|
[[Kép:Der Kampf zwischen Karneval und Fasten (1559).jpg|bélyegkép|300px|jobbra|Idősebb [[Pieter Bruegel]]: Farsang és böjt harca]]
[[Kép:18. Februar 2012 Faschingsdienstag, Sanok.jpg|bélyegkép|150px|jobbra|Farsangi álarcban]]
A '''farsang''' a [[vízkereszt]]től (január 6.) [[húshagyókedd]]ig ([[hamvazószerda]] előtt, [[húsvét]]vasárnap előtti 47. nap), a nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése. Hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemzik. A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül (lásd: [[torkos csütörtök]]). A kereszténység előtti időkből származó farsangi mulatságokat az „erkölcsös” [[16. század|16.]] és [[17. század]]ban nem eredete, hanem bujaságot szimbolizáló szokásai miatt tiltották.
A farsang csúcspontja a [[karnevál]], hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában [[tél]]búcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karnevált ([[riói karnevál]], [[velencei karnevál]]), Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a [[busójárás|mohácsi busójárást]].
A húshagyó[[kedd]], a farsang és egyben a farsang farkának utolsó napja. Mozgó egyházi ünnep, mindig 47 nappal előzi meg a húsvétot. A farsangtemetés időpontja. ▼==A magyarság körében==
A ''farsang'' elnevezése és a legrégebbi szokásadatok középkori német polgári hatásra vallanak, de vannak az [[Anjou-ház|Anjouk]] és [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] udvarából itáliai hatásra utaló adatok is.
A farsang a párválasztás időszaka volt és egyben fontos „esküvői szezon”, mivel a húsvéti böjt időszakában már tilos volt esküvőt tartani. Erre utal az ünnepnapok elnevezése is (pl.: első menyegzős vasárnap = vízkereszt utáni első vasárnap, vővasárnap = farsangvasárnap az ifjú férj az após kontójára fogyasztott stb.).
A falvakban a legények szervezték a bálokat. A lányok rokonaik közvetítésével bokrétát adtak a kiszemelt legénynek, aki a farsang végén nyilvános színvallásként a kalapjára tűzte.
A báli szezon és táncmulatság lényege az eljegyzés volt.
===Farsangvasárnap===
A farsangvasárnap a farsangi időszak végén lévő farsang farkának első napja.
Számos helyen ezen a napon tűzték a legények kalapjukra a kiválasztott lányok bokrétáját.
További elnevezései: csonthagyóvasárnap, ötvenedvasárnap, sonkahagyóvasárnap, hathagyóvasárnap, kilencben hagyó harmad vasárnap, piroskavasárnap (piroska nevű [[kalács (sütemény)|kalács]] után), vővasárnap (az ifjú férj a lány családjának kontójára mulatott), sardóvasárnap (sodrózás jelentése szerencsekívánás), vajhagyóvasárnap (görögkatolikusoknál). Hétfő a farsang farkának középső napja.
Gyakran ezen a napon tartották az asszonyfarsangot. Ezen a napon a nők korlátlanul ihattak, zeneszó mellett nótáztak, férfi módra mulattak.
Ezután húsvétig már tilos volt az esküvő, a tánc és a vigadalom.
További elnevezései: húshagyó hétfő, böjtelő hétfő.
[[Fájl:Fánk.jpg|bélyegkép|[[Farsangi fánk]]]]
===[[Húshagyókedd]]===
▲A húshagyó[[kedd]], a farsang és egyben a farsang farkának utolsó napja. Mozgó egyházi ünnep, mindig 47 nappal előzi meg a húsvétot. A farsangtemetés időpontja.
További elnevezései: húshagyási kedd, farsangkedd, madzaghagyókedd (ez utóbbi utalás a madzagon lógó ételek elfogyására).
Ezen a napon általában szalmabábut (kisze) vagy koporsót égettek, jelképesen lezárták a farsangot és a telet.
Társadalmi keretük a dramatikus-játékos szokásokkal telítődött [[fonó]]. A leányfonókban a munkát a fonójátékok váltogatták. A legények játékai részben ügyességi és erőpróbák voltak, részben a fiatalabbak, be nem avatottak ugratására szolgáltak. Leányok és legények közös társasjátékai sokszor párválasztó jellegűek és gyakran zálogkiváltással, öleléssel, csókkal végződtek. A fonók gyakori vendégei voltak az alakoskodások utolsó és legfontosabb képviselői: a farsangosok vagy népi elnevezéssel maszkurák, maszkurások. Játékuk valamilyen tréfás jelenet (állatvásár, halottsiratás, temetés), nemritkán drasztikus és obszcén jelenetekkel. Jelenetük egy része vagy befejezése szilaj, sokszor groteszk [[tánc]]; a kizárólag ilyenkor dívó farsangos vagy maszkurás táncdalt az egész fonó [[éneklés|ének]]elte.
Húshagyókedden történt, a sok farsangi [[esküvő|lakodalom]] után, a pártában maradt leányok, [[agglegény]]ek kicsúfolása. Az ún. tuskóhúzás vagy tuskózás a legények tréfás lakodalmi menete volt végig a falun; a menet végén vénleánynak öltözött legények kötélnél vagy láncnál fogva egy fatuskót húztak lá
a pártában maradt leányok megbélyegzésére. A másik húshagyókeddi szokás a farsangtemetés: szintén tréfás felvonulás, amelynek végén a farsangot (vagy telet) jelképező és a faluban végighordott szalma- vagy rongybábut tréfás siratás közben elégették, esetleg a [[víz]]be dobták. A farsangi [[hús]]os ételek után a böjtös ételek győzelmét jelképező Cibre (Cibere) vajda és Konc (Csont, Sódar) vitéz (király) párviadalát valaha szintén [[Cibere vajda és Konc király|megszemélyesítették]].<ref>Ezt a teljes szócikket törölte a RMIL-ból a romániai [[cenzúra]] 1981-ben</ref>
==Más országokban==
| 