„Kozmogónia” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) |
a Bibliai teremtéstörténet (WP:BÜ), apróbb javítások |
||
2. sor:
A '''kozmogónia''' a [[világegyetem]], az [[égitest]]ek és rendszereik keletkezésével és fejlődésével foglalkozó tudomány. Problémáinak megoldásához felhasználja a [[csillagászat]] és a [[Föld]]re vonatkozó tudományok ([[geofizika]], [[geológia]] stb.) eredményeit. Sajátos nehézsége, hogy az égitestek fejlődésének lassúsága miatt kevés kivételtől eltekintve az evolúciós jellegű változások közvetlen megfigyelése lehetetlen.{{refhely|Új Magyar Lexikon}} A kozmogónia kutatóinak csak kísérleti elméletei vannak a világegyetem korai szakaszáról és keletkezéséről, de a csillagokról érkező sugárzások mérésével, az űrutazások során gyűjtött adatok felhasználásával és a fizika általános törvényeinek alkalmazásával a kozmogóniai ismereteket egyre megbízhatóbbaknak tekintik.
A vallásbölcseleti elgondolások kezdetben magukba foglalták a kozmológiát is, mely később különvált. A <u>[[kozmológia]]</u> ma a csillagászatnak az az ága, amely a világmindenség egészének kialakulásával foglalkozik; a <u>kozmogónia</u> ezen belül az egyes égitestek illetve azok nagyobb rendszerei konkrét kialakulásának a kutatásával,<ref>[http://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/TenyekKonyve-tenyek-konyve-1/1988-2/a-fold-es-a-vilagegyetem-3B1/univerzum-csillagaszat-idoszamitas-437/kozmologia-kozmogonia-438/ Arcanum]</ref> s az eközben zajló fizikai folyamatok elemzésével pedig az [[asztrofizika|<u>asztrofizika</u>]] foglalkozik.<ref>http://plani.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=4:amit-ma-a-vilagbol-ismerunk&catid=9&Itemid=105</ref> ''(Ezek külön tudományágak, de fölhasználják a [[relativitáselmélet]], a [[kvantumelmélet]], a [[magfizika]], az [[atomfizika]], az [[elektrodinamika]], külön a [[magnetohidrodinamika]] és más fizikai tudományágak eredményeit is.)''
== Etimológia ==
10. sor:
== Történelem ==
Ismertebbek az egyiptomi, a mezopotámiai, valamint a görög mitológiai elképzelések a világ keletkezéséről. A legtöbb elképzelés szerint a világ létének kezdetén a káosz és a sötétség áll. A káoszból (a''z élőlények növekedésének [[Analógia|analógiá]]jára'') bizonyos csíra alakul ki, ebből áll elő például a [[föníciaiak]] világ-tojása vagy más kultúrákban a világ-fa ''(a magyarok életfája, a germánok kőrisfája)''. A fejlődés a Föld-anya ''(terra mater)'' révén halad tovább, aki „megtermi” a növényi és az állati élet formáit, a fogamzás és születés mintájára. Az egész, rendben zajló folyamatot égi erők, rendszerint a Legfőbb Lény indítja és irányítja nemzéssel ''(generáció)'' vagy erőkiáradással ([[emanáció]]). Sok vallásban a kozmogónia egyet jelent a teogóniával, az [[istenek]] születésével.
A kozmogónia többféle megoldása is lehetséges: a [[brahmanizmus]] [[monizmus]]a ([[Brahman|világlélek]]), a keleti vallások dualizmusa (jó és rossz istenek), a többszöri teremtés vagy épp a ''„semmiből”'' való teremtés ''(creatio ex nihilo)'', amire van példa a Biblián kívül is, bár itt vált legegyértelműbbé.
: A [[Biblia|szentírás]]i elbeszéléshez lásd a ''[[
A késő ókori [[gnosztikus]] irányzatokban [[Démiurgosz]] a teremtés irányítója.
Az első, egészen [[Kant]] nézeteihez hajló kozmogóniát [[Nüsszai Szent Gergely|nisai Gergely]] 4. században élt [[egyházatya]] irataiban találjuk.<ref>[http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/060/pc006017.html#10 Pallas]</ref>
A [[bolygókeletkezés]] folyamata még ma sem teljesen tisztázott, csak modellszámítások léteznek rá. Tudományos igényű ''(nem az isteni teremtést alapul vevő)'' keletkezési elméletek a 17-18. században kezdtek megjelenni. Elsőként [[René Descartes|Descartes]] dolgozott ki keletkezésmodellt, az első széles körben elfogadott elmélet pedig [[Immanuel Kant|Kant]] és [[Pierre-Simon de Laplace|Laplace]] egymástól függetlenül kidolgozott elmélete volt, amely szerint az alaktalan ősköd sűrűsödéséből született Nap egyenlítői síkjában a csillag keletkezésekor leváló (a Szaturnusz mai gyűrűihez hasonló) gyűrűkből alakultak ki a bolygók.<ref name="MiskEgy">{{cite web|url=http://www.lib.uni-miskolc.hu/digital/0013/html/nyughat1.htm|title=A NYUGHATATLAN FÖLD – I. A REJTÉLYES KEZDET|author=GHEYSELINCK R|publisher=Miskolci Egyetem|language=magyar|accessdate=2010-01-16|archiveurl=https://web.archive.org/web/20070907081244/http://www.lib.uni-miskolc.hu/digital/0013/html/nyughat1.htm#|archivedate=2007-09-07}}</ref> [[Kant]] szerint a [[Naprendszer]] és az egész [[világmindenség]] is az anyagnak egy kaotikus ősállapotából alakult ki kizárólag gravitációs erők hatására.{{refhely|Új Magyar Lexikon}}
27. sor:
* {{fordítás|en|Cosmogony|oldid=795317079}}
{{nemzetközi katalógusok}}
[[Kategória:Kozmológia]]
| |||