Főmenü megnyitása

Módosítások

50 bájt hozzáadva, 6 hónappal ezelőtt
 
Az alapítást követően gyors fejlődésnek indult a város. Jelentősége az i. sz. I. század 70-es éveitől emelkedett. A virágkorát a ''Flavius-dinasztia'' uralkodásától számíthatjuk. Miután Pannóniát megszervezték, kijelölték a császártisztelet központját is Savariában. Itt állt az ''Ara Augustorum provinciae Pannoniae Superioris'' azaz a császárok kultuszának pannóniai oltára. Itt tartották évenként a helytartó elnökletével a tartományi gyűléseket ''(conciliumokat)'', a kultusszal kapcsolatos teendőkön kívül a tartomány ügyes-bajos dolgaival is foglalkoztak. A császárkultusz főpapjának tisztsége a legelőkelőbb tartományi tisztség volt. A város előkelő colonia rangjával és fontos kultikus jelentőségével magyarázható [[Domitianus római császár|Domitianus]] császár különös figyelme a város szépítésére. Valószínűleg már i. sz. 82-ben megkezdődött egy monumentális capitoliumi templom építése. A minden bizonnyal ragyogó kiállítású épületből csak töredékek és a capitoliumi istenhármasság (trias): [[Iuppiter|Juppiter]], [[Minerva (mitológia)|Minerva]] és [[Iuno Regina|Juno]] szobrainak torzói maradtak ránk. Hasonló monumentális méretű capitoliumi trias szobor töredékek Sopronból került elő, de művészi szempontból a savariait illeti az elsőség. mivel ezeket a szobrokat valószínűleg észak-itáliai mesterek alkották.<ref name="Kádár Zoltán-Balla Lajos 1958"/>
A város Felső-Pannónia ([[Pannonia (provincia)|Pannonia Superior]]) vallási központja lett (a helytartó továbbra is [[Carnuntum]]ban volt), császári/helytartói palotája, fürdője, amfiteátruma épült. Savaria központi szerepének köszönhetően több római császárt is vendégül látott falai között, konkrét említés maradt fenn [[Domitianus római császár|Domitianus]] (CIL III 4176 felirat), [[I. Constantinus római császár|I. Constantinus]], [[II. Constantinus római császár|II. Constantinus]] és [[I. Valentinianus római császár|Valentinianus]] (Ammianus) látogatásáról. [[Sextus Aurelius Victor|Aurelius Victor]] római történetíró véleménye, miszerint [[Septimius Severus római császár|Septimius Severus]]t itt és nem Carnuntumban kiáltották ki császárrá,<ref>{{cite web|url=http://dlib.etc.ucla.edu/projects/Forum/resources/primarysources/Aur._Vict._Epit._19|title=Epitome de Caesaribus|publisher=Digital Forum Romanum|language=latin és angol|accessdate=2011-07-10}}</ref> valószínűtlen, ugyanis Savariában nem volt legio, aki császárrá kiáltsa ki. A római császárok közül [[Valens római császár|Valens]] és [[Gratianus római császár|Gratianus]] még rendeletek is adott ki Savariaban.
 
Az idők folyamán a lakosság cserélődött, balkáni és keletről jött emberek érkeztek Pannóniába. Az új lakosok között sok volt a keresztény. A [[kereszténység]] terjedése elérte Savariát is, és a városban az egyik legnépesebb keresztény közösség alakult ki. Vélhetően az itteni keresztények elrettentését szolgálta [[303]]-ban [[Szent Quirinus]] [[Sziszek|sisciai]] püspök kivégzése, akit itt dobtak a megáradt Sibaris-patakba, malomkővel a nyakában.