„Erdélyi Fejedelemség (1570–1711)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
2 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10)
a kékít
203. sor:
 
===== Drinápolytól az Erdélyi Fejedelemségig =====
''„A drinápolyi béke kiterjedt ugyan Erdélyre, de azért évekig eltartott, mig [[Miksa magyar király|Miksa]] és [[II. János magyar király|János Zsigmond]] fejedelem közt végleges béke köttetett. [[1567]]-ben elsősorban János Zsigmond súlyos megbetegedése szüntette meg a háborút. A fejedelem olyan veszélyesnek hitte állapotát, hogy végrendeletet tett, s a trónutódlás kérdését országgyűlés elé vitte. A rendek elhatározták, hogy üresedés esetén szabad választás útján, mégpedig a János Zsigmond végrendeletében körülirt politika figyelembe vételével, töltik be a fejedelmi széket. János Zsigmondnak magának nem volt határozott jelöltje s hol egyik, hol másik tanácsosára, egyszer [[Hagymási Kristóf]] váradi kapitányra, másszor Békés Gáspárra gondolt, mig a közvélemény figyelme mindinkább [[Báthory István (erdélyi fejedelem)|Báthory IstvánIstvánra]]ra fordult, ki diplomatiai és katonai téren egyaránt odaadással szolgálta urát. Mint jó katholikust ekkor még Bécsben is őt óhajtották fejedelemnek.”''<ref name="ReferenceA">''A magyar nemzet története'', 2. fejezet.</ref>
 
[[1570]]. december 1-jén II. János, majd [[1571]]. március 10-én Miksa is aláírta a [[speyeri szerződés]]t. János Zsigmond már Szatmárban, 1565-ben lemondott a ''rex electus'' címről, ekkor ''princeps'', vagyis fejedelem lett az általános felfogás szerint. Azonban a ''princeps'' fogalom magyarul herceget is jelent, de jelenti a báni és vajdai címet is már a legelső előfordulása, azaz [[1111]] óta. János Zsigmond – II. János néven a magyar király – nem fejedelem lett a lemondással, hanem a [[Magyar Királyság]] erdélyi vajdája. Legalábbis jogilag.
218. sor:
==== Báthory István ====
[[kÉP:Báthory István (1533 - 1586).jpg|jobbra|bélyegkép|Báthory István erdélyi fejedelem, Lengyelország királya]]
{{Bővebben|Báthory István (erdélyi fejedelem)}}
János Zsigmond halála után az erdélyi rendek uralkodójuknak választották Báthory Istvánt, az [[Báthory István (erdélyi vajda, 1477–1534)|azonos nevű korábbi erdélyi vajda]] fiát. Báthory a [[speyeri szerződés]]t figyelemben tartva kezdetben vajdai címet használt, és csak 1575-ben, [[Báthori István lengyel királlyá választása|lengyel királlyá választása]] után, vette fel a fejedelmi címet.<ref name="KerFelhPolHad">{{cite book|title=Kereszt és félhold|chapter=Politika- és Hadtörténet|chapterurl=http://mek.oszk.hu/01800/01885/html/index1.html|accessdate=2015-05-14}}</ref>
 
226. sor:
{{Bővebben|Báthory Zsigmond}}
==== Székely Mózes ====
{{Bővebben|Székely Mózes erdélyi fejedelem}}
 
=== A fejedelemség első válsága ===