„Ajdar-tó” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Üzbegisztán kategória eltávolítva; Üzbegisztán tavai kategória hozzáadva (a HotCattel)
korrektúra is szükséges: Arnasay? Chardarya? Sarmishsay?
1. sor:
{{korr}}
 
 
{{lektor}}
{{Tó infobox
40 ⟶ 39 sor:
}}
 
Az '''Ajdar-tó''', Aydar-kul (üzbég nyelven: Aydar Ko'li, Айдар кўли; Haydar ko'li, Ҳайдар кўли) a mesterséges Ajdar-ArnasayAjdar–Arnasay-tórendszer része. 4000 négyzetkilométer (1500 m 2). Ez a rendszer az Ajdar-tó, Arnasay és Tuzkan sós vizét foglalja magába, amelyek a Kizil-kum délkeleti sóoldali mélyedéseiben találhatók (jelenleg [[Üzbegisztán]]ban és [[Kazahsztán]]ban).
 
==A tórendszer története==
47 ⟶ 46 sor:
A hatvanas évek elején a [[Szir-darja]] szabályozásával egyidejűleg épült meg a Chardarya öntöző gát. Az árvízvédelem érdekében a gátban árvízcsapokat építettek be, és amikor 1969-ben egy tomboló árvíz keletkezett, ezeket megnyitották, mivel a gát kapacitása nem volt megfelelő az áramlás kezeléséhez. 1969 februárja és 1970 februárja között a Szir-darja átlagos éves vízáramának (21 km³) közel 60%-át a Chardarya-víztározóból az Arnasay-síkságra vezették. Ily módon véletlenül hozták létre az új tavakat. 1969 óta az Ajdar-tó rendszeresen kapta meg a Szir-darja folyó vizét, amikor túlcsordult a Chardarya víztározó kapacitása. Ez fokozatosan feltöltötte az Arnasay-vidék természetes üregét, hogy létrehozza a régió második legnagyobb tavát (az Aral-tó maradványait követően).
 
2005-ben az Ajdar-tó 44,3 kilométer kilométernyi vizet tartalmazott. Ma az Ajdar-tó területe 3000 km2 (1200 négyzetméter)km². Közel 250 km hosszú és legfeljebb 15 km széles. Az Ajdar-tó vízének ásványtartalma (mineralizációja) csak 2 gramm literenként (2000 ppm).
 
Sokféle hal, köztük [[ponty]] (Cyprinus carpio), [[fogassüllő]] (Stizostedion lucioperca), [[dévérkeszeg]] (Abramis brama), [[európai harcsa]] (Silurus glanis), [[balin (halfaj)|Balinbalin]] (Aspius aspius), [[garda (halfaj)|garda]] (Pelecus cultratus), valamint az északi kígyóhal (Channa argus), mely Kína, Oroszország, Észak-Korea és Dél-Korea területén őshonos) lett betelepítve a tóba, amely manapság az ipari halászat forrásaként működik. A tórendszer évente 760-2000 tonna halat biztosít (az 1994 és 2001 közötti statisztikai adatok szerint).
[[File:Snakehead - Channa argus.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|Channa argus]]
A Kizil-kumban gyakori állatvilág mellett az Aral-tóból számos vízi madár fajta vándorolt ide, amelyek otthont találtak a tó körül.
58 ⟶ 57 sor:
 
==Látnivalók a környéken==
* [[Kizil-kum]]- sivatag
* [[Sarmishsay]] ősi sziklafestményei
 
==Források==
* Narod ru: Lake Aidar [http://www.pagetour.narod.ru/uzb/Lake_Aidar.htm]
* [https://abasayyoh.com/pages/53]
* [http://www.cawater-info.net/bk/1-1-2-1-arnasay_e.htm]
 
[[Kategória: Üzbegisztán tavai]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Ajdar-tó