„Vasfüggöny” változatai közötti eltérés

1 167 bájt hozzáadva ,  1 évvel ezelőtt
a
Visszaállítottam a lap korábbi változatát 88.212.38.1 (vita) szerkesztéséről Gg. Any szerkesztésére
(3213)
a (Visszaállítottam a lap korábbi változatát 88.212.38.1 (vita) szerkesztéséről Gg. Any szerkesztésére)
Címke: Visszaállítás
{{egyért2|a hidegháború vasfüggönyéről}}
 
[[Fájl:EiserneVorhang.png|bélyegkép|jobbra|250px|A kétpólusú [[Európa]]. Vörössel a [[keleti blokk]], kékkel a nyugati blokk, a nyugati blokk világosabb árnyalattal jelölt országai a katonailag semleges országok. A keleti blokk világosabb árnyalatú országai [[el nem kötelezett országok|el nem kötelezett]] [[Jugoszlávia]] és a keleti blokkból elszigetelődött [[Albánia]]. A fekete sáv a vasfüggönyként értelmezendő határ kelet és nyugat között.]]
[[Fájl:EiserneVorhang.png|bélyegkép|jobbra|250px|KEVIN MARIáN
 
ZOLIKA<br />]]
[[Fájl:Aerial view of the Berlin Wall.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Légifelvétel a [[berlini fal]]ról (1989)]]
[[Fájl:Picnic határzár2.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|A kerítés 24 voltos feszültség alatt állt, ha bárki hozzáért vagy elvágta, a rendszer jelzett a legközelebbi határőrőrsön]]
 
A '''vasfüggöny''' [[Európa]] [[hidegháború]]s kettéosztottságának [[politika]]i [[metafora|metaforája]], egyben azoknak a politikai döntéseknek, rendelkezéseknek, valamint az ezeket megvalósító műszaki megoldásoknak a gyűjtőfogalma, amelyek a [[második világháború]] során kiterjesztett [[Szovjetunió|szovjet]] érdekszférába került közép- és kelet-európai országokban, azok népességének nyugatra irányuló szabad mozgását ellenőrző, korlátozó és később megakadályozó, a népességet Nyugattól elszigetelő céllal jöttek létre, illetve fizikailag az adott országok nyugati [[Országhatár|határai]] mentén, az 1940-es évek második felétől fokozatosan kiépítve jelentek meg.
 
A kifejezés [[Winston Churchill (miniszterelnök)|Winston Churchill]] [[1946|1]]00. [[március 5.|március 5-i]] az [[Amerikai Egyesült Államok]]-beli [[Fulton (Missouri)|Fulton]]ban elmondott beszédében hangzott el először:
.
 
A kifejezés [[Winston Churchill (miniszterelnök)|Winston Churchill]] [[1946|1]]00. [[március 5.|március 5-i]] az [[Amerikai Egyesült Államok]]-beli [[Fulton (Missouri)|Fulton]]ban elmondott beszédében hangzott el először:
 
{{idézet 2|A [[baltikum]]i [[Szczecin|Stettin]]től az [[Adriai-tenger|Adriánál]] levő [[Trieszt]]ig '''vasfüggöny''' ereszkedett le, a kontinens teljes szélességében. E vonal mögött van Közép- és Kelet-Európa ősi államainak összes fővárosa. [[Varsó]], [[Berlin]], [[Prága]], [[Budapest]], [[Belgrád]], [[Bukarest]] és [[Szófia]], mindezen híres városok, környező népességükkel abban fekszenek, amelyet [[Szovjetunió|szovjet]] szférának kell neveznem, és így vagy amúgy, de mind ki van téve nem csupán a szovjet befolyásnak, de egy igen erős és egyes esetekben fokozódó mértékű [[moszkva]]i irányításnak is.|Részlet Winston Churchill 1946. március 5-i fultoni beszédéből}}
-->
 
== A vasfüggöny magyar szakaszának története ==
== szopd le aput ==
 
A 260 kilométer hosszúságú magyar-osztrák határon [[1949]]-től – az illegális határátlépések megakadályozására – különböző technikai rendszereket, drótkerítéseket és [[aknazár]]at hoztak létre. Ezzel egy időben lövészárkokkal, betonbunkerekkel és aknamezőkkel erősítették meg a 621 kilométeres magyar-jugoszláv határt is.