„Hertul fia Miklós” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
0 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) |
a Pirosról — kékre |
||
5. sor:
Okleveles említése először 1348-ból ismeretes. 1352-ben egy oklevélben gyermekkorától a királyt szolgáló "cymerarius"-ként ("cimerarius noster", királyi [[címerfestő]]) szerepel. 1356-ban már festőként szerepel ("Nicolaus filius Hertul fidelis pictor noster"). Nagy Lajos visszaadta neki Medgyes helységet, melyet korábban apja, Hertul birtokolt, de időközben elzálogosított. Az oklevél nagy elismeréssel ír Miklós művészetéről.<ref>"attendentes fidelitates et meritoria servicia eiusdem, qui arte pictoria varia et diversa, eo cara quo placibilia, opera nobis parauit et optulit, in quibus regalis nostra excellencia merito potuit et poterit delectari" ("tekintetbe vévén az ő hűségét és érdemteljes szolgálmányait, ki festőművészetével sok és különféle, éppen annyira kedves mint tetszetős művet készített és ajánlott fel nekünk, melyekben királyi felségünk méltán gyönyörködhetett és fog gyönyörködhetni")</ref>
[[Sopron]] város levéltárában Nagy Lajos említett 1356-os oklevelén kívül megtalálható leánya, [[Mária magyar királynő|Mária királynő]] két oklevele is, melyek említést tesznek a család harmadik generációjának tagjáról, Miklós mesterről. 1373-ban mint Hertul fia ''Miklós fia Miklós'', 1383-ban mint nemes ember szerepel. 1385-ben már nem élt. Mária királynő oklevelei arra utalnak, hogy Miklós magtalanul halt meg, ezért nemesi birtoka, Medgyes ([[Fertőmeggyes]]) az [[ősiség|ősiségi törvény]] értelmében visszaszállt a koronára, melyet Mária Sopron városának adományozott.
== Művei ==
| |||