„Livóniai háború” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Források: nk, pt |
a kékít, tagol |
||
18. sor:
A Litvániára törő oroszokat az [[Ula]] folyónál a lengyel–litván sereg leverte, majd [[Polack|Polockot]] is elfoglalták. A [[Krími Tatár Kánság|Krími Kánság]] hordái [[Rjazany]]ig nyomultak előre.
Miután a litvánok ismételten vereséget szenvedtek, békejavaslatot nyújtottak be [[Moszkva|Moszkvának]], s a livóniai háború [[1563]]-ban [[svéd–lengyel háborúk|svéd–lengyel háborúvá]] is átváltozott.
A cár megegyezett Magnus dán herceggel, hogy Livóniából független királyságot szerveznek, amikor megköttetett Lengyelország és Litvánia második uniója [[Lublin]]ban, erre az oroszok fegyverszünetet kötöttek ellenfelükkel. Közben Dánia és Svédország is kibékült és [[Tallinn]] (német neve: ''Reval'') mellett [[1571]]-ben leverték az oroszokat, ennek hatására a [[krími tatárok]] felégették Moszkvát.
[[II. Zsigmond Ágost lengyel király |II. Zsigmond Ágost]] halálával ([[1572]]) Lengyelország anarchiába süllyedt, s a svédek által elfoglalt [[Riga]], valamint Tallinn közti tengerpart [[1575]] és [[1576|76]] között gyors hadjáratokkal orosz kézbe került.
[[1575]]-ben a [[szejm (lengyel)|szejm]] [[Báthory István
Iván rákényszerült [[XIII. Gergely pápa]] támogatására, akinek közbenjárására megúszta azzal, hogy csak Livóniáról kellett lemondania a svédek és a lengyelek javára.
| |||