„Irán világörökségi helyszínei” változatai közötti eltérés

|[[Paszargadai]] || [[kép:Persia-Tomb-of-Cyrus-the-Great-Passargad-530BC.JPG |150px]] || A mai [[Fársz tartomány]]ban fekvő Paszargadai volt az [[Óperzsa Birodalom|Akhaimenida Birodalom]] első királyi székhelye, az első nyugat-ázsiai multikulturális birodalom fővárosa. A romvároshoz [[II. Kurus perzsa király|II. Kürosz]] mauzóleuma mellett monumentális kapuk, paloták, kertek, egy erődített terasz, egy királyi fogadócsarnok, tűztemplom, oltárok és egy palota maradványai tartoznak. Az 1,6 négyzetkilométeres védett terület az akhaimenida művészet és építészet egyik legjelentősebb alkotása. A várost II. (Nagy) Kürosz parancsára kezdték építeni a Morghab-síkságon, ahol i. e. 550-ben legyőzte [[Istuviga|Asztüagész]] [[Médek|méd]] királyt. Ő rendelte le a hatlépcsős alapon álló, fehér mészkőből készült szögletes, nyeregtetős mauzóleumának építését, de befejezésére csak utóda [[Kambúdzsija perzsa király|II. Kambüszész]] uralkodása alatt került sor. Paszargadai csak rövid ideig volt a birodalom fővárosa, i. e. 520-tól [[Perszepolisz]] lett az új székhely és ekkortól Paszargadai fénykora véget ért. ||kulturális || 2004

|-

|-

|[[Biszotun]] || [[kép:Darius I the Great's inscription.jpg |150px]] || Biszotun az Iráni-felföldet Mezopotámiával összekötő ősi kereskedelmi útvonal mentén fekszik. A régészeti lelőhely legfontosabb műemléke az a dombormű, amelyet I. Dareiosz perzsa király készíttetett az i. e. 6. században. A monumentális, körülbelül 15 méter magas és 25 méter széles lapos dombormű a győztes uralkodót jeleníti meg, hagyományos perzsa öltözetben, uralkodói fejdísszel. Egy elámi, újbabiloni és óperzsa nyelven írt felirat az uralkodó győztes csatáit sorolja fel, amelyek közül az egyik a közelben zajlott le. A 100 méter magasban faragott domborművön kívül a helyszín további emlékekkel rendelkezik a történelem előtti koroktól kezdve a médek, az akhaimenidák, a szászánidák és az ilhánok koráig. || kulturális ||2006