Wikipédia

„Bél nemzetség” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Kossuthzsuzsa (vitalap | szerkesztései)
35 136 szerkesztés
aNincs szerkesztési összefoglaló
 
1. sor:
A '''Bél''' ''(Bel, Ugh, Ug)'' nemzetség ősi birtokai [[Eger]] városától északra, a [[Mátra]] és a [[Bükk-vidék]] hegyei közt fekvő egykori '''Bél völgyében''', [[Bélapátfalva|Apátfalva]] körül feküdtek, a felette levő hegyet ma is [[Bél-kő]]nek nevezik.
 
==Története==
A Bél völgyét választotta ki magának, vagy ezt kapta lakóhelyéül a nemzetség őse és e területet népesítette be. Hogy mi volt az ős neve biztosan nem tudható. Egy alkalommal a nemzetséget '''Ug nemzetség'''-neknemzetségnek is mondták, s feltételezhetjük, hogy ez volt a nemzetség ősének neve, és Bélnek csak azért nevezték utódját, mert a Bél völgyében lakott.
 
Első adatunk a [[12. század]]ból maradt fenn, mikor a nemzetség egyik ősének följegyzése az [[Bélapátfalvai ciszterci kolostor|apátfalvi monostort]] a [[kunok]] monostorának nevezte (Abbatia B. Mariae Triumfontium Cumaronum), kún származású volt, s leszármazottai [[1282]]-re már 12 ágazatot alkottak.
 
E nemzetségből származtak a ''Monos-Béli, Szentmárton Béli, Bekölczey, Mikófalvi és Sajó-Németi Bekény, Sajó-Németi, Bellyen, Sajó-Németi Ugfi és más borsodBorsod megyei családok is.
 
A gyorsan megsokasodott nemzetség hamar kinőtte a Bél völgyet, s a [[Bükk-vidék|Bükk hegység]] másik oldalán is szereztek maguknak birtokokat. Ezek közül különösen nevezetes volt [[Sajónémeti]], amelyhez akkor még Czenterfalva is tartozott. Az övék volt [[Nagyvisnyó|Visnyó]] és a ma már ismeretlen Vilyó is. A [[Rimaszombat]]tól délkeletre eső [[Bellény|Bellyént]] azonban már csak Bekény ága szerzeményének tekinthetjük.
12. sor:
A Bél nemzetség 13. századi ténykedéséről kevés adat maradt fenn:
 
II. Miklós [[1288]]-ban Rátót Dezső fölhatalmazottja volt '''[[Igrici|Igriczi''']] megvételénél.
IV. Laczk (László) pedig [[Drugeth Fülöp]] jászai várnagya volt, és [[1324]]-ben az Erne unokák birtokaiból őt is megajándékozta a király a mára már ismeretlen '''Iztreng''' és a [[Miskolc]]tól délre eső '''Aranyos''' nevű falvakkal.
 
Rátót fia, III. László [[1332]]-[[1333]]-ban Csetneki László tisztje volt.
21. sor:
A nemzetség ősi birtokait korán, már a [[13. század]] elkezdték szétosztogatni:
 
-* '''Rátót''' és '''II. Mikó''' részüket [[1282]]-ben kapták meg; és a határjárási oklevél adatai szerint e rész [[Mikófalva]] területe volt, és később e helység az utóbb említett Mikóról nyerte nevét. '''Rátót''' is helységet alapított a neki jutó földön, mely egy [[1413]]-ban kelt oklevél szerint ekkor még fennállt [[Mikófalva]] és [[Bélapátfalva|Bél]] között.
 
[[1293]]-ban I. Mikó II. Mikót és Bak II. Andrást tette meg örökösévé, mivel utódai nem születtek.
29. sor:
[[1350]] előtt Csanád fiainak birtokrészei Rátót fia Jánosra és Bökény (Bekény?) fiaira szálltak.
 
[[1381]]-ben pedig egyszerre 14 Bél nemzetségbeli nemes - többek közt egy '''Bekölczey''', egy '''Rátót''' és egy '''Csonka''' vezetéknevű is - lépett fel Borsod megye közgyűlésén azzal az állítással, hogy az [[Bélapátfalva|apátfalva]]i monostor kegyurikegyúri joga őket illeti, mely nagyban valószínűsíti, hogy a birtoklási jog ekkorra már valószínűleg kicsúszott a Bél nemzetség tagjainak kezei közül, ebből következtehető az is, hogy a béli monostor alapítója, '''Kilit''' egri püspök is a Bél nemzetségből származott.
 
==A Bél nemzetség ágai==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Bél_nemzetség”