Wikipédia

„Ajdar-tó” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Zsuzsakossuth (vitalap | szerkesztései)
35 340 szerkesztés
nincs forrás, a tulajdonneveket ellenőrizni kell, a számadatok értelmezhetetlenek
1. sor:
{{nincs forrás}}
{{korr}}
{{lektor}}
{{Tó infobox
| név = Ajdar-tó, Ajdar-kul
37 ⟶ 40 sor:
}}
 
Az '''Ajdar-tó''', Aydar-kul (üzbég nyelven: Aydar Ko'li, Айдар кўли; Haydar ko'li, Ҳайдар кўли;) a mesterséges Aydar-Arnasay-rendszer része. 4000 négyzetkilométer (1500 m 2). Ez a rendszer az Aydar Kul, Arnasay és Tuzkan sós vizét foglalja magába, amelyek a Kyzyl Kum délkeleti sóoldali mélyedéseiben találhatók (jelenleg [[Üzbegisztán]]ban és [[Kazahsztán]]ban).
 
==Hozzájárulás az Aral-tó kiszáradásához==
Ez és sok más "nem szándékos" tavak, mint például a Sarygamysh-tó, (amely hatalmas kapacitású , 70 köbkilométer víz van benne) az alsó Amu Daryánál, amelyekettamelyeket a gondatlan szovjet tervezők hoztak létre, közvetlenül hozzájárul az Aral-tó kiszáradásához.▼
 
▲Ez és sok más "nem szándékos" tavak, mint például a Sarygamysh-tó, (amely hatalmas kapacitású ,70 köbkilométer víz van benne) az alsó Amu Daryánál, amelyekett a gondatlan szovjet tervezők hoztak létre, közvetlenül hozzájárul az Aral-tó kiszáradásához.
 
 
==A tórendszer története==
A múlt század közepéig az Arnasay-hegyvidék az év nagy részében száraz sós sivatag volt, amelyben csak tavasszal, az alföldi részen rövid ideig ragyogott a kis, efemer Tuzkan-tó, majd eltűnt a meleg időkben.
 
A hatvanas évek elején a [[Szir-darja]] szabályozásával egyidejűleg épült meg a Chardarya öntözési gát. Az árvízvédelem érdekében a gátban árvízcsapokat építettek be, és amikor 1969-ben egy tomboló árvíz keletkezett, ezeket megnyitották, mivel a gát kapacitása nem volt megfelelő az áramlás kezeléséhez. 1969 februárja és 1970 februárja között a Szir-darja átlagos éves vízáramának (21 km³) közel 60% -át a Chardarya-víztározóból az Arnasay-síkságra vezették. Ily módon véletlenül hozták létre az új tavakat. 1969 óta az Ajdar-tó rendszeresen kapta meg a Szir-darja folyó vizeit, amikor túlcsordult a Chardarya víztározó kapacitása. Ez fokozatosan feltöltötte az Arnasay-hegyvidék természetes üregét, hogy létrehozza a régió második legnagyobb tavát (az Aral-tenger maradványait követően).
 
2005-ben az Ajdar-tó 44,3 kilométer kilométernyi vizet tartalmazott. Ma az Ajdar-tó területe 3000 km2 (1200 négyzetméter). Közel 250 km hosszú és legfeljebb 15 km széles. Az Ajdar-tó vízének mineralizációja csak 2 gramm literenként (2000 ppm).
 
Sokféle hal, köztük a [[Pontyponty]] (Cyprinus carpio), [[Fogassüllőfogassüllő]] (Stizostedion lucioperca), [[dévérkeszeg]] (Abramis brama), [[Európaieurópai harcsa]] (Silurus glanis), [[Balinbalin (halfaj)|Balin]] (Aspius aspius), [[Gardagarda (halfaj)|Gardagarda]] (Pelecus cultratus), Ophidianophidian hal ([[Channa argus]]) ) telepítettékvolt bebetelepítve a tóba, amely manapság az ipari halászat forrásaként működik. A tórendszer évente 760-2000 tonna halat biztosít (az 1994 és 2001 közötti statisztikai adatok szerint).
[[File:Snakehead - Channa argus.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|Channa argus]]
A Kyzyl Kumban gyakori állatvilág mellett az Aral-tengerből számos fajta vízi madár vándorolt ide, amelyek otthont találtak a tó körül.
 
Az Aydar-tó távol vanavan a lakott helyektől. Jelenleg a tó közelében 345 család (kb. 1760 fő) lakik.
 
Az Aydar-tó és a [[Kizil-kum]]-sivatag szomszédságában fekvő régió nagy lehetőségeket rejt magában a horgászatra, a túrázásra és a teve-lovaglásra.
 
==Látnivalók a környéken==
 
* Kyzyl Kum
* Sarmishsay, az antropogén tevékenység ősi emlékei
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Ajdar-tó”