„Gordiuszi csomó” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 79.117.78.56 (vita) szerkesztéséről Pallerti szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
2 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10ehf1) |
||
5. sor:
== A legenda ==
Valamikor régen a phrügiaiaknak nem volt királyuk, ezért Phrügia ősi fővárosának, [[Telmisszosz]]nak a jósa úgy döntött, hogy az első olyan ember legyen a király, aki egy ökrösszekérrel érkezik a városba. Egy [[Gordiasz]] nevű parasztembert ért ez a szerencse, akinek sorsát korábban egy [[Zeusz]]tól kapott isteni jel, egy a szekerére szálló sas is megjövendölte. Amint belépett a városba, a papok megválasztották királynak. Hálája jeléül Gordiasz fia, [[Midasz]], a szekeret [[Szabaziosz]] phrügiai istennek ajánlotta fel<ref>[[Lucius Flavius Arrianus Xenophon]], ''Anabaszisz'' ([[Ógörög nyelv|ógörögül]]: Αλεξάνδρου Ανάβασις), II.3</ref> (akit a görögök Zeusszal azonosítottak), a szekér jármát pedig egy tekervényes, [[som]]faháncsból font csomóval illesztette a rúdhoz úgy, hogy a kötél végeit a csomó belsejébe rejtette.<ref name="Rep">Repeta Hellénizmus, [http://hellenizmus.repeta.hu/a_gordiuszi_csomo ''A gordiuszi csomó'' ] {{Wayback|url=http://hellenizmus.repeta.hu/a_gordiuszi_csomo |date=20110914045535 }} (Hozzáférés: 2010. január 10. 23:00)</ref> Amikor Nagy Sándor [[i. e. 333]]-ban hódító hadjáratában megérkezett Gordionba, Phrügia már csupán a [[Óperzsa Birodalom|Perzsa Birodalom]] egyik [[szatrapia|szatrapiája]] volt, azonban a szekér még mindig a királyi palotában állt.
A legenda szerint, aki ki tudja bontani a csomót, az lesz [[Ázsia]] ura. Lehetséges azonban, hogy ezt Nagy Sándor támogatói találták ki, hogy a [[makedón királyok listája|makedón királynak]] kedvezzenek.<ref name="Rep" /> Ebben az időben "Ázsia" alatt azonban csupán [[Anatólia|Kis-Ázsiát]] értették, tehát még Nagy Sándor sem sejthette, hogy egészen a [[Hindukus]]ig terjedő birodalom ura lesz.<ref>Robin Lane Fox, ''Alexander the Great'' 1973:151</ref> A leginkább elterjedt verzió szerint, miután Sándor egy ideig tanácstalanul nézte a csomót, végül egyszerűen elvágta azt.<ref>Pszeudo-Kalliszthenész, ''Alexandrosz tettei''</ref> [[Arisztobulosz (író)|Arisztobulosz]] szerint azonban egyszerűen kihúzta a ''hesztór''nak (ereszték) nevezett szeget, amely a jármot és a rudat összetartotta, így vágás nélkül szét tudta bontani a csomót.<ref>Plutarkhosz, ''Párhuzamos életrajzok'', Alexandrosz 18.; másodlagos forrás, ugyanis Arisztobulosz műve nem maradt fenn.</ref> Ezt a verziót mondja el [[Plutarkhosz]] és [[Lucius Flavius Arrianus Xenophon|Arrianosz]] is.<ref name="Rep" /> A még aznap éjjeli mennydörgést és villámlást a [[próféta|próféták]] Zeusz elégedettségének jeleként értelmezték.
18. sor:
* [[Kalliszthenész#A tévesen neki tulajdonított Sándor-életrajz|Pszeudo-Kalliszthenész]], ''Alexandrosz tettei''
* [[Plutarkhosz]], [http://mek.niif.hu/03800/03892/html/index.htm ''Párhuzamos életrajzok]''
* Repeta Hellénizmus, [https://web.archive.org/web/20110914045535/http://hellenizmus.repeta.hu/a_gordiuszi_csomo ''A gordiuszi csomó'']
{{portál|ókor}}
| |||