„Irán világörökségi helyszínei” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Rita (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
Rita (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
19. sor:
|[[Taht-e Szolejmán]] || [[kép:Takhte Soleyman.jpg |150px]] || Taht-e Szolejmán („Salamon trónja”) Irán északnyugati részén, az [[Urmia-tó]]tól délnyugatra egy [[tűzhányó|vulkáni]] hegység egyik völgyében fekszik természetes hőforrások közelében. A világörökségi helyszínhez egy központi [[Zoroasztrizmus|zoroasztriánus]] szentély, egy templom, egy [[Szászánida Birodalom|szászánida]] város és egy [[Ilhánok|ilhanida]] vadászkastély tartozik. A templom a 6-7. századra datálható. A terület egyedei emléke a több mint két és fél ezer évig tartó zoroasztriánus tűz- és vízkultusznak. A központi szentélyt a 13. században a [[mongolok]] részben újjáépítették, új formája egy templomegyüttest, udvarokat, oszlopcsarnokokat, levéltárat, kincstárat és szálláshelyeket foglalt magába. A terület [[régészet]]i hagyatékának fontos eleme a még feltáratlan szászánida város, valamint a szentélytől délre a mongol Ilhanida dinaszita 13-14. századból származó szintén feltáratlan vadászkastélyának maradványai. || kulturális || 2003
|-
| [[Bam]] fellegvára és a környező kultúrtáj || [[kép:Bam cast2.jpg |150px]] || Bam a [[Dast-e Lut|Lut-sivatag]] szélén az [[Iráni-fennsík]] déli peremén fekszik. Az [[Ázsia|Ázsiát]] átszelő kereskedelmi útvonalak egyik csomópontjában található települést az akhaimenida időkben, valamikor az i. e. 6-4. században alapították. Egy [[oázis]] mellett épült fel, vízzel egy föld alatti öntözőrendszerrel látták el, amit az elsők között építettek ki az országban. Történelme során többször is elnéptelenedett, majd 642-ben [[arabok]] foglalták el. Virágkorát a [[7. század|7.]] és a [[10. század]] között élte, az itt készült jó minőségű szőttesekről volt híres. Bevehetetlennek tartott sárrétegekből készült
|-
|[[Paszargadai]] || [[kép:Persia-Tomb-of-Cyrus-the-Great-Passargad-530BC.JPG |150px]] || A mai Fársz tartományban fekvő Paszargadai volt az Akhaimenida Birodalom első királyi székhelye, az első nyugat-ázsiai multikulturális birodalom fővárosa. A romvároshoz II. Kürosz mauzóleuma mellett monumentális kapuk, paloták, kertek, egy erődített terasz, egy királyi fogadócsarnok, tűztemplom, oltárok és egy palota maradványai tartoznak. Az 1,6 négyzetkilométeres védett terület az akhaimenida művészet és építészet egyik legjelentősebb alkotása. A várost nagy Kürosz parancsára kezdték építeni a Morghab-síkságon, ahol i. e. 550-ben legyőzte Asztüagész méd királyt. Ő rendelte le a hatlépcsős alapon álló, fehér mészkőből készült szögletes, nyeregtetős mauzóleumának építését, de befejezésére csak utóda II. Kambüszész uralkodása alatt került sor. Paszargadai csak rövid ideig volt a birodalom fővárosa, i. e. 520-tól Perszepolisz lett az új székhely és ekkortól Paszargadai fénykora véget ért. ||kulturális || 2004
| |||