„Györffy István (néprajzkutató)” változatai közötti eltérés

SzigethiSzigeti és nádudvari '''Györffy István''' ([[Karcag]], [[1884]]. [[február 11.]] – [[Budapest]], [[1939]]. [[október 3.]]) [[néprajz]]kutató, egyetemi tanár, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] tagja. [[Györffy György]] történész édesapja.<ref>{{CitWeb |url=http://multunktara-tfsz.hu/nagykunsag/nagykunsagi-kozsegek/karcag/arckepcsarnok/gyorffy-istvan/|cím=Györffy István|elér=2016-03-03}}</ref>

Édesapja szigethiszigeti és nádudvari Györffy István, édesanyja Ágoston Mária volt, aki majdkésőbb férjhez ment Hagymássy Mártonhoz.<ref>https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DTRS-CRG?i=560&wc=M6W2-Q38%3A101520501%2C105200301%3Fcc%3D1542666&cc=1542666</ref> Egyetemi tanulmányait [[Kolozsvár]]on és Budapesten végezte. [[1909]]-től a [[Magyar Nemzeti Múzeum]] gyakornoka volt. [[1910]]-ben a kolozsvári egyetemen szerzett bölcsészdoktori diplomát. [[1912]]-től múzeumi segédőr lett. [[1917]]-ben a [[moldva]]i [[csángók]] között dolgozott, [[1918]]-ban részt vett a félbeszakadt [[Lénard Jenő|Lénard-féle]] kisázsiai expedícióban. Ez évben a múzeum igazgatóőrévé nevezték ki. [[1926]]-tól egyetemi tanár. [[1929]]-től magántanár. [[1932]]-ben a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező tagjává választották. [[1934]]-től a néprajz első nyilvános rendes tanára a budapesti egyetemen.<ref>[[Solymossy Sándor (néprajzkutató)|Solymossy Sándor]] [[szeged]]i státusát szervezték át Budapestre.</ref> [[1938]]-tól a ''Táj- és Népkutató Központ'' vezetője lett.

Györffy István volt a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|budapesti egyetemen]] a magyar [[néprajz]] első professzora, a tudomány egyik hazai megteremtője. Foglalkozott a [[kunok|kunság]] néprajzi problémáival, különböző néprajzi csoportok kialakulásának körülményeivel ([[hajdúk]], [[Matyóföld|matyók]]). A népviselet és népművészet körében végzett kutatásai alapján kiváló monográfiákat írt. Bizonyos mértékig a [[népi írók]] falukutató irodalmának volt az előfutára. Neve a [[Györffy István Kollégium]], illetve a belőle kinövő [[Népi Kollégiumok Országos Szövetsége]] (NÉKOSZ) mozgalom révén vált ismertté Magyarországon.

* A feketekörösvölgyi magyarság települése. Az erdélyi magyarság eredete (Földrajzi Közlemények, 1913);

* Dél-Bihar népesedési és nemzetiségi viszonyai negyedfélszáz év óta (Földrajzi Közlemények, 1915);