„Ohridi-tó” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
4. sor:
| kép = Ohridsoeen.jpg
| képaláírás =
| országok = {{Észak-Macedónia}}<br /> {{Albánia}}
| hely =
| típus =
33. sor:
}}
Az '''Ohridi-tó''' ([[macedón nyelv|macedónul]] ''Охридско Езеро / Ohridszko Ezero;'' albánul ''Liqeni i Ohrit,'' gyakran ''Liqeni i Pogradecit,'' azaz ''Pogradeci-tó'') a [[Balkán-félsziget]] földtörténetileg legrégibb és legmélyebb tava [[Észak-Macedónia]] és [[Albánia]] határvidékén. A tó sajátos ökoszisztémával rendelkezik, eddig több mint kétszáz csak itt honos [[endemikus élőlény|endemikus faj]]t írtak le, s ennek köszönhetően [[1979]]-ben az Ohridi-tó felkerült a [[UNESCO]] természeti [[világörökség]]i listájára, amelyet [[1980]]-ban [[Ohrid-régió]] elnevezéssel kiterjesztettek [[Ohrid]] és környéke történelmi és kulturális emlékeire.
== Fekvése ==
Északkeletről és keletről a [[Közép-Albán-hegyvidék]] magaslatai, délről a [[Korçëi-medence]] árkos süllyedése, nyugatról pedig a [[Nyugat-Macedón-hegyvidék]] zárja közre. Jelentősebb, a partvidékén fekvő települések: Észak-Macedóniában [[Ohrid]] és [[Sztruga]], Albániában [[Pogradec]], mellettük több halászfalu.
== Földrajza ==
Az átlagosan 693 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő tó geológiai értelemben a Balkán-félsziget legöregebb tava, mintegy 5 millió évvel ezelőtt, a [[pliocén]]ban keletkezett geotektonikus depresszió. Területe {{szám|358|km²}}. Partvonalának teljes hossza 87,5 kilométer (ebből Észak-Macedóniára 56, Albániára 31,5 kilométer esik).
A tó átlagos mélysége 155 méter, legmélyebb pontja 288 méter. Vízgyűjtő területe {{szám|2600|km2}}, s elsősorban a tó keleti oldalán lévő föld alatti források táplálják, de a közeli, magasabban fekvő [[Preszpa-tó]] vize is az Ohridi-tóba áramlik át, szintén föld alatti járatokon keresztül. Vizének 60%-át a [[Fekete-Drin]] vezeti el az [[Adriai-tenger]]be, a fennmaradó rész elpárolog. A viszonylagosan kis méretű vízgyűjtő terület és a szintén csekély elpárolgási veszteség miatt az Ohridi-tó vízkicserélődési ciklusa hetven évre tehető. Források táplálta, szűrt vize kevés mikrobiológiai szennyezéket vagy tápanyagot tartalmaz ([[oligotrófia|oligotróf]]), oxigénben gazdag, s ennek köszönhetően rendkívül tiszta, helyenként 20 méteres mélységig is le lehet látni.
58. sor:
[[Kategória:Albánia tavai]]
[[Kategória:Észak-Macedónia tavai]]
[[Kategória:Országhatáron fekvő tavak]]
| |||