Wikipédia

„Székely Mózes erdélyi fejedelem” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
linkek
35. sor:
Apja literáti Székely János, Udvarhelyszék jegyzője és [[II. János magyar király|János Zsigmond]] magyar király, majd erdélyi fejedelem székely sókamarása, anyja nevét nem ismerjük, második felesége [[Kornis Anna erdélyi fejedelemasszony|Kornis Anna]] volt. [[1580]] táján a [[Felsősófalva|sófalvi]] sóbánya kamarása, udvarhelyszéki főkapitány és főkirálybíró lett.
 
[[Báthory István (erdélyi fejedelem)|Báthory István]] erdélyi fejedelem megválasztását követően az ő oldalán harcolt a Habsburg-pártiak ellen. [[Radnót]]nál kardját a foga közé fogva átúszott a [[Maros]]on, majd két ellenséges katonát leterített, ami miatt a [[Bekes Gáspár]] oldalán harcolók megfutottak. Ezért a tettéért Báthory kinevezte az erdélyi fejedelemség testőrségének parancsnokává. Báthory hadnagyaként érdemeket szerzett. Követte a fejedelmet ''[[Lengyelország]]ba'' is, ahol a magyar gyalogság parancsnokaként végigharcolta a király oroszoroszországi hadjáratát. Tetteiért a király a Szentelt lovagjai közé emelte. Báthory István lengyel király oldalán 1576-tól 1582-ig harcolt [[Orosz Birodalom|Oroszország]] ellen egy székely dandár parancsnokaként, majd a [[IV. Iván orosz cár|Rettegett Ivánnal]] kötött béke után hazament Erdélybe. Báthory Istvánnak köszönheti, hogy a sófalvi sóbánya kamaraispánja lett, de emellett [[Siménfalva|Siménfalván]] és Lövétén jelentős birtokokat kapott.
[[Kép:SigismundBathoryDominicusCustos.jpg|bal|bélyeg|[[Báthory Zsigmond]] fejedelem]]
[[Kép:MihaiViteazul.jpg|bélyeg|[[II. Mihály havasalföldi fejedelem|Mihai viteazul]] havasalföldi fejedelem]]
 
[[Báthory Zsigmond]]tól nemesi címet kapott, habár mint székely ember eleve nemesnek számított és földadományt is kapott. [[Báthory András erdélyi fejedelem|Báthory András]]nak, majd [[II. Mihály havasalföldi fejedelem|Mihai Viteazul]] havasalföldi vajdának lett a fővezére. [[1601]]-ben Székely Mózes érdeme, hogy később mégis szembefordult a vajdával és [[Giorgio Basta|Basta]] Habsburg generális rémuralmával; előbb Lengyelországban Jan Zamoysky lengyel kancellár segítségével próbálta Báthory Zsigmondot a trónra visszahozni, majd az 1601. augusztus 3-i [[goroszlói csata|goroszlói vereség]] után maga állt a császárellenes párt élére. 1602 júliusában a Tövis melletti csatában Giorgio Basta generális vereséget mért a székelyekből álló seregre, és Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem pedig lemondott a fejedelmi trónról. 1602–1603 telén Székely Mózes Erdély felszabadítására [[Bethlen Gábor]] szövetségében és török támogatással hadjáratot szervezett, Temesváron tartózkodott, itt kapta meg [[III. Mehmed oszmán szultán]] engedélyét az erdélyi trónra.<ref>{{Cite web|url=http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1603_julius_17_szekely_mozes_erdelyi_fejedelem_halala/|title=1603. július 17. Székely Mózes erdélyi fejedelem halála|accessdate=2017-03-24|work=www.rubicon.hu}}</ref>
 
75 ⟶ 76 sor:
{{Erdélyi fejedelmek}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|Erdély|-|történelem}}
 
{{DEFAULTSORT:SzekelySzékely MozesMózes}}
[[Kategória:Erdélyi fejedelmek]]
[[Kategória:Székelyudvarhelyiek]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Székely_Mózes_erdélyi_fejedelem”