„Leopold Stokowski” változatai közötti eltérés

Címke: tataroz vagy építés alatt sablon kihelyezve
 
=== Karrierje és művészete ===
Az eredetileg orgonista Stokowski lett a [[20. század]] egyik legsikeresebb dirigense. a zenekari hagyományokkal szembeni számos cselekedete ellenére. Tizennégy éves korától a Royal College of Musicon, Londonban tanult, Hubert Parry és Charles Villiers Stanford keze alatt, 1903-ban az [[oxford]]i Queen's College Bachelor of Musicon, majd később [[Berlin]]ben, [[München]]ben és [[Párizs]]ban fejezte be tanulmányait. Londonban és [[New York]]ban orgonista és karvezető volt, karmesterként 1908-ban, Berlinben debütált. Az áttörés 1909-ben a Cincinnati Szimfonikus Zenekar dirigenseként következett be. Több mint 7000 koncertet adott, és több mint 2000 világpremiert rendezett. A kortársművek terjesztését szokatlanul nagy elhivatottsággal végezte.
{{építés alatt}}
Eredetileg egy orgonista , Stokowski lett a 20. század egyik legsikeresebb vezetője. Században, a zenekari bizottságokkal szembeni számos érv ellenére. A tizennégy éves tanult <ref name="Trumpets"> ''Leopold Stokowski.'' </ref> , a Royal College of Music , London, u. &nbsp; a. Hubert Parryvel és Charles Villiers Stanford- szal, 1903-ban a Queen's College Oxford-i Bachelor of Music-ban, majd később Berlinben, Münchenben és Párizsban fejezte be képzését. Ő volt a londoni és [[New York|New York-i]] orgonista és karvezető <ref name="Trumpets" /> , és debütált 1908-ban, Berlinben. <ref name="Trumpets" /> Az áttörés 1909-ben a Cincinnati Szimfonikus Zenekar igazgatójaként jött létre. <ref name="Trumpets" /> Ő adta több mint 7000 koncertet <ref name="Trumpets English"> ''Leopold Stokowski.'' </ref> , és rendezte több mint 2000 világpremier. <ref name="Trumpets English" /> A kortársak műveinek terjesztésére szokatlanul erősen leült. <ref name="Trumpets" />
 
Egész életében nevet szerzett magának a művek szerkesztőjeként. [[Hector Berlioz]], de különösen [[Johann Sebastian Bach]] műveinek, például a dal ''Jöjj, édes halál'' című dal, vagy a híres [[d-moll toccata és fúgallfúga (BWV 565) ahangszerelésével szervhezszerzett nevet magának, amelyet a nagy zenekarinagyzenekari köntösben, elsöprő hatással segítettabszolvált. 1969-ben a Bach: ''Passacaglia és a Fuguefúga'' zenekari transzkripcióját vezette avezényelte (c-moll BWV 582-ben) a SaarbrückenSaarbrückeni Rádió Szimfonikus Zenekarával az [[ARD]]-program televízióstelevízió felvételén.
 
[[Fájl:Stokowski_Leopold_grave.jpg|bélyeg|264px|Stokowski sírja a East Finchley temetőben]]
A zongorista [[Glenn Gould]] szerint Stokowski volt az egyik a kevés karmester közül, akit csodált, és [[Ludwig van Beethoven]] 5. Zongoraversenyét vele vette föl.
 
A ''Mi valójában egy karmester?'' című előadásában megjegyezte: ''Miért olyan idősek a karmesterek és a tábornokok? Talán azért az örömért, hogy másokra kényszerítik az akaratukat.''<ref>''[[Die Zeit]]'', 2008/1., 46. o.</ref>
 
=== Hangfelvételei ===