„VIII. Frigyes dán király” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10)
Napkirály (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
38. sor:
}}
 
'''VIII. Frigyes dán király''' (teljes nevén ''Christian Frederik Vilhelm Carl''; [[Koppenhága]], [[1843]]. [[június 3.]] - [[Hamburg]], [[1912]]. [[május 14.]] Hamburg) [[teljes nevén Keresztély Frigyes Vilmos Károly Dánia]] királya [[apja, IX. Keresztély után 1906]]-tól haláláigés 1912 között. Halála után idősebb fia, X. Keresztély követte a trónon.
 
== ÉleteIfjúsága ==
<gallery widths="250" heights="250">
[[Koppenhága|Koppenhágában]] született a [[III. Keresztély dán király]]tól származó [[Glücksburg-ház|Schleswig–Holstein–Sonderburg–Glücksburg-ház]] tagjaként. Szülei [[IX. Keresztély dán király|Keresztély schleswig–holstein–sonderburg–glücksburgi herceg]] és [[Lujza hessen–kasseli hercegnő]] voltak. [[1847]]-ben apját választották a dán trón örökösévé, mivel Lujza az utolsó főági [[Oldenburg-ház|Oldenburg]] dán király közeli rokona volt. Ennek megfelelően Frigyes 1847-ben dán herceg, [[1863]]-ban, apja trónra lépésekor pedig trónörökös lett.
</gallery>Frigyes 1843. június 3-án született Glücksburgi Keresztély dán királyi herceg és felesége Lujza hercegnő fiaként. 1853-ban apját választották a dán trónra feltételezhető örökösnek, mivel Frigyes anyja, Lujza, a régi dán király Oldenburg fővonalának közeli hozzátartozója (a Hesse-ház többi örököse lemondott állításai a dán trónra Lujza és férje javára). Ennek megfelelően Frigyes 1853-ban lett Dánia hercege. <gallery widths="250" heights="250" perrow="6">
Fájl:Crown Prince Frederick (VIII) of Denmark 1866 by Jens Petersen.jpg|alt=kép mellé írás |A fiatal Frigyes herceg
</gallery>1860-ban történt megerősítés után Frigyes katonai oktatást kapott. 1863-ban Frigyes herceget elküldték az Oxfordi Egyetem tanulmányainak megszerzésére, de amikor az apja novemberben a trónra emelkedett IX. Keresztély néven, korona herceg lett és visszatért Dániába. Dánia koronahercegeként helyet kapott az Államtanácsban, majd apja segítette kormányzati feladatait.
 
== Házassága ==
<gallery widths="250" heights="250">
Fájl:Marriage of Princess Maud.jpg|Frigyes és Lujza az esküvőn
</gallery>Hesse Lujza azt akarta, hogy legidősebb fia feleségül vegyen valakit. Viktória Nagy-Britannia királynőjének még volt két nem házas lánya, Helena és Louise, és Frigyes megpróbálta elvenni az egyiket. Azonban a brit királynő nem akarta, hogy lányai feleségül vegyék az örökösöket a külföldi koronákba, mivel ez külföldre kényszerítette őket. Előnyben részesítette a német hercegeket, akik otthon hozhattak otthont az Egyesült Királyságban. Emellett Viktória mindig is német és egy dán szövetség volt (Frigyes húga, Alexandra, feleségül vette Viktória legidősebb fia, Eduárd walesi herceg), nem lett volna összhangban a német érdekekkel. 1868 júliusában Frigyes a svéd királynő, a XV. Károly svéd király, Lujza hercegnő házasságával Napóleon Bonaporte-hoz köthető. Az 1818-tól Svédországban uralkodó Bernadotte-dinasztiához tartozott, amikor 1810-ben Svédország koronás hercegévé választották meg az alapítót, Jean-Baptiste Bernadotte-ot, egy napóleoni tábornokot, majd 1818-ban XIV. Károly svéd király feleségül vette, Désirée Clary, aki egyszer már részt vett a francia császárnak. XIV. Károly fia, I. Oszkár feleségül vette Josephine-t Leuchtenbergből Napóleon első felesége, Josephine császárnő unokája. Oszkár király és Josephine királynő Lujza hercegnő apai nagyszülei voltak. A házasságot Dánia és Svédország közötti barátság megteremtésének módjaként javasolták. A két ország feszült helyzetben volt, miután Svédország nem segítette Dániát a Poroszországi háborúban 1864-ben. Frigyes és Lujza először 1862-ben találkoztak, de 1868-ban Frigyest meghívták Svédországba, hogy megismerjék Lujzát, és a találkozót sikerrel írták le. Ő volt az első svéd hercegnő, aki a középkor óta házasodott a dán királyi házba, és a házasságot mindhárom skandináv országban üdvözölték az új skandináv jelképeként. Frigyes és Lujza királyné 1869. július 28-án Stockholmban házasodtak össze a királyi palotában. A házaspár az Amalienborg-palotában, Koppenhágában élt, a nyárakat a Charlottenlund-palotában töltötte.
 
Négy fiúk és négy lányuk született:
 
- Keresztély herceg (a későbbi X. Keresztély dán király) 1870
 
- Haakon herceg (a későbbi VII. Haakon norvég király) 1872
 
- Lujza hercegnő 1875
 
- Herold herceg 1876
 
- Ingeborg hercegnő 1878
 
- Tíra hercegnő 1880
 
- Gusztáv herceg 1887
 
- Dagmar hercegnő 1890
 
A házasságuk nem volt boldog, és nem befolyásolta a két ország közötti kapcsolatot.
 
== Uralkodása ==
<gallery widths="250" heights="250">
Fájl:Frederik VIII.jpg|VIII. Frigyes király
</gallery>IX. Keresztély 1906. január 29-én elhunyt. A dán trónra Frigyes lépett VIII. Frigyes néven. Akkor Frigyes 62 éves volt, 43 évig volt koronaherceg. Sok szempontból VIII. Frigyes liberális uralkodó volt, aki sokkal kedvezőbb volt az új parlamenti rendszer számára, mint apja. A trónra való nagyon késői csatlakozásának köszönhetően csak néhány éve volt, hogy megmutassa képességét. VII. Eduárd brit király temetésén 1910-ben részt vett.
<br />
 
== Halála ==
Visszatérve a nizzai kirándulásra, VIII. Frigyes rövid ideig megállt Hamburgban, a Hotel Hamburger Hof vendégei számára. 1912. május 14-én megérkezett este Frigyes, sétált a Jungfernstiegen. Gyaloglás közben elkeseredett, és parkpadon összeomlott, és meghalt. 68 éves volt. Egy rendőrtiszt felfedezte, aki egy Hafen kórházba vitte, ahol meghalt. Halála oka paralízis támadás volt. Ő temették más tagjai a dán királyi család Roskilde Cathedral közelében Koppenhágában.
 
== Megnevezései és kitüntetései ==
- '''1843-1853''' Ősége, Frigyes herceg
 
- '''1853-1858''' Őfelsége Frigyes herceg
 
- '''1858-1863''' Ő királyi fensége Frigyes herceg
 
- '''1863-1906''' Őfensége a dán koronaherceg
 
- '''1906-1912''' Őfelsége a dán király
 
 
- nagykeresztje a rend a torony és a kard
 
- knight az aranygyapjas rend
 
- a harisnyatartó 806-os lovagja, 1896
 
- a fürdő rendjének tiszteletbeli lovagkeresztje, 1888
 
- a királyi viktoriánus rend nagykövete, 1901
 
- royal victorian chain címzettje, 1902
 
[[1906]]-ban, apja halálakor lépett a trónra. Apjánál sok szempontból liberálisabb uralkodónak számított, például kedvezőbben viszonyult az új parlamentáris rendszerhez. Késői trónra lépése miatt csak néhány éve volt megmutatni képességeit, majd egészsége hamar meggyengült. [[Nizza]]i útjáról hazafelé tartva [[Hamburg]]ban halt meg.
 
== Források, jegyzetek ==
55 ⟶ 115 sor:
|évek=1906–1912|
}}
 
{{csonk-Dán életrajz}}
 
{{ősök top|width=100%}}