[[ FileFájl:Europe Renewables Energy consumption 2016.svg|bélyegkép|jobbra|350px|Európa néhány országában a megújuló energia aránya a teljes energiafelhasználáshoz képest 2016-ban <ref>[https://ec.europa.eu/eurostat/tgm/table.do?tab=table&init=1&language=de&pcode=t2020_31&plugin=1 A megújuló energiaforrások felhasználása az EU-ban]</ref> <div style="column-width: 5em;">{{Farblegende|#C5C5C5|border=1px solid #aaa|???}}{{Farblegende|#ff0000|border=1px solid #ff0000| < 5 %}}{{Farblegende|#ff6600|border=1px solid #E65C00| 5–10 %}}{{Farblegende|#ffa100|border=1px solid #E69100| 10–20 %}}{{Farblegende|#ffea00|border=1px solid #E6D200| 20–30 %}}{{Farblegende|#ccff00|border=1px solid #84ff00| 30–40 %}}{{Farblegende|#84ff00|border=1px solid #37c844| 40–50 %}}{{Farblegende|#37c844|border=1px solid #269647| 50–60 %}}{{Farblegende|#269647|border=1px solid #269647| > 60 %}}</div>]]
'''Megújuló energiaforrás'''nak nevezzük azoknak az energiahordozóknakenergiahordozók aazon csoportját, amelyek az emberi időszámítást tekintveidőléptékben képesek megújulni, azaz nem fogynak el, ellentétben a [[nem megújuló energiaforrás]]okkal. A megújuló energiaforrások a napenergia közvetlen termikus és foto-villamosfotoelektromos hasznosítása, a biomassza, szélenergia, vízenergia, a tenger hullámzásából kinyerhető energia, a geotermikus energia, valamint a Holddal[[Hold]]dal összefüggésben az ár-apály energia. A geotermikus energia a [[Nap (égitest)|Nappal]] való kapcsolat, a földfelszín Napból és a magmából származó energiaáram jelentős különbsége alapján sorolható a megújuló energiaforrások közé.<ref> Energiafelhasználói kézikönyv (szerk: Barótfi I.) http://www.passzivhaz.info.hu/__arc/2015_energiafelhasznaloi.pdf</ref>.
A megújuló energiaforrások közül sok káros anyag kibocsájtásakibocsátása nélkül is felhasználható, azonban a megújuló energia nem jelenti önmagában az [[Emisszió (környezet)|emissziómentes]], környezetbarát működést. Így például a fatüzelés megújulónak számít, hiszen a fa biológiai úton emberi idő alatt pótolható, ezzel szemben a teljesen emissziómentesen, azonban [[urán]]nal működő [[atomerőmű]] nem tartozik a megújuló energiát felhasználó erőművek közé.
A megújuló energia előnye, hogy nem fenyeget a készletek kimerülésének veszélye, többségük a környezetre és az élőlényekre tekintve ártalmas gázokat és melléktermékeket nem bocsájtbocsát ki, azonban felhasználásukat a helyi adottságok meghatározzák, nem mindenütthasználhatóak felhasználhatóakfel bárhol, és nem akármekkora mennyiségben.
== Megújuló energiaforrások ==
[[FileFájl:Aufgerichtetesholz.jpg|bélyegkép|250px|A fa a legrégebb óta felhasznált megújuló energiahordozó]]
[[Fájl:Krafla geothermal power station wiki.jpg|bélyegkép|250px|A [[Föld (bolygó)|Föld]] belső energiája a geotermikus energia]]
Az [[energiamegmaradás]] értelmében energiát nem lehet létrehozni. Amikor megújuló energiáról beszélünk, a felhasznált energia ezekből a forrásokból származik:
=== A [[Nap]]bólNapból származó energia ===
A Nap nagy mennyiségű energiát közvetít a földre [[Elektromágneses sugárzás|elektromágneses hullámok]] formájában. A Földre körülbelül 174 PW ([[Watt (mértékegység)|Petawatt]]) teljesítmény érkezik, ebből 30%-ot a légkör visszaver, így körülbelül 122 PW éri el a Föld felszínét, ami egy évben 1070 EWh energiát jelent, és így 7500 -szorosa az évi energiafelhasználásnak. Ezt az energiát direkt vagy indirekt módon használjuk fel. A direkt felhasználás közé tartozik a vizek és az atmoszféra felmelegítése, a légtömegek mozgatása, valamint a növények termesztése.
A napenergia indirekt felhasználása közé tartozik a bioenergia, a szélenergia és a vízenergia is. Néhány lehetséges felhasználási mód:
* '''Napenergia''': [[napelem]], hőtermelés, kémiai energiává alakítás
* '''Bioenergia''': fa, növényi olaj, biodízel, bioetanol, biogáz, BtL-hajtóanyagok (Biomass to Liquid -– biomassza-elfolyósítás)
* '''Vízenergia:''' víz felduzzasztás -– helyzeti energia, folyóvíz -– mozgási energia, hullámzás, áramlatok a tengerben, a víz hőenergiája
* '''Szélenergia''': szélerőmű, szélmalom, vitorláshajó
=== Geotermikus energia ===
A [[Föld]] belsejében lévő energia részben még a Föld keletkezéséből maradt vissza, részben pedig a Föld belsejében történő [[radioaktivitás|radioaktív]] bomlás terméke. A leggyakrabban ezt az energiaforrást fűtésre, valamint áramfejlesztésre használjuk.
=== A Nap és Hold mechanikus hatása a Földre ===
== A leggyakrabban felhasznált erőművek ==
Hogy az energiát emberekaz által isember hasznosítani lehessentudja, erőművek segítségével át kell alakítani erőművek segítségével.
=== Szélerőmű ===
{{fő|Szélenergia}}
[[FileFájl:A Szélerőművek Ausztriában.JPG|bélyegkép|250px|Szélerőművek]]
A szélenergia a levegő mozgási energiáját használja fel, a szél által meghajtott kerekekszélkerekek megforgatják a generátort, amivel elektromos energia állítható elő. A szél segítségével termelt energia jelenleg évi 20%-kal növekszik,<ref name="businessweek1">{{cite web |url=http://www.businessweek.com/news/2012-02-07/wind-power-market-rose-to-41-gigawatts-in-2011-led-by-china.html |title=Wind Power Market Rose to 41 Gigawatts in 2011, Led by China |author=Alex Morales |date=February 07, 2012 |work=Bloomberg }}</ref><ref name="greeninc.blogs.nytimes.com">Lars Kroldrup. [http://greeninc.blogs.nytimes.com/2010/02/15/gains-in-global-wind-capacity-reported/ Gains in Global Wind Capacity Reported] ''Green Inc.'', February 15, 2010.</ref> és rendkívül népszerű Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban.
A szélerőművek működése nem jár [[Emisszió (környezet)|emisszióval]], de csak oda érdemes telepíteni, ahol rendszeresen nagy széljárásoka jellemzőekszéljárás. Hátránya, hogy a széltől függően az erőművek nagyon váltakozóváltozó nagyságbanmértékben állítanak elő elektromos energiát, előre pontosan meg nem jósolható időközökbenidőtartamban.
=== Vízerőmű ===
{{fő|Vízenergia}}
[[FileFájl:Hoover dam from air.jpg|bélyegkép|250px|Vízerőmű az Egyesült Államokban]]
A vízenergia a folyók vizének helyzeti energiáját használja kienergiája. A folyón érkező vizet gáttal felduzzasztják, majd ráeresztik a turbinákra, ahol a helyzeti energia először mechanikus-, majd a generátorokban elektromos energiává alakul. át. A világ vízerőműveinek [[teljesítmény|összteljesítménye]] mintegy 715 000 [[W|MW]], a [[Föld]] elektromos összteljesítményének 19%-a (2003-ban 16%-a volt), a megújuló energiahasznosításnak 2005-ben a 63%-a. <ref name="REN21-2006">[http://www.ren21.net/globalstatusreport/download/RE_GSR_2006_Update.pdf Renewables Global Status Report 2006 Update] {{Wayback|url=http://www.ren21.net/globalstatusreport/download/RE_GSR_2006_Update.pdf |date=20110718181410 }}, published 2007, accessed 2007-05-16</ref>
A vízenergia használata nem jár [[Emisszió (környezet)|emisszióval]], ezen kívül igen nagy előnye, hogy képes folyamatosan energiát előállítani szemben a nap- és szélerőművekkel, azonban csak olyan helyeket lehet felhasználni, ahol bő vizű folyók nagy magasságkülönbséggel haladnak.
=== Naperőmű ===
{{fő|Napenergia}}
[[FileFájl:Photovoltaik adlershof.jpg|bélyegkép|250px|Napelemek]]
A napenergia a Földet érő napsugárzásból kinyerhető energia. Használata történhet fotovoltaikus elektromosfotoelektromos- vagy hőenergia előállításával. A napenergia használata történhet aktív módon [[naperőmű]]ben, [[napelem]]mel vagy [[napkollektor]]ral, illetve passzív módon, ilyen például az épületek tájolása segítségével elért hőmegtakarítás, vagy a hőszigetelés. Decentralizált energiatermelésre sok háztartásban használják világszerte.
A naperőműveknapelemek emissziómentesek és felhasználhatóak kisebb méretekben is, így lehetséges akár családi házak tetejére néhány darabot, akár egy erőműparkban sokat egymás mellett üzemeltetni. Hátránya, hogy a napsugárzástól függően az erőművek nagyon váltakozó nagyságban állítanak elő elektromos energiát, meg nem jósolható időközökben., Éjszakaéjszaka az erőművekegyáltalán nem képesek áram előállítására.
=== Biomassza ===
{{Fő|Biomassza}}
[[FileFájl:Culltura cana-de-açucar REFON.jpg|bélyegkép|250px|A [[cukornád]]at nem csaknemcsak élelmiszerként lehet felhasználni, hanem energiakinyerésre is használható]]
A biomassza kifejezés alatt tágabb értelemben a [[Föld]]ön lévő összes élő tömeget értjük. A maiMai elterjedt jelentése: [[energetika]]ilag hasznosítható növények, termés, melléktermékek, növényi és állati hulladékok. A biomassza segítségével fosszilis tüzelőanyagok válthatóak ki, és ideális esetben az elégetett növényi anyag 1egy éven belül újratermelődik, megteremtve ezzel a [[fenntartható fejlődés]] és energiagazdálkodás lehetőségét.
A biomassza feldolgozásával nyerhető energiafajták:
* [[biogáz]] (szerves anyag anaerob bomlásával, Pl:pl. [[metán]])
* bioüzemanyag (biomassza, szerves anyag, hulladék szerves anyag tartalmából), pl. [[biodízel]], [[bioetanol]]
* szilárd biomassza ([[tűzifa]], [[Apríték|fa aprítékfaapríték]], [[pellet]], fabrikett)
UgyanBár a különböző biomasszák a megújuló energiahordozók közé tartoznak, elégésük a környezetre káros gázok különböző mértékű kibocsátásával jár.
=== Geotermikus-erőmű ===
{{Fő|Geotermikus energia}}
[[FileFájl:Puhagan geothermal plant.jpg|bélyegkép|250px|Geotermikus erőmű a [[Fülöp-szigetekenszigetek]]en]]
A geotermikus energia a [[Föld]] belső hőjéből származó energia. A Föld középpontja felé haladva kilométerenként átlag 30 °C-kal emelkedik a hőmérséklet. [[Magyarország]]on a geotermikus energiafelhasználás [[1992]]-es adat szerint 80-90 ezer tonna [[kőolaj]] energiájával volt egyenértékű. A geotermikus energia gyakorlatilag korlátlan és folytonos energianyereséget jelent. Termálvíz formájában nem kiapadhatatlan forrás. Kitermelése viszonylag olcsó, a levegőt nem szennyezi, viszont a felszíni vizeket nemegyszer -– magas sótartalmánál fogva -– igen.
A geotermikus energia megújuló energiaforrás, amiamely a legolcsóbb energiák közé tartozik, hacsak nem kell a sós vizet villamos energiával visszapréselni az eredeti közegébe. Mára [[Spanyolország]] a legnagyobb zöldenergia-felhasználó. Magyarországon sok geotermikus energiát használnak fel, sok híres termálfürdő van. A geotermikus fűtés telepítése kb. 5 év alatt térül meg. Magyarországon a termálvíz 2 km-nél mélyen, nyomás alatt akár 120 120̪̊͡ °C-os is lehet.
== Előnyei ==
=== Örökké rendelkezésre álló készletek ===
A Földön található fosszilis energiahordozók nem tartanak örökké. Ezek a Föld keletkezésekkor, vagy az azóta eltelt idő alatt jöttek létre, és nem lehet őket pótolni, ha már végleg elfogytak -– ezért is a [[nem megújuló energiaforrás]] elnevezés. Ide tartozik a [[földgáz]], [[kőolaj]], [[szén]] és [[urán]]. A megújulók ezzel szemben nem fogynak el, vagy mert a természet körforgása miatt emberi léptékben képesek megújulni, vagy mert annyi áll belőle rendelkezésre, hogy lehetetlen az elfogyasztása.
=== Környezetkímélő működés ===
{{Bővebben|A globális felmelegedés mérséklése}}
A megújuló energiaforrás és a környezetkímélő működés önmagában két különböző fogalom, hiszen a megújuló forrásból származó energia előállítása is történhet környezetszennyező módon, például bioanyagok égetésével. Azonban a megújuló energiaforrások nagy része [[Emisszió (környezet)|emisszió]]mentesen felhasználható, valamint a nem teljesen káros anyagkibocsájtás károsanyagkibocsátás-menetesen működő erőművek (Pl:pl. biogáz égetése) kevésbé környezetszennyezőek, mint a hagyományos erőművek (Pl:pl. szénerőmű).
A fosszilis energiahordozók égetése hatalmas mennyiségű [[szén-dioxid]]ot (CO<sub>2</sub>) bocsájt ki, és ezzel hozzájárulnakhozzájárul az [[üvegházhatás]] mesterséges növeléséhez. Tekintve, hogy a megújuló energiaforrások használatával jóval kevesebb szén-dioxid kerül a légkörbe, ezeknek a felhasználását egyre több ország támogatja, hogy ezzel is mérsékelni lehessen a [[globális felmelegedés]]t. <ref>[[Volker Quaschning]]: Regenerative Energiesysteme. Technologie – Berechnung – Simulation. 8. aktualizált kiadás, München, 2013, 43. oldal</ref>.
Egy [[Kilowattórakilowattóra]] elektromos energia előállításakor átlagosan szélkerekeknél 9,4 g, vízerőműveknél 11,6 g, naperőműveknél 29,2 g,<!-- ez egy magyarra lefordíthatatlan szó: Solarthermiekraftwerk - napmelege erőműveknélnaphőerőműveknél 30,9 g -->, valamint geotermikus erőműveknél 33,6 g CO<sub>2</sub>-kibocsájtáskibocsátás keletkezik, míg ez a szám földgáz-erőműveknél földgázerőműveknél 350-400 g közé, illetve szénerőműveknél 750-1050 g-ra tehető. Az itt említett megújuló energiaforrásoknál a széndioxid-kibocsájtás leginkább a gyártáskor és telepítéskor, valamint kisebb mértékben a szállításkor keletkezik.
A biomasszák esetében a számítás nehezebb, hiszen itt ugyan a feldolgozáskor és az égetéskor ugyanúgy keletkezik CO<sub>2</sub>, mint a hagyományos erőműveknél, viszont a növények termesztésével, azok élettartama alatt szén-dioxid megkötése, valamint oxigén-kibocsájtásoxigénkibocsátás is lejátszódik, mindez ugyanakkor más növényi területek felhasználásával.
=== Energiafüggetlenség ===
A megújuló energiaforrások kiépítését sokszor az energiafüggetlenséggel is indokolják, ami egyúttal a nagyobb mértékű országon belüli értékkihasználás érhető el.<ref>Előadás: [[Martin Kaltschmitt]], Wolfgang Streicher (Hrsg.) ''Regenerative Energien in Österreich''. Wiesbaden 2009, S. V.</ref> Ezen kívül elérhető a többi országtól való nagyobb függetlenség (Pl: Oroszországtól), valamint hogy egyes háborús övezetek vagy nagy cégek politikai döntései kisebb nyomást gyakorolhassanak más területekre az energia révén.<ref>Előadás: Kriege um Ressourcen. Herausforderungen für das 21. Jahrhundert. München, 2009.</ref>
== Hátrányai ==
=== Egyenetlen termelés, az energia nehéz tárolhatósága ===
{{lásd még|Tárolóerőművek}}
[[FileFájl:Talsperre Goldistahl Damm.jpg|bélyegkép|250px|Tárolóerőmű Németországban. Ez az erőmű maga nem állít elő energiát, csupán a már megtermeltet tárolja későbbre. A megújuló energiák egyre nagyobb felhasználása miatt egyre több ilyenre van szükség. A tárolási kapacitások nagy korlátoltságai azonban nagy problémát okoznak]]
[[FileFájl:DESERTEC-Map large.jpg|bélyegkép|250px|Egyes területeken akkora a bizonyos forrásokból történő energiatermelés ingadozása, hogy a felhasználása hatalmas nehézségeket okoz. Egy ilyen képzeletbeli ábra azt mutatja, hogy melyik területeken milyen erőműveket lenne érdemes telepíteni a kiegyensúlyozott termelés érdekében. Így például a sivatagba javasolt a naperőmű, míg az Északi-tenger partvidékén a szélenergia felhasználásának van értelme a nagyobb hatékonyság a folyamatosabb termelés miatt végett<ref>[https://web.archive.org/web/20150705204930/http://www.desertec.org/de DESERTEC-archivált]</ref> <ref>[http://www.desertec.org/ DESERTEC]</ref>]]
A megújuló energiaforrások egyik legnagyobb hátrányukhátránya, hogy az energiát nem előre eltervezhető és szabályozható módon adják le, hanem úgy, ahogy a környezet és időjárás azt éppen befolyásoljaadja. Így például a kisebb vízhozamú folyó csak kevesebb vízenergia-előállításhoz elég, a szélerőművek csak megfelelő szélerősségben tudnak működni, valamint a naperőművek működése is teljesen a Nap aktuális fényerejétől függ. Ezzel szemben a hagyományos erőműveket az aktuális igények szerint lehet szabályozni, ami fontos is, hiszen például az áramhálózatbanvillamos hálózatban mindig pontosan ugyanannyi áramot kell a rendszerbe táplálni, mint amekkora a felhasználás, az áram önmagában nem tárolható a vezetékhálózatban. Ugyan Európa országai egy egységes áramhálózatot alkotnak, így elméletileg lehetséges, hogy a helyenként túl nagy, helyenként túl kicsi áramtermelést kiegyenlítsék, azonban a megújuló energiával működő erőművek az azonos napszakok és az azonos éghajlati jelenségek (Pl:pl. évszakok) miatt nem tudnak a környező országokon belül tökéletes szinkronban működni. Egyenetlenségek nem csak a napi ciklusban mutatkoznak, sokkal nagyobb a kilengés az éves ciklusban a különböző évszakokban. Így például (az északi féltekén) decemberben sokkal kevesebb energiát állítanak elő a szél- és naperőművek, mint augusztusban, ami energiafelhasználás szempontjából kifejezetten előnytelen, ezért a megújuló energia alkalmazásával kapcsolatban jelenleg az egyik legnagyobb problémaként kezelik a nehézkes energiatárolást.
Jelenleg a következő tárolási technikákat alkalmazzák jellemzően:
* '''Víztározó:''' Amennyiben több áram termelődik, mint szükséges, vizet pumpálnak fel egy magasan fekvő tárolóbatározóba, majd energiahiány esetén, mint egy vízerőműnél, a vizet ráengedik egy -egy turbinára. Ez a fajta tárolási módszer elég hatékonynak bizonyul, hiszen alacsony az energiaveszteség, illetve az energiát hosszabb időközökönidőközön át is lehet tárolni. A technológia igazi hátránya azonban a hely, hiszen a nagy mennyiségű víz tárolásához nagy hely kell. Egy részletes, 2015-ben elvégzett felmérés alapján Nyugat-Európában jelenleg 0,327 TWh energiát tárolni képes víztározó található, és ezt a földrajzi adottságokból kifolyólag csak 2,618 TWh-ra lehet kibővíteni, ami töredéke annak, ami szükséges lenne a nap és szél energiájának teljesítményének a kiegyenlítését éves szinten. <ref>[https://cordis.europa.eu/news/rcn/125319_en.html cordis.europa.eu]</ref> <ref>Előadás: Hans-Werner Sinn, München, 2017 "Wie viel Zappelstrom verträgt das Netz? Bemerkungen zur deutschen Energiewende"</ref> <ref>Előadás: Hans-Werner Sinn, München "Energiewende ins Nichts" -– energiareform a semmibe</ref>
* '''Akkumulátorok:''' Az elektromos áramot kémiaivegyi energiává alakítják, és a belső energiával rendelkező anyagokat tárolják. Jelenleg is ezt használják kisebb háztartási eszközök, mint laptopok, telefonok. Nagy mértékű használata jelenleg csak kisebb mértékű üzemleállások mérséklésére történik, nagy mértékű, tartós energiatárolásra nehezen használható, illetve az akkumulátorokhoz felhasznált anyag veszélyes hulladéknak minősül.
* '''Melegítőtározó:''' A napsütést, vagy felesleges áramot egy közeg (Pl:pl. víz) felmelegítésére használják, amit később leginkább fűtésre használnak fel. A hőveszteség miatt hosszú időközökben nem lehet hatékonyan energiát tárolni vele.
* '''Gázzá alakítás:''' Áram segítségével [[hidrogén]], majd abból [[metán]] gáz állítható elő, melyet később égetéssel újra árammá alakíthatnak. Az így előállított metánnal például a hagyományos [[gázerőmű|gázerőműveket]] is lehet üzemeltetni. Hátránya, hogy a folyamat csak alacsony [[hatásfok]]kal üzemeltethető.
Ezeknél a tárolási módszereknél a legnagyobb problémát az alacsony hatékonyság (hatásfok), valamint a jelentős helyigény jelentik. Ugyan jelenleg a tárolás szempontjából legproblémásabb nap- és szélerőművek a teljes energiaellátásban csak egy egész kis szerepet vállal (Pl:pl. Németországban 3%), most sem lehet az évszakok közötti teljesítményingadozásból előálló energiafelesleget tárolni, tartósan kedvezőtlen időjárás esetén más energiaforrásokhoz kell fordulni.
A napi ingadozást az áramtermelésben az előre eltervezett áramfelhasználással is igyekeznek kiegyenlíteni, így az áram nagykereskedelmi ára mindig az aktuális termeléshez igazodva változik, ami arra ösztönzi a felhasználókat, hogy az energiaigényes folyamatokat inkább akkor végezzék el, amikor alacsony az ár, azaz nagy a termelés.
==== Áramellátás: „Párhuzamos rendszerek”====
Európa egységes áramhálózatába sok helyen és különböző erőművekből történik az árambetáplálás. A megújuló energiát felhasználó erőművek, főleg a szél- és napenergia egyenlőtlen és pontosan előre meg nem jósolható teljesítménye azonban komoly kihívás elé állítja az elektromos hálózatot. Mivel az energiatárolás ma még egy megoldatlan probléma, az erőműveinket mindig az aktuális energiafelhasználáshoz és az időjáráshoz kell igazítani. Jelenleg a megújuló forrásból történő árambetáplálás [[Megújuló energiaforrás#Az Európai Unióban|az Európai Unióban törvényileg előnyben van részesítve]], vagyis ha a kedvező időjárás miatt sok áram keletkezik a szél- és naperőművekben, a fosszilis égetésű erőművek teljesítményét csökkentik, kedvezőtlen időjárás esetén pedig a nem megújuló energiaforrások segítenek be az áramtermelésbe.
Így ugyan az éves termelést tekintve lehet radikálisan csökkenteni a [[Nem megújuló energiaforrás|nem megújuló energiát felhasználó]] erőművek arányát az áramtermelésben, azonban a kiegyensúlyozatlan termeléstényezők miatt az áramtermelés csakcsupán nap- és szélerőmű felhasználásával nem lehetséges, az áramtermelés szempontjából kedvezőtlen hónapokban az áramtermelésbe vissza kell kapcsolni a hagyományos erőműveket.
Azokon a területeken, ahol nagyon sok szél- és naperőmű működik, már problémát okoz a kedvező időjárási viszonyok esetén a túltermelés, vagyis hogy rövidebb időközökben több áramot állítanak elő, mint amennyi szükséges. Az ilyen esetekben leginkább az áram távolabbi helyekre történő továbbításával, akár más országokba való eladással lehet megválni a feleslegtől. A rövid ideig tartó, és ezáltal nehezen felhasználható energiamennyiséget azonban nem ritkán csak negatív áron lehet eladni, vagyis a termelő fizet azért, hogy más átvegye az áramot. Így például Németországban 2017-ben 107-szer fordult elő órákon át, hogy negatív áron kellett áramot eladni. <ref>[https://blog.energybrainpool.com/bereits-103-mal-in-2017-negative-preise-am-stromspotmarkt/ Árameladás negatív áron]</ref>
<!-- Joschka Fischer -->
=== Nagy helyigény, környezetrombolás ===
A megújuló energiaforrások kihasználásahasználata sokszor környezeti rombolást is eredményeznekeredményez. Leginkább a vízerőművek okozzák a legnagyobb környezeti változásokat, mivel a folyó felduzzasztása, illetve egy [[árapályerőmű]] kiépítése teljesen átalakítják az ott élő élőlények környezetét. A [[szélfarm]]ok is jelentősen megváltoztatják a környezetet, itt leginkább a [[Szélerőművek hatása a madárvilágra|madárvilágra gyakorolt hatást]] kritizálják az állatvédők.
A helykihasználás szempontjából a bioenergia a leghátrányosabb, hisz a biomasszához igényelt növények felnövesztése hatalmas területeket igényel. A napenergia területhez viszonyítva ehhez képest sokkal jobban teljesít, hiszen 25-65-söröse az adott területegységen napelemek által kinyerhető energia, mint a növényekkel. <ref>Matthias Günther: ''Energieeffizienz durch Erneuerbare Energien. Möglichkeiten, Potenziale, Systeme''. Wiesbaden, 2015.</ref>A hagyományos erőművekhez képest a szél- nap- és bioenergia felhasználása akkora nagy, hogy a rendelkezésre álló terület nagysága nem engedi meg az akármekkora mértékű kiépítést.
== Megújuló energiafelhasználás kiépítése, használata ==
|}
A megújuló energia aránya 2013-ban a teljes energiafelhasználáshoz képest a EU-tagállamban 15,0% volt. 2004 óta állnak rendelkezésre részletes adatok az egyes tagállamokról, a mérés kezdete óra az arány minden tagállamban emelkedett. A legnagyobb emelkedést [[Svédország]], [[Ausztria]], [[Bulgária]] és [[Olaszország]] mutatták fel. A legnagyobb arányban használ megújuló energiát Svédország (52%), majd Lettország (37,1%), Finnország (36,8%) és Ausztria (32,6%) <ref name="Eurostat Anteil EE">{{Internetquelle|url=http://ec.europa.eu/eurostat/tgm/table.do?tab=table&init=1&language=de&pcode=t2020_31&plugin=1|titel=Anteil erneuerbarer Energien am Bruttoendenergieverbrauch|hrsg=Eurostat|zugriff=2018-07-22}}</ref> 1999 és 2009 között az EU átlag 5%-ról 9%-ra emelkedett.
Az EU 2007. március 9-én elhatározta magát, hogy az üvegházhatást okozó gázoknak a kibocsájtását 2020-ig egyötöddel az 1990-es állapothoz képest csökkenteni kell, és ehhez kapcsolódóan a megújuló energiafelhasználásnak az arányát 20%-ra növelni kell. <ref>[http://www.n-tv.de/politik/Merkel-schafft-Kompromiss-article217100.html ''Merkel schafft Kompromiss'' EU a megújuló energiafelhasználás kiépítésének támogatásáról]</ref>. Az EU 2009/28-as irányvonala kötelezte a tagállamokat, hogy saját maguknak jelöljenek ki egy célt, hogy minimum mekkora arányban állítsanak elő áramot megújuló energiaforrásokból. Magyarország például 13%-ot jelölt ki magának, ám ezt már 2011-ben túlteljesítette.
Az EU 2014-ben célnak jelölte meg, a teljes energiafelhasználást tekintve (nem csak az áramét!) 27%-os megújuló arányt elérni 2030-ig. <ref>[http://www.faz.net/aktuell/wirtschaft/wirtschaftspolitik/co2-ausstoss-soll-bis-2030-um-40-prozent-sinken-eu-kommission-erntet-viel-kritik-fuer-klimaplaene-12764121.html ''EU-Kommission erntet viel Kritik für Klimapläne''Frankfurter Allgemeine Zeitung]</ref>
A megújuló energiaforrások felhasználása érdekében az EU létrehozta az [[Szabályozás a megújuló energiaforrások kiépítésért|EEG nevű]] törvényt ''('''E'''rneuerbare-'''E'''nergien-'''G'''esetz)'', amely garantálja, hogy a megújuló energiát felhasználó erőművek előnybeelőnyben legyenek részesítve, és ne ezeknek, hanem a fosszilis égetésű erőművekerőműveknek kelljen csökkenteni a teljesítményüket túltermelés esetén.
=== A világ szintjén ===
Jelenleg a világ sok országában dolgoznak a megújuló energiaforrások minél szélesebb körű felhasználásán. A klasszikus [[vízenergia]] és bioenergia felhasználása mellett egyre több naperőmű és szélerőmű települ. 2014-ig összesen 138 ország nyilvánította ki, hogy politikai célja a megújuló energia minél nagyobb felhasználása, ezek közül 95 újonnan iparosodott-, vagy fejlődő ország. Míg szélerőműveket 83 ország használ, a naperőművek használója már a 100-asat is meghaladja.
Az [[elektromos áram|áramtermelésben]] a megújuló energiafelhasználás aránya egy 2013-as felmérés szerint 22,1%, a maradék 77,9% vagy fosszilis módon, anyagok elégetésével, vagy [[atomerőmű]]vekben lett előállítva. A legfontosabb megújuló energiaforrást a vízerőművek jelentették 16,4%-os arányban. Ez a szám a szélerőműveknél 2,9%, a biomasszánál 1,8%, a naperőműveknél 0,7% volt, míg a további megújuló energiaforrások 0,4%-ban fedték le a világ áramfogyasztását (nem a teljes energiafogyasztását!) <ref>[https://www.iea.org/Textbase/npsum/MTrenew2014SUM.pdf iea.org]</ref>.
A megújuló energiát felhasználó erőművek telepített teljesítménye 2013 végén 1550 Gigawatt volt, és ezzel 8%-as több, mint az előző évben. 2004-ben ez a szám még 800 </ref>GW volt. Míg a vízerőművek telepített teljesítménye a teljes időszakban 715-ről 1000 GW-ra emelkedett, a többi megújulóé 85-ről 560 GW-ra. A legnagyobb növekedés a telepített teljesítményt tekintve a világon a szél- és napenergia-hasznosítás érte el. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy mivel egyetlen erőmű sem működik egész évben 100%-os teljesítményen, a telepített (bruttó) teljesítményt soha sem érik el. Főleg a szél és napenergia esetében állnak sokat kihasználatlanul az erőművek, így éves átlagteljesítményt vizsgálva ezek az erőműfajták még a közelébe sem érnek a telepített teljesítményükhöz.
A megújuló energiába egyre nagyobb sebességgel fektetnek a különböző országok a világon. 2015-ben 329,3 milliárd amerikai dollárt fektettek be a csökkenő [[kőolaj]], [[földgáz]] és [[szén]]<nowiki>árak</nowiki> ellenére a világon, valamit 30%-alkal több szél- és naperőművet telepítettek ebben az éveben mint 2014-ben. Az ''Allianz Climate & Energy Monitor'' adatai szerint évente 710 milliárd amerikai dollár befektetésre lenne szüksége a [[G20]]-országoknak 2035-ig, hogy az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]] klímacélját betarthassák. A legtöbb pénzt ennek érdekében a cél megfogalmazása óta [[Németország]], [[Nagy-Britannia]], [[Franciaország]] és [[Kína]] adták ki .<ref>[https://www.allianz.com/de_DE/nachhaltigkeit/artikel/allianz-climate-and-energy-monitor.html www.allianz.com]</ref>.
=== Magyarországon ===
{{Bővebben|Megújuló energiaforrások Magyarországon}}
A megújuló energiák felhasználását leginkább a természeti adottságok határozzák meg. Ez azt jelenti, hogy egyes energiaforrások felhasználása szinte lehetetlen, egyesekémásoké nehézkes, míg egyesekémegint másoké kifejezetten kedvező. Magyarország esetében a nagy esésű folyóvizek hiányában a vízenergia nem jön szóba, az országban csak a [[Tisza-tó]]nál található két, nem nagy teljesítményű vízi erőművízerőmű. A napenergia a napsütéses órák alacsony száma miatt ugyancsak nem alkalmazható hatékonyan. A [[Kárpát-medence|Kárpát-medencében]] nem nem fúj nagy erősségű szél, így a szélerőművek sem kifizetődőek. Mivel a már meglévőek is csak 25%-osan tudtak működni, Magyarországon a szélerőművek építését már 2016 óta nem támogatják. <ref>[https://www.portfolio.hu/users/elofizetes_info.php?t=cikk&i=241330 Nem épül több szélerőmű Magyarországon]</ref><br>
Ezzel szemben az ország fekvése kiválóan alkalmas a geotermikus energia, és a biomassza felhasználására. A magyar megújuló energiaforrások több mint fele biomasszából származik, valamint a geotermikus hőenergia közvetlen felhasználásában Magyarország a világ vezető államai közé tartozik 2,7 TWh kapacitásával.<ref>http://www.ren21.net/wp-content/uploads/2016/06/GSR_2016_Full_Report.pdf</ref> Elsősorban lakóházak, ipari létesítmények és üvegházak fűtésére használják. Geotermikus energia biztosítja többek között [[Győr]], [[Szentlőrinc]], [[Miskolc]] és [[Szentes]] távfűtését, részben vagy egészben.<ref>http://pannergy.com/projektek/</ref><ref>http://www.szentes.hu/turizmus/index.php/hu/miert-szentes/227-zold-oazis</ref>
== Jegyzetek ==
== További információk ==
* [http://www.ujenergiak.hu ÚjEnergiák.hu] -– Megújuló energiaforrások hírportálja
* [http://www.reak.hu/kk/023.htm Regionális Energia- és Anyagtakarékossági Központ (1999): Megújuló energiaforrások hasznosítása]
* [http://www.muszakiak.com/energia/megujulo-energiaforrasok.html Megújuló energiaforrások] -– muszakiak.hu -– a műszaki portál
* [http://megujulo-energia.eu/ Megújuló energia] -– Általános információktól a kivitelezésig
* [https://web.archive.org/web/20150421022656/http://www.mernokbazis.hu/hirek/energetika-es-megujulo-energia mernokbazis.hu] -– gépészmérnökök a megújuló energetikáról
* Megújuló energiaforrás felhasználása fűtés-hűtési célra Magyarországon az elmúlt 11 évben (2017), Energiagazdálkodás, 2016 évi 5/6 szám
| 