunyt el.<ref name="nol" />
