Főmenü megnyitása

Módosítások

Nincs méretváltozás, 7 hónappal ezelőtt
{{Folyó infobox
|név = Duna
|kép = DonauknieVisegrad.jpg
|képaláírás = A [[Dunakanyar]] [[Visegrád]]nál
|hossz = 2850 km<br />A Breg forrásától 2888,77 km<br />Donaueschingentől [[Fájl:Donaueschingen Donauquelle 4390.jpg|thumb|left|150px|Donaueschingen - A Duna hossza a jelképes forrásától]] 2840
|forrásszint = a Breg forrásánál 1078 m<br />Donaueschingennél [[Fájl:Donaueschingen Donauquelle 4393.jpg|thumb|left|150px|Donaueschingen - A Duna jelképes forrásának forrásszintje]] 678
|vízhozam = 30 km-rel [[Passau]] előtt: 580 m³/s<br />[[Bécs]]: 1900 m³/s<br />[[Budapest]]: 2350 m³/s<br />a torkolat előtt: 6500
|terület = 817&nbsp;000
|forrás =[[Fekete-erdő]] ([[Schwarzwald-Baar]],<br />[[Baden-Württemberg]], [[Németország]])
|torkolat = [[Fekete-tenger]] ([[Románia]] és [[Ukrajna]]) delta&nbsp;típusú
|országok = <div style="width:215px;">a teljes vízgyűjtő százalékos megoszlása:<br /> [[Románia]] (28,9%), [[Magyarország]] (11,7%), [[Ausztria]] (10,3%), [[Szerbia]] (10,3%), [[Németország]] (7,5%), [[Szlovákia]] (5,8%), [[Bulgária]] (5,2%), [[Bosznia-Hercegovina]] (4,8%), [[Horvátország]] (4,5%), [[Ukrajna]] (3,8%), [[Csehország]] (2,6%), [[Szlovénia]] (2,2%), [[Moldova]] (1,7%), [[Svájc]] (0,32%), [[Olaszország]] (0,15%), [[Lengyelország]] (0,09%), [[Albánia]] (0,03%)</div>
|térkép = Duna-terkep.png
}}
A '''Duna''' a második leghosszabb folyam [[Európa|Európában]] (a [[Volga]] után). [[Németország]]ban, a [[Fekete-erdő]]ben ered két kis patakocska, a [[Breg]] és a [[Brigach]] összefolyásával [[Donaueschingen]]nél, és innen délkeleti irányban 2850 [[kilométer]]t tesz meg a [[Fekete-tenger]]ig. [[Magyarország]] egész területe e folyam vízgyűjtőjén terül el, itteni főágának hossza 417&nbsp;km, ezért az [[Magyarország vízrajza|ország vízrajzának]] meghatározó alkotóeleme.
 
A folyó kialakulása a [[pliocén]] korban kezdődött el. A pliocén végén jutott el a Duna a [[Kisalföld]]ig, ekkor a mai [[nyugat]]–[[kelet]] irány helyett [[észak]]–[[dél]] irányban folyt itt. Csak a [[pleisztocén]] korban alakult ki a kisalföldi szakasza. A folyó legfiatalabb része a [[Dobrudzsa]] nyugati oldalán található dél–észak irányú folyása, amely pusztán a pleisztocén kor végén jött létrelétreonzanak.
 
A== Duna neve – állítják a tudomány képviselői – a feltételezett ős-indoeurópai nyelv ''*dānu'' szavából ered. (A csillag forrásainkban elő nem forduló, kikövetkeztetett szóalakot jelöl.) E kifejezés tartalma a nyelvészek szerint ''folyó'', ''folyóvíz'' stb. Az [[oszét nyelv]] ''don'' szava ugyaneztNevegyanezt jelenti.<ref>[https://archive.org/details/indogermanisches01pokouoft {{aut|Pokorny,&nbsp;J.}} (1959): ''Indogermanisches etymologisches Wörterbuch''. I.&nbsp;Band. Bern.] (175. oldal)</ref> E szófejtés első pillantásra hihetőnek tűnik, ám nem magyarázza a ''Danubius'', ''Danuvius'', illetve a ''Donav'', ''Dunav'' stb. névalakot. ==
Napjainkban fontos nemzetközi hajóút. A németországi [[Rajna–Majna–Duna-csatorna]] [[1992]]-es megépítése óta részét képezi annak a 3500&nbsp;km-es transzeurópai vízi útnak, amely az [[Északi-tenger]] melletti [[Rotterdam]]tól a [[Fekete-tenger]] melletti [[Sulina|Sulináig]] ér. A Dunán szállított áruk össztömege [[1987]]-ben elérte a 100 millió tonnát.
Abajev vélekedése szerint a görögös ''Danoubios'' szó nét tartják forrásának.
 
AzA Al-Dunaleginkább másikelfogadott ókorinézet neveszerint aaz trákokIsztrosz és a frígek nyelvén – görög köntösben – Matoasz (Ματόας). Görög források – Dionüsziosz o Periegetesz és [[Sztephanosz Büzantiosz]] – jelentését is megadják: ''iszapos'' (ἄσιος). Kretschmer ennek ellenére – egy kézirat eltérőennéltérően lebetűzött szavára hivatkozva – a ''szerencsés'' (αἴσιος) értelmezés mellett kardoskodik.<ref>{{aut|Kretschmer,&nbsp;P.}} (1936): Zum Balkan-Skythischen. ''Glotta'' '''24''': 1–55.</ref><ref>{{aut|Dyer,&nbsp;R.}} (1974): Matoas, the Thraco-Phrygian name for the Danube, and the IE root *madṷ. ''Glotta'' '''52''' (1/2): 91– 95.</ref>
A [[20. század]]ban a folyam felső szakaszán vízlépcsők sorát építették ki, ami megváltoztatta a folyó természetes vízjárását és gyakorlatilag megszüntette a hordalék alpi utánpótlását. A rendszer utolsó tagja a [[Szlovákia|Szlovákiában]] felépített [[bős–nagymarosi vízlépcső|bősi vízlépcső]]. A [[Dunakanyar]] fölötti szakasz vízszintje folyamatosan csökken, ennek következtében pusztulnak a part menti élőhelyek. A legnagyobb veszély a [[Duna–Ipoly Nemzeti Park]] ártéri keményfaligeteit fenyegeti.
 
A Duna a világ „legnemzetközibb” folyója; 10 országon halad át, [[vízgyűjtő terület]]e pedig 7 további országot érint. Több jelentős település is emelkedik a partjain, köztük négy jelenlegi főváros: [[Bécs]], [[Pozsony]], [[Budapest]] és [[Belgrád]]. A térség kulturális öröksége és természeti adottságai sok turistát vonzanak.
 
== Neve ==
[[Fájl:Reich Péter Cornel - Dunapart, 1937. október 10 (1).tif|thumb|A [[Haditengerészeti emlékmű]] avatóünnepsége a budai Duna-parton, 1937. október 10-én]]
 
A Duna neve – állítják a tudomány képviselői – a feltételezett ős-indoeurópai nyelv ''*dānu'' szavából ered. (A csillag forrásainkban elő nem forduló, kikövetkeztetett szóalakot jelöl.) E kifejezés tartalma a nyelvészek szerint ''folyó'', ''folyóvíz'' stb. Az [[oszét nyelv]] ''don'' szava ugyanezt jelenti.<ref>[https://archive.org/details/indogermanisches01pokouoft {{aut|Pokorny,&nbsp;J.}} (1959): ''Indogermanisches etymologisches Wörterbuch''. I.&nbsp;Band. Bern.] (175. oldal)</ref> E szófejtés első pillantásra hihetőnek tűnik, ám nem magyarázza a ''Danubius'', ''Danuvius'', illetve a ''Donav'', ''Dunav'' stb. névalakot.
 
Abajev vélekedése szerint a görögös ''Danoubios'' szó nem más, mint a [[szkíták|szkíta]] ''*dānu'' (folyó) kifejezés bővített változata, „kiterjesztése”.<ref>[http://i.ironau.ru/pdf/osjazfolk1949.pdf {{aut|Абаев, В.&nbsp;И.}} (1949): ''Осетинский язык и фольклор''.&nbsp;I. Москва, Ленинград.] (236. oldal)</ref> A jeles nyelvész mindazonáltal nem részletezi, mi lehet, illetve mit jelenthet a szóban forgó görögös kifejezés bővítménye.
 
''Isztrosz'' (Ἴστρος) – latinosan Ister – az Al-Duna egyik ókori elnevezése volt. A nyelvészek egyike-másika e nevet – mivel elsőként görög forrásokban bukkan fel – az [[ógörög nyelv]]ből vezeti le. Mások ellenben [[kelta nyelvek|kelta]] eredetűnek tartják, megint mások pedig a trákok nyelvét tartják forrásának.
 
A leginkább elfogadott nézet szerint az Isztrosz név a feltételezett, ''gyors'', ''fürge'' jelentésű ős-indoeurópai ''*{{nyelv|iil|heisr-}}'' gyökre vezethető vissza. A bajor [[Isar]], a cseh [[Jizera]]{{wd|Q582675}}, a francia [[Isère (folyó)|Isère]], valamint az olasz [[Eisack|Isarco]] folyó neve vélhetően ugyanezen gyök származéka. E rokonsági körbe tartozik még a szláv eredetű ''Bisztra'', ''Beszterce'' folyónév is.
 
Egyes nyelvtudósok – pusztán a hasonlóság okán – az Isztrosz nevet a [[sumer]] [[Istár]], a termékenység és a háború stb. istennőjének megszólításával kapcsolják össze.
 
Az Al-Duna másik ókori neve a trákok és a frígek nyelvén – görög köntösben – Matoasz (Ματόας). Görög források – Dionüsziosz o Periegetesz és [[Sztephanosz Büzantiosz]] – jelentését is megadják: ''iszapos'' (ἄσιος). Kretschmer ennek ellenére – egy kézirat eltérően lebetűzött szavára hivatkozva – a ''szerencsés'' (αἴσιος) értelmezés mellett kardoskodik.<ref>{{aut|Kretschmer,&nbsp;P.}} (1936): Zum Balkan-Skythischen. ''Glotta'' '''24''': 1–55.</ref><ref>{{aut|Dyer,&nbsp;R.}} (1974): Matoas, the Thraco-Phrygian name for the Danube, and the IE root *madṷ. ''Glotta'' '''52''' (1/2): 91– 95.</ref>
 
A Duna elnevezése különböző nyelveken: [[bolgár nyelv]]en ''Дунав'' (Dunav), [[horvát nyelv|horvátul]] ''Dunav'', [[latin nyelv]]en ''Danubius'' vagy ''Danuvius'', [[német nyelv|németül]] ''Donau'', [[román nyelv|románul]] ''Dunărea'', [[szerb nyelv|szerbül]] ''Дунав'' (Dunav), [[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Dunaj'', [[szlovén nyelv]]en ''Donava'', [[ukrán nyelv]]en ''Дунáй'' (Dunáj, Dunay), mai görög nyelven ''Δούναβης'' (Dunávisz).
 
== Történelmi szerepefasz ==
A Duna Európa különböző tájain folyik keresztül, ahol a [[történelem]] folyamán igen különböző [[etnikum|népek]] éltek, mégis alapvetően meghatározta és hasonlóvá tette e népek történetét, mivel táplálékforrásként, kereskedelmi útvonalként, illetve természetes akadályként működött a folyó.
 
Környékén kis számú [[neandervölgyi ember]]től származó leletet találni. Azonban a folyó vidékének általános benépesedése csak a felső paleolitikumban, az [[aurignaci kultúra]] folyamán történt meg. Él az a feltevés, hogy ezek a népek a Duna mentén vándoroltak dél-franciaországi, későbbi lakhelyükhöz. Az újkőkorban a Duna közvetítő szerepe is fokozatosan nőtt. Alsó szakaszán a földművelés az [[i. e. 6. évezred]]ben jelent meg, a felső szakaszához gyorsan, az [[i. e. 5. évezred]]re elterjedtek a termelés technikái. Később több kultúra innen terjedt Észak-, kisebb részben Nyugat-Európa felé. A [[bronzkor]]ban a [[nagyrévi kultúra|nagyrévi]], a [[vaskor]]ban a [[hallstatti kultúra]] elterjedése mind-mind a Dunához köthető. A fémművelés korai elterjedésének nagyban kedvezett a folyó környéki hegyek magas érctartalma. A primitív cserekereskedelem is hamar kialakult a folyam környékén, később ehhez szárazföldi utak is csatlakoztak.
 
=== ÓkorÓGECI ===
A mediterrán világban az [[i. e. 4. század]]tól egészen [[Augustus római császár|Augustus]] koráig tartotta magát a Duna bifurkációjának gondolata, azaz hogy a folyó két ágra oszlik és az egyik az [[Adriai-tenger]]be, a másik a [[Fekete-tenger]]be ömlik.<ref>{{cite web | url = http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/1998/9851/kelta/kelta.html | title = A kelták Magyarországon | accessdate = 2010-04-06 | author = Szabó Miklós | authorlink = Szabó Miklós (régész) |archiveurl=https://web.archive.org/web/20100209202637/http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/1998/9851/kelta/kelta.html |archivedate=2010-02-09}}</ref>
 
A Duna a [[Római Birodalom]] kereskedelmében is fontos szerepet töltött be. A folyókörnyéki provinciák, elsősorban [[Pannonia (provincia)|Pannónia]], így komoly jelentőségre tettek szert, egyre nagyobb befolyást gyakoroltak a római politikára.
 
=== KözépkorKözépfasz ===
A népvándorlás korában a Duna bal partján több nomád nép váltotta egymást, jobb partján viszont nagyrészt megmaradtak a korábbi római települések, amelyeket néha kiraboltak, illetve adóztattak a keletről jövő [[hunok]], [[keleti gótok|keleti-]] és [[nyugati gótok]], [[longobárdok]], [[bolgárok]] és [[avarok]]. A [[9. század]]ban, a népvándorlás utolsó hullámában a [[magyarok]] érkeztek a Duna medencéjébe, s kalandozásaikkal a folyó környéki települések sokaságát sújtották.
 
[[1096]] és [[1099]] között a Duna mentén [[Regensburg]]tól [[Belgrád]]ig, leszámítva a magyar szakaszt, folyt az [[első keresztes háború]], amelyet még további kettő követett: [[1147]]–[[1149]] és [[1189]]–[[1192]] között. A Duna Belgrádtól északra lévő részének hadiút szerepét a [[13. század]]tól a távolsági kereskedelmi út szerepe váltotta fel, ezen jelentősek voltak a [[Fugger-család|Fugger]] család [[Erdély]]ből induló aranyszállítmányai. A kereskedelem élénkültével újból lendületet kapott a városiasodás: [[Buda (történelmi település)|Buda]], [[Pozsony]], [[Bécs]], [[Linz]] ebben az időben jelentős fejlődésen esett át. A folyó környékének forgalmát kicsit csillapította, hogy [[1335]]-ben a visegrádi királytalálkozón Bécs elkerülésével húzták meg a cseh–magyar kereskedelmi útvonalat.
 
=== TörökökGECIK ===
[[Fájl:Bratislava View From NewBridge.jpg|300px|thumb|left|A Duna [[Pozsony]]nál]]
Míg a felső szakaszon az élet egyre inkább pezsgésnek indult, az alsó vidékeken az [[Oszmán Birodalom|oszmán törökök]] kezdtek portyázni. Az oszmánok ellen több hadjáratot is indítottak a magyar királyok. Az első ilyen csatát Zsigmond vívta [[1396]]-ban, majd [[Hunyadi János]] jutott el a Duna mentén egészen [[Várna (Bulgária)|Várnáig]] a [[hosszú hadjárat]] során. Ám a törökök lényegében folyamatosan hatoltak a folyón felfelé: [[1451]]-ben [[Szendrő (Szerbia)|Szendrőt]], [[1456]]-ban, majd [[1521]]-ben [[Nándorfehérvár]]t, [[1526]]-ban Budát, [[1529]]-ben [[Bécs]]et ostromolták meg. Birodalmuk a [[16. század]] közepére egészen [[Esztergom]]ig terjedt ki. Az általuk megszállt és kipusztított területek és a nyugati országok közötti kereskedelem nagyrészt megszűnt, ám mindez nem volt igaz a Duna mentén, ahova a leigázott vidékek keresztény kulturális élete koncentrálódott.
 
== Földrajza ==
=== A folyólyukatokba szakaszaiteszem ===
[[Fájl:Donauquelle 4168.jpg|300px|thumb|right|A Duna jelképes forráskútja ''(Donauquelle)'' [[Donaueschingen]]nél]]
[[Fájl:Várhegy2.JPG|270px|thumb|right|A Duna [[Esztergom]]nál, háttérben a [[Víziváros (Esztergom)|Víziváros]] és a [[Szent István tér (Esztergom)|várhegy]] a [[Esztergomi bazilika|bazilikával]]]]