„Leopold Stokowski” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{Építés alatt}}
[[Fájl:Leopold_Stokowski_LOC_26447u.jpg|bélyegkép| Leopold Stokowski <small>(Kép: George Grantham Bain-Collection)</small> ]]
[[Fájl:Stokowski_Leopold_grave.jpg|bélyegkép| Stokowski sírja a East Finchley temetőben]]
'''Leopold Anthony Stokowski''' (született ''Antonin Stanisław Bolesławowicz'') ([[London]], [[1882]]. [[április 18.]] – [[Hampshire]], [[1977]]. [[szeptember 13.]] ) angol-amerikai [[karmester]] és [[klasszikus zene]]i rendező.
 
== Élete ==
 
=== Magánélete ===
Stokowski titkolta a származását és születési évét, és azt állította, hogy a lengyel [[Krakkó]] városában született. Apja Pole, anyja Schottin (nem, ahogy gyakran mondják, Irin). ASzemélynevét lengyel nagyapja, ''Leopold'' után megkeresztelkedettkapta.
 
Stokowski háromszor házasodott,; 1927-ig Olga Samaroff zongoristával és tanárralzongorista-tanárnővel, 1938-ig Evangeline Johnsonnal, akinek az apja a [[Johnson & Johnson]] gyógyszergyártó cég egyik alapítója volt, s akinek atőle két lánya, Sadja és Luba voltszületett, a legutóbb amajd Gloria Laura Vanderbilt színésznővel. Vanderbiltélt, akitől két fia, Stanislaus (1950) és Christofer (1952) született. 1937/38-ban1938 márciusában [[Greta Garbo]] közelébentársaságában volt[[Capri]] szigetén üdült.
 
Oliver Stokowski német színész az unokája. <ref> [http://www.dradio.de/dlf/sendungen/kulturheute/608663/ dradio.de v. 23.] </ref>
 
=== KarrierKarrierje és művészi természetművészete ===
Eredetileg egy orgonista , Stokowski lett a 20. század egyik legsikeresebb vezetője. Században, a zenekari bizottságokkal szembeni számos érv ellenére. A tizennégy éves tanult <ref name="Trumpets"> ''Leopold Stokowski.'' </ref> , a Royal College of Music , London, u. &nbsp; a. Hubert Parryvel és Charles Villiers Stanford- szal, 1903-ban a Queen's College Oxford-i Bachelor of Music-ban, majd később Berlinben, Münchenben és Párizsban fejezte be képzését. Ő volt a londoni és [[New York|New York-i]] orgonista és karvezető <ref name="Trumpets" /> , és debütált 1908-ban, Berlinben. <ref name="Trumpets" /> Az áttörés 1909-ben a Cincinnati Szimfonikus Zenekar igazgatójaként jött létre. <ref name="Trumpets" /> Ő adta több mint 7000 koncertet <ref name="Trumpets English"> ''Leopold Stokowski.'' </ref> , és rendezte több mint 2000 világpremier. <ref name="Trumpets English" /> A kortársak műveinek terjesztésére szokatlanul erősen leült. <ref name="Trumpets" />
 
Egész életében ő is nevet adottszerzett magának a művek szerkesztőjeként. &nbsp; a. [[Hector Berlioz]], <ref> ''Leopold Stokowski.'' </ref> de különösen [[Johann Sebastian Bach]] , z. &nbsp; Példáulpéldául a dal KommJöjj, édes halál vagy a híres [[Dd-moll toccata és fúga|Toccata és Fugue a D-mollfúgall (BWV 565-ben]]) a szervhez, amelyet a nagy zenekari köntösben elsöprő hatással segített. 1969-ben a Bach Passacaglia és a Fugue zenekari transzkripcióját vezette a C minorc-moll BWV 582- ben a Saarbrücken RádiószimfonikusRádió Szimfonikus Zenekarával az ARD program televíziós felvételében felvételén.
 
"Hangbűvészként" ünnepelték, és a zenei szövegbe vagy az eredeti zenekari elrendezésbe való beavatkozásáért elbűvölte saját, nagyon tipikus zenekari hangját évtizedek óta. <ref name="Trumpets"> ''Leopold Stokowski.'' </ref> Ez annak a ténynek köszönhető, hogy egyéni szabadságot adott a zenekari zenészeknek, függetlenül attól, hogy a húrok meghajlása vagy a sárgaréz lélegzete volt. Szabadkézi baton nélkül végzett, drámai fényhatásokkal kísérletezett, és a színházi gesztusok híressé vált, mint amilyen néha a ponyvát a padlóra dobta, hogy megmutassa, hogy nincs szüksége rá. [[Walt Disney]] ''[[Fantázia (film)|Fantasia]]'' filmjében való részvételével legendává vált.
 
A zongorista, [[Glenn Gould]] Stokowskitszerint Stokowski volt az egyik a kevés karmester közül, akit csodált, és [[Ludwig van Beethoven]] [[Glenn5. Gould|ötödikét]]Zongoraversenyét írta.vele vette Zongoraverseny veleföl.
 
A "Mi valójában egy karmester?" Címűcímű témakörben megjegyezte: ''Miért kapnak olyan idősek a vezetők és tábornokok?'' ''Talán az az öröm, hogy másokra kényszeríti az akaratát.'' <ref> ''[[Die Zeit|Idő]]'' , időtörténet száma 1 2008, 46. o. </ref>
 
=== Hangfelvételei ===
34. sor:
 
== Filmes megjelenései ==
 
* 1936: Az 1937-es Big Broadcast
* 1937: 100 férfi és egy lány
42 ⟶ 41 sor:
 
== Írások (válogatás) ==
* ''Zene mindannyiunk számára'' . Simon & Schuster, New York, 1943.
 
* ''Zene mindannyiunk számára'' . Simon & Schuster, New York 1943.
 
== Irodalom ==
 
* Herbert Haffner: Z''seni vagy sarlatán?'' ''Leopold Stokowski izgalmas élete.'' Parthas Verlag, Berlin 2009, <nowiki>ISBN 978-3-86964-013-6</nowiki> .
 
== Linkek ==
 
* [http://www.stokowski.org/Leopold%20Stokowski%20Biography.htm Életrajz] (angol)
* {{Imdb|nm0831439}}