„Naplás-tó” változatai közötti eltérés

*A Cinkotai parkerdő

[[Fájl:Termeszetvedelmi terulet.JPG|balra|bélyegkép|200px|Természetvédelmi területet jelölő tábla a Naplás-tó mellett]]

A környező nádas, valamint a patak völgyében lévő alsó és felső [[láprét]]en kialakult gazdag növény- és állatvilág miatt nyilvánították védetté. Olyan védett növényfajok találhatók itt, mint a [[Európai struccpáfrány|struccpáfrány]], a [[szibériai nőszirom]], [[borzas füzike]] és több [[Kosborfélék|orchidea]]féle, valamint a [[mocsári tisztesfű]] ''(Stachys palustris),'' [[keskenylevelű gyapjúsás]] ''(Eriophorum angustifolium)'' és [[zsombéksás]] ''(Carex elata).''<ref>{{CitWeb|aut=Marusnik Tünde|tit=Víz-ökológia|subtit=A Szilas-patak ökológiai és vízminőségi vizsgálata|url=http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/2001/0125/28.html|aurl=https://web.archive.org/web/20110828121845/http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/2001/0125/28.html|archd=2011-08-28|accd=2017-12-19}}</ref> A tótól északra [[fűzláp]] található, mely szigorúan védett terület, csak tudományos célból, engedéllyel látogatható. A védett gerinctelenek közül említésre érdemes az [[imádkozó sáska]] ''(Mantis religiosa),'' a [[nappali pávaszem]] ''(Aglais io),'' a [[kis balkáni futrinka]] ''(Carabus montivagus blandus)'' és a [[szentendrei változó futrinka]] ''(Carabus scheidleri distinguendus).'' A tó fontos élőhelye a [[barna ásóbéka|barna ásóbékának]] ''(Pelobates fuscus)'' és a hazánkban őshonos egyetlen [[teknősök|teknős]]fajnak, a [[mocsári teknős]]nek ''(Emys orbicularis).''<ref>[https://ng.hu/termeszet/2006/05/15/a_naplas_to_titkai/ A Naplás-tó titkai] , ng.hu</ref> A környező nádas, illetve a tó déli partja mellé telepített [[Cinkotai parkerdő]] változatos fafajtáival gazdag madárvilágnak nyújtanak otthont. A madártani megfigyelések során 150 madárfajt írtak le a Naplás-tó környékén. Ilyen a [[hegyi fakúsz]] ''(Certhia familiaris),'' az [[erdei fülesbagoly]] ''(Asio otus),'' [[fekete rigó]] ''(Turdus merula),'' [[zöldike]] ''(Chloris chloris)'' és az [[őszapó]] ''(Aegithalos caudatus).''<ref>{{CitWeb|tit=Madárgyűrűző tábor a Naplás-tó mellett|url=http://www.mme.hu/budapesti-helyi-csoport/madargyuruzo-tabor-naplas-mellett|red=Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület|date=2014-09-15|accd=2017-12-19}}</ref>

 

A tó védelem alá helyezésének indoka az volt (a [[Merzse-mocsár]]ral együtt), hogy Közép-Európában ez az egyetlen ilyen nagy kiterjedésű városi terület, amelyen a vízi és mocsári növényzet, illetve a hozzá csatlakozó sásréti és lápréti vegetáció viszonylag háborítatlan. Értékesek a nyílt vízi hínáros, nádas, a partvonalon csatlakozó magas sásos rét- és lápréttöredékek is.<ref>{{CitWeb|tit=Az ismeretlen Budapest: természeti ritkaságok a keleti végeken|url=https://vs.hu/magazin/osszes/az-ismeretlen-budapest-termeszeti-ritkasagok-a-keleti-vegeken-0421|red=VS.hu|date=2014-04-21|accd=2017-12-19}}</ref>

== Megközelítése ==

A Naplás-tó [[Cinkota]] és [[Rákosliget]] között, az előbbihez közelebb terül el [[Budapest XVI. kerülete|Budapest XVI. kerületében]]. A tavat a [[Belváros (Budapest)|belváros]] felől autóval Cinkotán (Kerepesi út–Veres Péter út–Szabadföld út–Vidám Vásár utca–Simongát utca–Nógrádverőce utca-Naplás út), vagy [[Rákoskeresztúr]]on keresztül (Jászberényi út–Pesti út–Cinkotai út–Nógrádverőce utca-Naplás út) lehet elérni, míg tömegközlekedéssel a tóhoz vezető utca (Nógrádverőce utca-Naplás út) és a Cinkotai út találkozásánál található buszmegállóhelytől ''(Erdei bekötőút),'' ahol a [[46-os busz (Budapest)|46-os]] és a [[146-os busz (Budapest)|146-os busz]]ok állnak meg, gyalog pár perc a tározó.

 

== A Naplás-tó és az ember ==

[[Fájl:Naplas nyaron.JPG|right|250px|thumb|A tó partja nyáron]]

Az év nagy részében engedéllyel lehet [[horgászat|horgászni]], a téli időszakban viszont a befagyott tavon tartózkodni tilos, erre kihelyezett táblák hívják fel a figyelmet.<ref name=":0">{{CitWeb|aut=Kolozsi Ádám|tit=Miért nem szabad korcsolyázni Budapest legnagyobb taván, és jól van-e ez így?|url=https://index.hu/mindekozben/poszt/2017/01/03/miert_nem_szabad_korcsolyazni_budapest_legnagyobb_tavan_es_jol_van-e_ez_igy/|red=Index.hu|date=2017-01-03|accd=2017-12-19}}</ref> Télen mégis sokan [[korcsolya|korcsolyázni]] mennek a tóhoz.<ref>{{CitWeb|aut=Zubreczki Dávid|tit=Naplás-tó, a legnagyobb fővárosi jégpálya. Hová menjünk korcsolyázni Budapesten?|url=http://urbanista.blog.hu/2009/01/03/naplas_to_a_legnagyobb_fovarosi_jegpalya_hova_menjunk_korcsolyazni_budapesten|red=Urbanista|date=2009-01-03|accd=2017-12-19}}</ref><ref name=":0" />

 

A [[WWF]] Magyarország által 2002-ben indított [[mocsári teknős|mocsáriteknős]]-védelmi program keretében az ország számos területén folyamatos állományfelmérést végeztek. Ebben a Naplás-tó mintaterületül és bemutatóhelyül szolgált.<ref>[http://www.knpa.hu/index.php/palyazatok/palyazatok-tanulmanyok/56-kalmar-zsofia-mocsari-tekns-?start=1 Kalmár Zsófia: Mocsári teknős]{{Halott link|date=2017 decemberéből}}</ref> A többéves kutatás során néhány itt élő egyedet rádióadóval láttak el, hogy nyomon követhessék a mozgásukat.<ref>{{cite web|url=http://www.noeallatotthon.hu/index.php?pid=2&cid=850|title=Szabadon engedtük a mocsári teknőst|accessdate=2017-12-19|date=2010-07-06|publisher=Noé Állatotthon Alapítvány}}</ref>