„Csörgő Sándor” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
2 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) |
→Életpályája: jav |
||
27. sor:
[[Eger]]ben a [[Dobó István Gimnázium]]ban tett érettségi vizsgát. Felsőfokú tanulmányait a szegedi [[József Attila Tudományegyetem]] matematika szakán végezte. Matematikus oklevelét [[1970]]-ben kapta kézhez, s mindjárt bekerült a szegedi egyetem Bolyai Intézetébe. Gyakornok (1970-1972), 1972-ben [[Szőkefalvi-Nagy Béla|Szőkefalvi-Nagy Bélánál]] és [[Tandori Károly]]nál védte meg egyetemi doktori disszertációját, ezután tanársegéddé léptették elő (1972-1975).
A [[kijev]]i Állami Egyetemen volt aspirantúrán, témavezetője A. V. Szkorohod volt, nála védte meg kandidátusi disszertációját 1975-ben. Hazajőve 1975-ben adjunktusi beosztásba került (1975-1978). 1984-ben érte el a matematika tudományok doktora fokozatot, 1978-tól 1987-ig docensi beosztásban dolgozott, 1987-ben kapta meg az egyetemi tanári kinevezést. Vezette a Sztochasztika Tanszéket. Vendégkutató volt a Kaliforniai Egyetemen ([[San Diego (Kalifornia)|San Diego]], 1984-1985), a Stanford Egyetemen (1985), az Észak-Karolinai Egyetemen (Chapel Hill, 1989-1990), a Michigani Egyetemen [[Ann Arbor]]ban (1990-1998). 2000-ben önként mondott le [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] professzori állásáról, s visszatért kutatni, tanítani a Bolyai Intézetbe.
Magas impakt faktorú szakfolyóiratokban adta közre tudományos eredményeit angol nyelven hazai, de gyakran külföldi szerzőkkel is. A legidézettebb tudósok közt tartották számon nemzetközi viszonylatban is. Az akadémiai tagság mégis váratott magára, végül [[2001]]-ben az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] beválasztotta levelező tagjai, [[2007]]-ben pedig rendes tagjai sorába. Szegeden érte a halál, az [[Újszeged]]i temetőben nyugszik.<ref>Szeged, Újszegedi temető, Református bal-3-11 In [[Tóth Tamás (temetőkutató)|Tóth Tamás]]: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyek adattára. Szeged, 2008. 33. p.</ref>
| |||