„Cannes-i fesztivál” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Belső link |
8 forrás archiválása és 2 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10ehf1) |
||
33. sor:
Egy [[Franciaország]]ban rendezendő [[filmfesztivál]] ötlete [[1938]]-ban, a világ legrégebbi filmszemléjén, a [[Velencei Nemzetközi Filmfesztivál]]on született meg,<ref>{{Hiv-web|url=http://cdlm.revues.org/document58.html|cím=La création de l’Exposition Cinématographique Cannoise en 1939|szerző=Loredana Latil|kiadó=Cahiers de la Méditerranée N°62|formátum=||év=2001|hónap=június|elérés=20080803}} {{fr}}</ref> ahol a nemzetközi zsűrire egyre nagyobb nyomás nehezedett a [[Nemzetiszocializmus|náci]] [[Németország]] és a [[Fasizmus|fasiszta]] [[Olaszország]] részéről, hogy olasz és német [[propaganda]]filmeket hozzanak ki győztesnek. Emiatt az [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]], [[Egyesült Királyság|brit]] és [[Franciaország|francia]] zsűritagok kivonultak a rendezvényről; köztük Philippe Erlanger [[Történelem|történész]], [[Diplomácia|diplomata]], a [[Franciaország|francia]] [[Kultúra|kultúrát]] külföldön népszerűsítő AFAA ''(Association française d'action artistique)'' igazgatója. [[Velence (Olaszország)|Velencéből]] hazatartva gondolt először arra, hogy egy új – „kényszer és kompromisszumok nélküli” – nemzetközi filmes seregszemlét kellene szervezni. Ötletét felkarolta Jean Zay, akkori francia közoktatási és szépművészetügyi [[miniszter]].
A kezdetekben ''Cannes-i Mozgókép-kiállítás'' (Exposition Cinématographique Cannoise) néven jegyzett ellenrendezvény helyszínének kiválasztásakor hosszas hezitálás után [[Cannes]] mellett döntöttek, mivel a város felajánlotta, hogy a fesztivál rendelkezésére bocsátja az éppen felépülő kaszinót, amelynek 1200 főt befogadó nagytermét szánták a vetítésekre. Az [[1939-es cannes-i filmfesztivál|első fesztivált]], amelynek főmegbízottja Philippe Erlanger lett és amelynek [[A cannes-i fesztivál zsűrielnökei|zsűrielnöki]] tisztére a [[film]] feltalálóját, [[Auguste és Louis Lumière|Louis Lumière]]-t kérték fel, [[1939]]. [[szeptember 1.]] és [[szeptember 20.]] között tervezték megrendezni. Annak érdekében, hogy ne feszítsék túl a húrt a németekkel és az olaszokkal, a szervezők elsősorban az új rendezvénynek a [[Velencei Nemzetközi Filmfesztivál|Mostrától]] való abszolút különbözőségét, illetve eredetiségét emelték ki; ez abban állt, hogy minden nevező ország maga választhatta ki a versenyfilmeket, képviseltethette magát a zsűriben, s egy filmje megkaphatta a [[Arany Pálma|Nagydíjat]], amelynek odaítélése részrehajlás nélkül, objektívan, tisztán művészi szempontok érvényesítésével történik. Az előzetes egyeztetések után végül nyolc állam nevezett filmet a fesztiválra ([[Belgium]], [[Csehszlovákia]], [[Franciaország]], [[Hollandia]], [[Egyesült Királyság|Nagy-Britannia]], [[Svédország]], [[Szovjetunió]] és [[Amerikai Egyesült Államok|USA]]), számos ország – köztük [[Magyarország|hazánk]] – elhárította a részvételt, arra hivatkozva, hogy kevés filmet gyártanak, illetve, hogy hivatalos szakmai szervezet híján nem indulhatnak nemzetközi versenyeken.<ref name="reszvet">{{Hiv-web|url=http://www.cannes.com/index.php?option=com_content&task=view&id=500&Itemid=2457180|cím=La création du Festival contre la menace fasciste|szerző=Loredana Latil|munka=Cannes et le Festival|kiadó=Site officiel de la ville de Cannes|elérés=20080803|archívurl=https://web.archive.org/web/20111105041019/http://www.cannes.com/index.php?option=com_content&task=view&id=500&Itemid=2457180|archívdátum=2011-11-05}} {{en}}, {{fr}}</ref> Mivel a megnyitó napján tört ki a [[második világháború]], a szervezők előbb arra gondoltak, hogy a hivatalos megnyitót elnapolják [[szeptember 10.|szeptember 10-ére]], majd, „''ha a helyzet nem súlyosbodik''”, [[1940]] [[február]]jára. A halasztás végül a háború utánig tartott.
A II. világháború után [[Charles de Gaulle]] kormánya, az Oktatási Minisztérium, a Külügyminisztérium, valamint a Nemzeti Filmközpont (Centre National de la Cinématographie) közös védnöksége alatt újra elővette a rendezvény tervét, s azt [[1946-os cannes-i filmfesztivál|1946 őszén]], ''Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál'' néven, meg is valósították. Az akkor benevezett filmek rendezői között található [[Jean Cocteau]], [[Alfred Hitchcock]], [[Roberto Rosselini]], [[Billy Wilder]], valamint a magyar származású [[Charles Vidor]].
A háború utáni Olaszország már nem volt ellenséges állam, nem lehetett szó ''ellenrendezvényről'', ezért a két fesztivál vezetői [[1946]] [[augusztus]]ában megegyeztek, hogy kétévente rendeznek ''nemzetközi fesztivált'', a köztes években pedig ''nemzeti'' jellegű filmfesztivált. Mivel a következő évben a velenceit tervezték ''nemzetközinek'', [[1947-es cannes-i filmfesztivál|1947]]-ben a cannes-i rendezvényt átkeresztelték ''cannes-i filmfesztiválra''. Az egyezséget azonban nem hozták nyilvánosságra, ami zavart okozott a nemzetközi filmes szakmai körökben, hiszen az előző évi rendezvény sikereinek folytatását várták.<ref name="retro">{{Hiv-web|url=http://www.cannes.com/index.php?option=com_content&task=view&id=517&Itemid=2457668|cím=Rétrospective : Cannes, il y a 60 ans|szerző=Loredana Latil|munka=Cannes et le Festival|kiadó=Site officiel de la ville de Cannes|elérés=20080803|archívurl=https://web.archive.org/web/20111105045942/http://www.cannes.com/index.php?option=com_content&task=view&id=517&Itemid=2457668|archívdátum=2011-11-05}} {{en}}, {{fr}}</ref> Erőltetett munkával, még abban az évben új fesztiválpalotát építettek. Mivel az építők kissé megcsúsztak, csak ideiglenesen tették fel a tetőszerkezetet, amit a fesztivál végén egy nagy vihar megrongált.<ref>{{cite book |last=Servat |first=Henry-Jean |authorlink= |coauthors= |title=La Légende de Cannes |pages=64|year=1988 |publisher=Assouline |location=Párizs |isbn=2-84323-564-2}}</ref> A zárórendezvényt kénytelenek voltak visszavinni a kicsinynek bizonyult kaszinóba. A már befejezett, Croisette-palotának elkeresztelt új építmény végül 33 évig szolgálta az eseményt.<ref name="retro"/>
Az [[1948]]. és [[1950]]. évi fesztiválokat pénzügyi problémák miatt nem tartották meg; [[1949-es cannes-i filmfesztivál|1949]]-ben ismét nemzeti jellegű rendezvényt tartottak. A további súrlódások elkerülése végett [[1951-es cannes-i filmfesztivál|1951]]-től az állandó szeptemberi időpontot áprilisra módosították és ettől fogva mind a velencei, mind a cannes-i fesztivál nemzetközivé lett. A zsűri összetétele többször is vitát váltott ki, mivel – a nemzeti fesztivál maradványaként – a 11 zsűritag [[1953]]-ig kizárólag francia volt, aminek következtében kérdésessé vált a pártatlanság. Ekkor a szervezők úgy döntöttek, hogy a zsűrit ismét nemzetközivé teszik.
44. sor:
=== Új törekvések ===
[[1959-es cannes-i filmfesztivál|1959]]-ben megnyitotta kapuit az első [[Filmvásár (cannes-i fesztivál)|Filmvásár]]. A szervezők megértették, hogy a ''[[Film|hetedik művészeti ág]]'' egyben [[ipar]] is, és nem elég csak [[művészet]]i [[Vita|vitákat]] folytatni a bemutatott filmekről, de azokat el is kell adni, azaz a [[filmgyártás]] szereplőit össze kell hozni a filmforgalmazókkal. A kezdeményezés nagy fordulatot jelentett a [[filmfesztivál]]ok versengésében, és máig tartó előnyhöz juttatta a cannes-i filmseregszemlét, mivel a nemzetközi filmkereskedelem első számú helyévé vált.<ref>{{Hiv-web |url=http://www.festival-cannes.fr/fr/about/festivalHistory.html |cím=L'histoire du Festival |szerző= |munka=A propos du Festival |kiadó=Site officiel du Festival de Cannes |év=2008 |elérés=20080803 |archívurl=https://web.archive.org/web/20110706122547/http://www.festival-cannes.fr/fr/about/festivalHistory.html |archívdátum=2011-07-06 }} {{en}}, {{fr}}</ref>
[[1962-es cannes-i filmfesztivál|1962]]-ben indították a [[Kritikusok Hete]] szekciót. A hivatalos válogatással párhuzamosan tartott, hét [[nagyjátékfilm]]et és hét [[rövidfilm]]et versenyeztető rendezvény célja, hogy ''„megbecsülésben részesítse a világ filmeseinek első és második alkotásait”''. Ezen tűnt fel először többek között [[Bernardo Bertolucci]], [[Ken Loach]], [[Wong Kar-wai]] és [[François Ozon]].<ref>{{Hiv-web |url=http://www.semainedelacritique.com/sites/rubrique.php3?id_rubrique=148 |cím=About International Critics' Week |kiadó=[SiC] |év=2008 |elérés=20080803 |archívurl=https://web.archive.org/web/20070812064224/http://www.semainedelacritique.com/sites/rubrique.php3?id_rubrique=148 |archívdátum=2007-08-12 }} {{en}}, {{fr}}</ref> Két évvel később a fesztivál azzal fejezte ki tiszteletét az [[1963]]-ban elhunyt [[Jean Cocteau]]-nak, hogy kinevezte a ''fesztivál örökös elnökének''. [[1965-ös cannes-i filmfesztivál|1965]]-ben újabb gesztusnak lehettünk tanúi: a fesztivál elnökének először választottak nőt, [[Olivia de Havilland]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[színész]]nő személyében.
Minden fejlődés ellenére az [[1968-as cannes-i filmfesztivál|1968]]-as rendezvényt [[május 19.|május 19-én]] félbeszakították. [[Egyetem]]isták özönlötték el több ízben a termeket és akadályozták meg a hivatalos vetítések megtartását. Csatlakozva a diákság megmozdulásaihoz, [[François Truffaut]], [[Jean-Luc Godard]], [[Claude Lelouch]], [[Richard Berry]], [[Roman Polański]], [[Louis Malle]] és [[Jean-Pierre Léaud]] [[május 18.|május 18-án]] megszállták a fesztiválpalota nagytermét, ahol átvették az addigra már állandósult viták irányítását. Elsősorban az háborította fel őket, hogy [[André Malraux]] [[Kultúra|kulturális]] [[miniszter]] el kívánta mozdítani ''Henri Langlois''-t az általa alapított [[Franciaország|francia]] filmarchívum éléről. Felhívva a figyelmet a [[filmgyártás]] radikális [[Demokrácia|demokratizálódásának]] szükségességére, a filmalkotók a fesztivál berekesztését követelték. Roman Polański, Louis Malle és [[Monica Vitti]] lemondott zsűritagságáról, [[Alain Resnais]], [[Carlos Saura]] és [[Miloš Forman]] pedig visszavonta filmjét a versenyből. A szervezők végül a fesztivál bezárása mellett döntöttek.<ref>{{Hiv-web |url=http://www.cannes.com/index.php?option=com_content&task=view&id=505&Itemid=2457645 |cím=Les années 70 : un nouveau départ après la crise de mai |szerző=Loredana Latil |munka=Cannes et le Festival |kiadó=Site officiel de la ville de Cannes |elérés=20080803 |archívurl=https://web.archive.org/web/20111105042013/http://www.cannes.com/index.php?option=com_content&task=view&id=505&Itemid=2457645 |archívdátum=2011-11-05 }} {{fr}}</ref>
=== Nagymérvű változások ===
56. sor:
[[1972-es cannes-i filmfesztivál|1972]]-ben a fesztivál új igazgatót és főmegbízottat kapott, ami újabb változásokhoz vezetett: míg azelőtt az egyes államok határozták meg, mely filmeket indítják a fesztiválon (ami politikai imázs formálására volt alkalmas), ekkor két válogató bizottságot hoztak létre: egyet a francia és egyet a külföldi filmek részére, amelyek közvetlenül válogatták be a filmeket. A változás átstrukturálta mind a versenyfilmek, mind a versenyen kívüliek mezőnyét, ezért 1972-ben olyan nagy [[filmrendező|rendezők]] maradtak távol, mint [[Ingmar Bergman]], [[Bernardo Bertolucci]], vagy [[Francis Ford Coppola]].
[[1978-as cannes-i filmfesztivál|1978]]-ban alapították és egy független zsűri első alkalommal ítélte oda az [[Arany Kamera]] díjat a hivatalos válogatás (versenyprogram, Un certain regard), valamint a párhuzamos rendezvények (Rendezők Kéthete, Kritikusok Hete) szekcióiban bemutatott legjobb elsőfilmnek. Ugyanekkor hoztak létre egy szekciót a hivatalos válogatáson belül [[Un certain regard]] elnevezéssel, a filmek forgalmazásának elősegítésére. Az új főbiztosnak sikerült csökkentenie a fesztivál idejét két nappal, ami a beválogatott filmek számát is csökkentette. [[1983]] elején az utolsó pillanatban került olyan állapotba az új fesztiválpalota, hogy be lehessen költözni. A kezdetben rengeteg technikai problémával küszködő, de jóval nagyobb befogadóképességű, komfortosabb, a médiát is jobban kiszolgáló építményt a közönség nehezen szerette meg: hidegnek, tömörnek, katonai jellegűnek tartotta, s egyszerűen „bunkernek” csúfolta.<ref>{{Hiv-web |url=http://www.cannes.com/index.php?option=com_content&task=view&id=506&Itemid=2457646 |cím=Les années 80 : l'ouverture aux nouveaux médias |szerző=Loredana Latil |munka=Cannes et le Festival |kiadó=Site officiel de la ville de Cannes |elérés=20080803 |archívurl=https://web.archive.org/web/20111105040628/http://www.cannes.com/index.php?option=com_content&task=view&id=506&Itemid=2457646 |archívdátum=2011-11-05 }} {{fr}}</ref>
=== Közelmúlt ===
210. sor:
=== A szponzorok és a média ===
[[Fájl:Pedro Almodovar and Penélope Cruz.jpg|bélyegkép|jobb|200px|[[Penélope Cruz]] és [[Pedro Almodóvar]] [[2006]]-ban]]
Az, hogy a cannes-i fesztivál a média által leginkább követett kulturális eseménnyé vált, elsősorban a közel háromszáz, helyszínről tudósító televíziónak köszönhető. A francia ''Canal+'' csatorna például [[2007]]-ben mintegy hat és félmillió [[euró]]t költött a fesztiválra.<ref name="sponsor">{{Hiv-web |url=http://www.lemonde.fr/web/article/0,1-0@2-766360,36-912297,0.html?xtor=RSS-3236 |cím=Sponsors et médias à Cannes |szerző=Laurence Girard |munka= |kiadó=Le Monde |formátum= |dátum=20070520 |elérés=20080803 |archívurl=https://web.archive.org/web/20070529085726/http://www.lemonde.fr/web/article/0,1-0@2-766360,36-912297,0.html?xtor=RSS-3236 |archívdátum=2007-05-29 }} {{fr}}</ref> Az utóbbi években különösen sok színésznő képviselte a ''L'Oréal'' francia szépségipari óriást. Sokan bírálták például [[Penélope Cruz]]t, aki [[2006]]-ban a ''Volver'' főszereplőjeként [[Legjobb női alakítás díja (cannes-i fesztivál)|legjobb színésznő díjat]] kapott, mert a hivatalos védnöke a kozmetikai cég volt.<ref name="sponsor"/> A ''L'Oréal'' és a fesztivál szoros együttműködésének kezdete egyébként az [[1990-es évek]] végére datálódik.
A sztárok szállítását a fesztiválpalotába a 25 éve partner [[Renault|Renault S.A]] vállalta fel, de újabban beszállt az [[Audi AG|Audi]] is.<ref>{{Hiv-web |url=http://news.caradisiac.com/Festival-de-Cannes-Audi-sera-VIP-294 |cím=Sponsors à Cannes, Audi / Renault ? |szerző=Patrick Garcia |munka=News auto |kiadó=Caradisiac |dátum=20070519 |elérés=20080803}} {{fr}}</ref> Természetesen jelen van az ''[[haute couture]]'' is, a legnagyobb sztárok részére egyedi alkalmi ruhákat készítenek. A cannes-i esemény ideje alatt számos napilap, hetilap és filmes szaklap van jelen a Croisette-en.
220. sor:
=== A fesztivál hatása ===
[[Fájl:CANNES (festival1).jpg|bélyegkép|bal|200px|Cannes-i látkép (2001)]]
A cannes-i fesztivál az évek során a világ legjelentősebb filmes seregszemléi közé emelkedett. ''„A háború utáni első nagy nemzetközi kulturális rendezvény”''-t működtető szervezetet a francia kulturális miniszter [[1972-es cannes-i filmfesztivál|1972]]-ben ''[[közhasznú társaság]]gá'' minősítette.<ref>{{Hiv-web |url=http://www.festival-cannes.fr/fr/about/festivalHistory.html |cím=Histoire du festival |szerző= |munka=A propos du Festival |kiadó=Site officiel du Festival de Cannes |formátum=pdf |év=2008 |elérés=20080803 |archívurl=https://web.archive.org/web/20110706122547/http://www.festival-cannes.fr/fr/about/festivalHistory.html |archívdátum=2011-07-06 }} {{en}}, {{fr}}</ref> A ''[[Speciális:Könyvforrások/0333752104|European Cinema: An Introduction]]'' című művükben Jill Forbes és Sarah Street azt állítják, hogy Cannes ''„rendkívül fontossá vált a kritikusi és a kereskedelmi érdekek, valamint azon európai törekvések miatt, hogy a filmeket művészi minőségük alapján adják el.”''<ref>{{cite book |last=Forbes |first=Jill |authorlink= |coauthors=Sarah Street |title=European Cinema: An Introduction |pages=20 |year=2001 |publisher=Palgrave Macmillan |location=London |isbn=0-333-75210-4 }} {{en}}</ref>
A fesztivál hírneve a filmek művészi kvalitásának, illetve eladhatóságának egyensúlyán alapszik. A filmes világ számos szereplője akar a vörös szőnyegen végigmenni, megmutatni magát az eseményen jelenlévő médiában. A sajtó időnként támadja ugyan a rendezvényt, de annak sikerült megőriznie arculatát, sőt, a külföldi látogatók számának folyamatos emelkedésével befolyása évről évre nő.<ref name="premiere">{{cite book |last=Schaller |first=Nicolas |authorlink= |coauthors= |title=60 ans de Festival |year=2007 |month=május |publisher=Première magazine N°spécial|location=Párizs |id= }} {{fr}}</ref>
284. sor:
=== A politika, illetve cenzúra miatt ===
Az, hogy a fesztivál filmjeinek kiválasztása kezdetekben a beküldő állam feladatát képezte,<ref>Lásd e szócikk vonatkozó alfejezetét: [[#A_filmek_kiválasztása|A filmek kiválasztása]]</ref> időnként a [[diplomácia]]i és [[politika]]i szempontok térnyerését eredményezte a döntés meghozatalakor, s ez komolyabb esetekben a film [[cenzúra|cenzúrázásához]] vezetett a fesztiválrendezők részéről. A fesztivál akkori alapszabálya kimondta, hogy a filmek vetítése nem sértheti a Cannes-ban jelen lévő más országok érzékenységét (alapszabály 5. cikkelye<ref name="obs"/>). Így [[1951-es cannes-i filmfesztivál|1951]]-ben kivették a versenyfilmek közül [[Szergej Geraszimov]] ''Oszvobozsgyennij Kitaj'' című [[dokumentumfilm]]jét, a [[Szovjetunió|szovjet rezsim]] melletti [[propaganda]] miatt. Máskor a cenzúra külső politikai nyomásgyakorlás eredménye volt. [[1956-os cannes-i filmfesztivál|1956]]-ban a franciák engedtek [[Németország]] kérésének<ref>Jacques Mandelbaum francia filmtörténész állítása szerint [[Franciaország]] ''elébe ment'' ennek a kérésnek. Lásd: {{Hiv-web |url=http://www.lemonde.fr/web/article/0,1-0,36-805056,0.html |cím=« Nuit et Brouillard », affaire trouble |szerző=Jacques Mandelbaum |munka= |kiadó=Le Monde |formátum= |dátum=20060822 |elérés=20080803 }}{{Halott link|url=http://www.lemonde.fr/web/article/0,1-0,36-805056,0.html |date=2019-02 }} {{fr}}</ref> és visszahívták a hivatalos válogatásból [[Alain Resnais]] ''Sötétség és köd'' című [[dokumentumfilm]]jét, melyet a [[holokauszt]]ról, [[a Harmadik Birodalom koncentrációs táborai]]ról készített. Ez a cenzúra élénk tiltakozást váltott ki mind Franciaországban, mind pedig Németországban.<ref>{{Hiv-web |url=http://www.cndp.fr/Tice/Teledoc/dossiers/dossier_brouillard.htm |cím=Nuit et Brouillard |szerző= |munka= |kiadó=Centre National de la Documentation Pédagogique |formátum= |dátum=20050114 |elérés=20080803 }}{{Halott link|url=http://www.cndp.fr/Tice/Teledoc/dossiers/dossier_brouillard.htm |date=2018-07 }} {{fr}}</ref> [[1959-es cannes-i filmfesztivál|1959]]-ben ugyancsak Alain Resnais ''Szerelmem, Hirosima'' című filmjét hagyták ki a vetítésből a beválogatás ellenére, nehogy megsértse az [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] küldöttséget.
A felháborodások végül nem maradtak következmények nélkül: e fesztivál óta ilyen okokból többé nem lehetett kivenni filmet a már közzétett válogatásból. [[2007-es cannes-i fesztivál|2007]]-ben az [[irán]]i kulturális minisztériumhoz köthető ''Farabi Filmalapítvány'' tiltakozott levélben a [[teherán]]i [[Franciaország|francia]] kultúrattasénál, mert szerintük [[Marjane Satrapi]] ''Persepolis'' című [[animációs film]]jének beválogatása ''„politikai, sőt kultúraellenes cselekedet volt”'', amely az ''„iszlám forradalom sikereinek és következményeinek valóságtól eltérő képét”'' festette le.<ref>{{Hiv-web|url=http://www.liberation.fr/actualite/monde/255105.FR.php|cím=Téhéran dénonce la présence de Persepolis à Cannes|szerző=AFP|munka=|kiadó=Libération|formátum=|dátum=20070521|év=|hónap=|nap=|elérés=20080803}}{{Halott link|url=http://www.liberation.fr/actualite/monde/255105.FR.php |date=2018-07 }} {{fr}}</ref> A helyzet tehát 1959 óta sokat változott, a cenzúra szemmel láthatóan eltűnt, de a diplomáciai nyomásgyakorlás kísérlete még előfordul.
357. sor:
* [https://web.archive.org/web/20070528050846/http://www.ina-festivaldecannes.com/index.php?lng=en Tales of a Festival: remembering Cannes in sound and picture] {{en}}, {{fr}}
* [http://kritikustomeg.org/dijak.php?nev=Cannes-i%20Filmfesztiv%C3%A1l A díjazottak listája – Kritikus Tömeg] {{hu}}
* [http://www.cannes.com/index.php?option=com_content&task=view&id=767&Itemid=2457567&lang=fr_FR Cannes et le Festival]{{Halott link|url=http://www.cannes.com/index.php?option=com_content&task=view&id=767&Itemid=2457567&lang=fr_FR |date=2019-02 }} Cannes város hivatalos honlapján {{en}}, {{fr}}
* {{youtube|HOKlxaJF3mE|60 ans du Festival}}, {{halott link}}
| |||