„Németország világörökségi helyszínei” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a Bibliai teremtéstörténet (WP:BÜ), apróbb javítások
46. sor:
|-
! scope="row" | [[Dessau–wörlitzi kertbirodalom]]
| [[File:Wörlitzer See mit St. Petri.jpg|150x150px|alt=A small row boat navigates a wide river, while a forest stands in the background, hiding a large tower.]] || align="center" | <span style="display: none;">Németország</span>[[Szász-Anhalt]],<br />{{flag|Németország}} <br><small>{{coord|51|50|33|N|12|25|14.988|E|region:DE_type:landmark|name=Garden Kingdom of Dessau-Wörlitz}}</small>|| Kulturális:<span style="display:none;">GerSax1</span><br />(ii), (iv) || align="center" | {{convert|14500|ha|abbr=values|sortable=on}} || align="center" | 2000 || A dessau-wörlitzi kertbirodalom [[Szász-Anhalt]] tartományban található kultúrtáj, amely néhány jelentős épületből illetve angolkertekből áll. A kertbirodalom az [[Elba]] mentén 142 &nbsp;km² területen fekszik, a közép-elbai bioszféra-rezervátumban."<ref>{{cite web |url=http://whc.unesco.org/en/list/534 |title=Garden Kingdom of Dessau-Wörlitz |publisher=[[UNESCO]] |accessdate=6 November 2011}}</ref>
|-
! scope="row" |[[Lübeck]]
64. sor:
|-
! scope="row" | [[Messel]] bányája
| align="center"| [[File:MesselFossilPit081310.JPG|150x150px|alt=An open quarry pit in the middle of rolling, shrub covered hills]] || align="center" | <span style="display: none;">Németország</span>[[Messel]],<br />{{flag|Németország}} <br><small>{{coord|49|55|0.012|N|8|45|14.004|E|region:DE_type:landmark|name=Messel Pit Fossil Site}}</small>|| Természeti:<span style="display:none;">GerMes</span><br />(viii) || align="center" | {{convert|42|ha|abbr=values|sortable=on}} || align="center" | 1995 || Messeltől körülbelül 22km22&nbsp;km-re lévő kőfejtőben számos [[Fosszília|fosszíliát]] találtak az [[eocén]] korszakból. Figyelemre méltóak az emlős fosszíliák.<ref>{{cite web |url=http://whc.unesco.org/en/list/720 |title=Messel Pit Fossil Site |publisher=[[UNESCO]] |accessdate=15 February 2012}}</ref>
|-
! scope="row" | [[Rammelsbergi bánya]], [[Goslar]] történelmi óvárosa és [[Felső-Harz-vidéki vízgazdálkodási rendszer ]]
103. sor:
|-
! scope="row" | [[Hildesheimi Szűz Mária mennybemenetele katedrális]] és [[Hildesheimi Szent Mihály-templom]]
| align="center"| [[File:Hildesheimer_Dom_2015.JPG|150x150px|alt=A romanesque stone cathedral, view of the north side. The green copper dome over the transept crossing is visible.]] || align="center" | <span style="display: none;"><big>Németország</big></span>[[Hildesheim]],<br />{{flag|Németország}} <br><small>{{coord|52|9|10.008|N|9|56|38.004|E|region:DE_type:landmark|name=St Mary's Cathedral and St Michael's Church at Hildesheim}}</small>|| Kulturális:<span style="display:none;">GerHil</span><br />(i), (ii), (iii) || align="center" | {{convert|0.58 |ha|abbr=values|sortable=on}} || align="center" | 1985 || A világörökségi helyszínhez tartozó mindkét templom a [[11. század]]ban épült [[Romanika|román]] stílusban, belső díszítőelemeik kifejezik a kor építészetének hangulatát. A Szent Mihály-kolostortemplomot 1010 és 1022 között építették [[Bernward püspök|Bernward]] [[hildesheim]]i [[püspök]] megrendelésére, legjelentősebb művészi alkotásai egy bronzkapu, nyolc domborművén a [[ABibliai teremtés a Bibliábanteremtéstörténet| Teremtés]] könyvének és [[Jézus]] életének jeleneteivel, valamint egy szintén bronzból készült oszlop (1020 körül). A templom alaprajza a [[szászország]]i formákat követi, két [[apszis]]ával szimmetriát mutat. [[Hajó (építészet)|Középhajójának]] 1300 deszkából álló, Jézus családfáját bemutató festett mennyezete a kor egyik remekműve. A Szent Mária-katedrális szerkezete hasonló, de az épület egészében véve sokkal kecsesebb. Egy 1046-os tűzvész után újjáépítették, de kriptája a mai napig megőrizte eredeti formáját. A templomban őrzik Hezilo püspök csillárját és egy késő románkori bronz keresztelőmedencét.
|-
|- style="background-color: #D0E7FF"
125. sor:
|-
! scope="row" | [[Würzburgi püspöki palota]]
| align="center"| [[File:2004-06-27-Germany-Wuerzburg-Lutz Marten-Residenz side view 1.jpg|150x150px|alt=An ornate building on the left side of the picture. In the midground the center of the building projects out, with columns surrounding the main entrance. The right side of the picture is covered in gardens.]] || align="center" | <span style="display: none;">Németország</span>[[Würzburg]],<br />{{flag|Németország}} <br><small>{{coord|49|47|34.008|N|9|56|20.004|E|region:DE_type:landmark|name=Würzburg Residence with the Court Gardens and Residence Square}}</small>|| Kulturális:<span style="display:none;">GerWür</span><br />(i), (iv) || align="center" | {{convert|15 |ha|abbr=values|sortable=on}} || align="center" | 1981 || A würzburgi érseki rezidenciát, Németország egyik legnagyobb és legszebb palotáját Johann Philipp Franz von Schönborn hercegérsek megrendelésére 1720-ban kezdték el építeni. A megrendelő azonban négy év múlva meghalt és nem érte meg az építkezés befejezését. A palota nagy részét 1744-re már be is fejezték, díszítése 1770-ig tartott. Az építkezés egységes tervek szerint valósult meg – ami nagyon ritka egy ilyen nagy épületegyüttesnél.<ref>{{cite web |url=http://whc.unesco.org/en/list/169 |title=Würzburg Residence with the Court Gardens and Residence Square |publisher=[[UNESCO]] |accessdate=22 February 2012}}</ref> A tervezéssel [[Johann Balthasar Neumann]]t bízták meg, de a koncepció és a végleges tervek kidolgozásában a kor több más jelentős építésze, köztük a bécsi [[Lukas von Hildebrandt]], valamint a párizsi [[Robert de Cotte]] és [[Germain Boffrand]] is részt vett. A palota két legfontosabb része a császárterem és a lépcsőház, amelyeket a velencei [[Giovanni Battista Tiepolo]] freskóival díszítettek. A lépcsőházban látható, az akkor ismert négy földrészt megjelenítő 600 négyzetméteres mennyezetfestmény a világ legnagyobb freskója. Európát ábrázoló részén a művész azokat a személyeket is megjelenítette akik szerepet játszottak a rezidencia létrejöttében, a megrendelő érseket, az építész Neumannt, saját magát és fiát, Giandomenicót. A palotához tartozó kertet [[Johann Prokop Mayer]] tervezte a 18. század végén, fő látványossága egy kerek medence benne egy monolit lávakővel.
|-
! scope="row" | [[Zollverein Szénbánya]]