„III. Murád oszmán szultán” változatai közötti eltérés

A háború [[1578]]-ban kezdődött el és [[1590]]-ben fejeződött be.<ref name=obt/> A Portának sikerült teljesen megszüntetnie a [[Kaukázus (régió)|Kaukázus-vidék]] perzsa befolyását,<ref name=obt/> és hogy lehetséges orosz [[Invázió (művelet)|invázióval]] szembenézzen, [[1577]]-ben [[Grúzia|Grúziá]]t is oszmán ''"védelem"„védelem”'' alá helyezte.<ref name=obt113>Matuz, i.m., 113. oldal</ref> Az oszmánok [[1585]]-ben elfoglalták [[Azerbajdzsán]]t a [[Szafavidák]]tól, akiket egyidejűleg keleti határvidékükön megtámadtak az [[üzbég]]ek is.<ref name=obt113/> Az üzbég kán [[II. Abdullah üzbég kán|II. Abdullah]] szövetségre lépett a Portával, hogy az oszmánok így ellenállhassanak a Kúria kerítési politikájának.<ref name=obt113/> Az [[1590]]-ben [[Isztambul]]ban a Fényes Porta és Perzsia között kötött szerződés [[szankció|szankcio]]nálta ezeket a hódításokat, ezenkívül a [[Síita iszlám|síita]] perzsáknak megtiltották, hogy a [[szunnita iszlám]] elvei ellen uszítsanak.<ref name=obt113/>

Az elnyert kopár tartományok azonban semmi arányban sem álltak a hozott pénz- és véráldozatokkal.<ref name=pallas/> (Szokolli Mehmed már nem érte meg a háború végét: [[1579]] [[október]]ében egy elbocsátott [[Bosnyákok|bosnyák]] tímár-birtokos leszúrta.<ref name=obt113/>)<ref group=a>A háremben élő és attól mind jobban függő szultán új nagyvezírjeivel szemben egyre gyanakvóbbá vált. Uralma idején a nagyvezíri hivatal tízszer cserélt gazdát. A nagyvezír átlagos kormányzati ideje [[1579]]-től kezdve másfél esztendőt sem tett ki. Murád most már csupán írásban érintkezett nagyvezírjeivelnagyvezíreivel: rövidre szabott előterjesztések ''(telhisz)'' segítségével tájékoztatta magát a főbb várható intézkedésekről. A legfontosabb államügyeket általában a háremben döntötték el, eleinte a kegyencnők, később a szultán édesanyja, valamint a néger főeunuch, valamint más udvaroncok bevonásával. A történetírásban nem véletlenül emlegetik gyakran éppen a Muráddal kezdődő időszakot a nőuralom kezdeteként. A hárem hatalmából fakadó, az alapvetően politikai döntésekben megmutatkozó [[diszkontinuitás]] elmélyítette az egész államalakulaton belüli válságot. Ennek ellenére is tévedés lenne az Oszmán Birodalom hanyatlását a tulajdonképpeni [[struktúra|strukturástrukturális]]lis problémák helyett kizárólag vagy legalábbis döntő mértékben Murád és utódai gyengeségének tulajdonítani. (Matuz, i.m., 113.o.)</ref>