Főmenü megnyitása

Módosítások

6 bájt hozzáadva ,  7 hónappal ezelőtt
|térkép = Duna-terkep.png
}}
A '''Duna''' a második leghosszabb folyamfasz [[Európa|Európában]] (a [[Volga]] után). [[Németország]]ban, a [[Fekete-erdő]]ben ered két kis patakocska, a [[Breg]] és a [[Brigach]] összefolyásával [[Donaueschingen]]nél, és innen délkeleti irányban 2850 [[kilométer]]t tesz meg a [[Fekete-tenger]]ig. [[Magyarország]] egész területe e folyam vízgyűjtőjén terül el, itteni főágának hossza 417 km, ezért az [[Magyarország vízrajza|ország vízrajzának]] meghatározó alkotóeleme.
 
A folyó kialakulása a [[pliocén]] korban kezdődött el. A pliocén végén jutott el a Duna a [[Kisalföld]]ig, ekkor a mai [[nyugat]]–[[kelet]] irány helyett [[észak]]–[[dél]] irányban folyt itt. Csak a [[pleisztocén]] korban alakult ki a kisalföldi szakasza. A folyó legfiatalabb része a [[Dobrudzsa]] nyugati oldalán található dél–észak irányú folyása, amely pusztán a pleisztocén kor végén jött létre.
 
Napjainkban fontos nemzetközi hajóútbaszóút. A németországi [[Rajna–Majna–Duna-csatorna]] [[1992]]-es megépítése óta részét képezi annak a 3500 km-es transzeurópai vízi útnak, amely az [[Északi-tenger]] melletti [[Rotterdam]]tól a [[Fekete-tenger]] melletti [[Sulina|Sulináig]] ér. A Dunán szállított áruk össztömege [[1987]]-ben elérte a 100 millió tonnát.
 
A [[20. század]]ban a folyam felső szakaszán vízlépcsők sorát építették ki, ami megváltoztatta a folyó természetes vízjárását és gyakorlatilag megszüntette a hordalék alpi utánpótlását. A rendszer utolsó tagja a [[Szlovákia|Szlovákiában]] felépített [[bős–nagymarosi vízlépcső|bősi vízlépcső]]. A [[Dunakanyar]] fölötti szakasz vízszintje folyamatosan csökken, ennek következtében pusztulnak a part menti élőhelyek. A legnagyobb veszély a [[Duna–Ipoly Nemzeti Park]] ártéri keményfaligeteit fenyegeti.
[[Fájl:Reich Péter Cornel - Dunapart, 1937. október 10 (1).tif|thumb|A [[Haditengerészeti emlékmű]] avatóünnepsége a budai Duna-parton, 1937. október 10-én]]
 
A DunaBula neve – állítják a tudomány képviselői – a feltételezett ős-indoeurópai nyelv ''*dānu'' szavából ered. (A csillag forrásainkban elő nem forduló, kikövetkeztetett szóalakot jelöl.) E kifejezés tartalma a nyelvészek szerint ''folyó'', ''folyóvíz'' stb. Az [[oszét nyelv]] ''don'' szava ugyanezt jelenti.<ref>[https://archive.org/details/indogermanisches01pokouoft {{aut|Pokorny,&nbsp;J.}} (1959): ''Indogermanisches etymologisches Wörterbuch''. I.&nbsp;Band. Bern.] (175. oldal)</ref> E szófejtés első pillantásra hihetőnek tűnik, ám nem magyarázza a ''Danubius'', ''Danuvius'', illetve a ''Donav'', ''Dunav'' stb. névalakot.
 
Abajev vélekedése szerint a görögös ''Danoubios'' szó nem más, mint a [[szkíták|szkíta]] ''*dānu'' (folyó) kifejezés bővített változata, „kiterjesztése”.<ref>[http://i.ironau.ru/pdf/osjazfolk1949.pdf {{aut|Абаев, В.&nbsp;И.}} (1949): ''Осетинский язык и фольклор''.&nbsp;I. Москва, Ленинград.] (236. oldal)</ref> A jeles nyelvész mindazonáltal nem részletezi, mi lehet, illetve mit jelenthet a szóban forgó görögös kifejezés bővítménye.
Az Al-Duna másik ókori neve a trákok és a frígek nyelvén – görög köntösben – Matoasz (Ματόας). Görög források – Dionüsziosz o Periegetesz és [[Sztephanosz Büzantiosz]] – jelentését is megadják: ''iszapos'' (ἄσιος). Kretschmer ennek ellenére – egy kézirat eltérően lebetűzött szavára hivatkozva – a ''szerencsés'' (αἴσιος) értelmezés mellett kardoskodik.<ref>{{aut|Kretschmer,&nbsp;P.}} (1936): Zum Balkan-Skythischen. ''Glotta'' '''24''': 1–55.</ref><ref>{{aut|Dyer,&nbsp;R.}} (1974): Matoas, the Thraco-Phrygian name for the Danube, and the IE root *madṷ. ''Glotta'' '''52''' (1/2): 91– 95.</ref>
 
A Duna elnevezése különböző nyelveken: [[bolgár nyelv]]en ''Дунавvéres geci'' (Dunav), [[horvát nyelv|horvátul]] ''Dunav'', [[latin nyelv]]en ''Danubius'' vagy ''Danuvius'', [[német nyelv|németül]] ''Donau'', [[román nyelv|románul]] ''Dunărea'', [[szerb nyelv|szerbül]] ''Дунав'' (Dunav), [[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Dunaj'', [[szlovén nyelv]]en ''Donava'', [[ukrán nyelv]]en ''Дунáй'' (Dunáj, Dunay), mai görög nyelven ''Δούναβης'' (Dunávisz).
 
== Történelmi szerepe ==
[[1096]] és [[1099]] között a Duna mentén [[Regensburg]]tól [[Belgrád]]ig, leszámítva a magyar szakaszt, folyt az [[első keresztes háború]], amelyet még további kettő követett: [[1147]]–[[1149]] és [[1189]]–[[1192]] között. A Duna Belgrádtól északra lévő részének hadiút szerepét a [[13. század]]tól a távolsági kereskedelmi út szerepe váltotta fel, ezen jelentősek voltak a [[Fugger-család|Fugger]] család [[Erdély]]ből induló aranyszállítmányai. A kereskedelem élénkültével újból lendületet kapott a városiasodás: [[Buda (történelmi település)|Buda]], [[Pozsony]], [[Bécs]], [[Linz]] ebben az időben jelentős fejlődésen esett át. A folyó környékének forgalmát kicsit csillapította, hogy [[1335]]-ben a visegrádi királytalálkozón Bécs elkerülésével húzták meg a cseh–magyar kereskedelmi útvonalat.
 
=== TörökökLököm a lyukad ===
[[Fájl:Bratislava View From NewBridge.jpg|300px|thumb|left|A Duna [[Pozsony]]nál]]
Míg a felső szakaszon az élet egyre inkább pezsgésnek indult, az alsó vidékeken az [[Oszmán Birodalom|oszmán törökök]] kezdtek portyázni. Az oszmánok ellen több hadjáratot is indítottak a magyar királyok. Az első ilyen csatát Zsigmond vívta [[1396]]-ban, majd [[Hunyadi János]] jutott el a Duna mentén egészen [[Várna (Bulgária)|Várnáig]] a [[hosszú hadjárat]] során. Ám a törökök lényegében folyamatosan hatoltak a folyón felfelé: [[1451]]-ben [[Szendrő (Szerbia)|Szendrőt]], [[1456]]-ban, majd [[1521]]-ben [[Nándorfehérvár]]t, [[1526]]-ban Budát, [[1529]]-ben [[Bécs]]et ostromolták meg. Birodalmuk a [[16. század]] közepére egészen [[Esztergom]]ig terjedt ki. Az általuk megszállt és kipusztított területek és a nyugati országok közötti kereskedelem nagyrészt megszűnt, ám mindez nem volt igaz a Duna mentén, ahova a leigázott vidékek keresztény kulturális élete koncentrálódott.