„Thészeusz” változatai közötti eltérés

Majd Plutarkhosz részletesen tárgyalja a [[Minótaurosz]] történetét, amely Thészeusz egyik leghíresebb kalandja. A krétai király, [[Minósz]] fiát, [[Androgeósz]]t megölték az athéniak vagy Minósz bikája, akit [[Eurüsztheusz]] szélnek eresztett, ezért Athén városát éhínség és járványok tizedelik, valamint Minósz is elégtételt követelt. Az istenek kiengesztelésére és Minósz követelésére az athéniak kilencévente hét fiút és hét leányt küldtek [[Knósszosz]]ba, akik a félig ember, félig bika [[Minótaurosz]]nak lettek az áldozatai a számára épített [[labirintus|Labürinthosz]]ban. Thészeusz önként jelentkezett az ifjak közé, mivel úgy vélte, hogy képes legyőzni a szörnyet. Apja, Aigeusz arra kérte, hogy vigyen magával fekete és fehér vitorlát – a hazatéréskor fehérrel jelezze, ha sikerrel járt, míg a fekete vitorlát társai tűzzék ki, ha Thészeusz elesne a küzdelemben.

 

 

„[[Aigeusz]] halála után Thészeusz nagy és csodálatra méltó vállalkozásba kezdett; egyetlen városi közösségbe egyesítette az attikaiakat.”<ref name="Plut"/> Vagyis elhagyjuk a mesék világát, és átlépünk a valós történeti események mezejére. Az ókori görögök [[szünoikiszmosz]]nak nevezték a város egyesítését, és Thészeusznak tulajdonították eme tettet. Az összetelepülésnek valószínűleg a megnövekedett lakosság lehetett az oka, így a települések határai összeértek. A szünoikiszmosz egyben a nemzetségi társadalom területi alapú átszervezését is jelentette, létrejöttek az athéni [[phülé]]k, amelyek már az együttlakás elve alapján teljesítették közösségi feladataikat, mint a hadihajók és legénységük kiállítása, valamint az adózás.

 

Thészeusz nemesekre, földművesekre és kézművesekre osztotta a társadalmat. Ezeket a társadalmi rétegeket egyenlőnek ítélte meg, de úgy vélte, hogy mindegyiknek más-más a feladata. Itt is az igazságos uralkodó képe bontakozik ki tehát előttünk.

 

Antiopé halála után Thészeusz feleségül vette [[Phaidra|Phaidrát]] (vagy fogolyként került hozzá), aki Ariadné testvére volt (tehát Minósz és [[Pasziphaé]] lánya, [[Deukalión (Minósz fia)|Deukalión]] és Minótaurosz testvére). Antiopétől született Thészeusznak [[Hippolütosz (Thészeusz fia)|Hippolütosz]] nevű fia, akibe [[Phaidra]] őrült szerelembe esett. Fel is fedte az ifjú előtt érzelmeit, de visszautasításra talált nála. A visszautasítástól vérig sértve azzal vádolta férje előtt Hippolütoszt, hogy erőszakot akart elkövetni rajta. Thészeusz haragjában azt kérte Poszeidóntól, hogy büntesse meg elvetemült fiát, s az isten eleget is tett a kérésnek. Amikor a rágalom rábizonyult, Phaidra felakasztotta magát. Ezt a tragikus történetet már [[Euripidész]] is megírta ''Hippolütosz'' című drámájában, majd az újkorban [[Jean Racine|Racine]] elevenítette fel a történetet, és alkotta meg remekművét, a ''[[Phaedra (Racine)|Phaedrát]]''.

Állítólag együtt rabolták el [[Helené]]t [[Artemisz Orthia]] templomából – sorsot vetettek, hogy melyikőjük legyen, így lett Thészeuszé – később együtt harcoltak a [[dioszkuroszok]] ellen. Elmentek [[Épeirosz]]ba, a molosszoszok királyának lányáért, itt Peirithooszt vadállatok tépték szét, mivel a királylányt el akarta rabolni. (Más forrás szerint Peirithoosz az alvilágbeli felejtés padján maradt.)<ref>{{cite web|author=Apollodórosz|title=Mitológia|publisher=MEK|url=http://mek.oszk.hu/05700/05780/05780.htm|accessdate=2013-11-25}}</ref> Thészeusz távollétében felbolydult Athén élete. [[Menesztheusz]] volt az első demagóg, aki feltüzelte az athéniakat Thészeusz ellen, és behívta a városba a dioszkuroszokat, akik húgukat követelték. Thészeusz anyja, Aithra is fogságba került. Héraklész vendégségben járt [[Aidóneusz]]nál, hogy kikérje Thészeuszt, akit még mindig fogságban tartott. Közben az athéniak derekasan harcoltak a támadók ellen, de lassan kezdett fogyni Thészeusz híveinek száma.

 

 

== Jegyzetek ==

== Források ==

* Szabó György: Mediterrán mítoszok és mondák. Mitológiai kislexikon

* Németh György: A polisok világa

* [[Plutarkhosz]]: Párhuzamos életrajzok. I. kötet