„Ajdar-tó” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Üzbegisztán kategória eltávolítva; Üzbegisztán tavai kategória hozzáadva (a HotCattel) |
Vépi (vitalap | szerkesztései) korrektúra is szükséges: Arnasay? Chardarya? Sarmishsay? |
||
1. sor:
{{korr}}
{{lektor}}
{{Tó infobox
40 ⟶ 39 sor:
}}
Az '''Ajdar-tó''', Aydar-kul (üzbég nyelven: Aydar Ko'li, Айдар кўли; Haydar ko'li, Ҳайдар кўли) a mesterséges
==A tórendszer története==
47 ⟶ 46 sor:
A hatvanas évek elején a [[Szir-darja]] szabályozásával egyidejűleg épült meg a Chardarya öntöző gát. Az árvízvédelem érdekében a gátban árvízcsapokat építettek be, és amikor 1969-ben egy tomboló árvíz keletkezett, ezeket megnyitották, mivel a gát kapacitása nem volt megfelelő az áramlás kezeléséhez. 1969 februárja és 1970 februárja között a Szir-darja átlagos éves vízáramának (21 km³) közel 60%-át a Chardarya-víztározóból az Arnasay-síkságra vezették. Ily módon véletlenül hozták létre az új tavakat. 1969 óta az Ajdar-tó rendszeresen kapta meg a Szir-darja folyó vizét, amikor túlcsordult a Chardarya víztározó kapacitása. Ez fokozatosan feltöltötte az Arnasay-vidék természetes üregét, hogy létrehozza a régió második legnagyobb tavát (az Aral-tó maradványait követően).
2005-ben az Ajdar-tó 44,3 kilométer kilométernyi vizet tartalmazott. Ma az Ajdar-tó területe 3000
Sokféle hal, köztük [[ponty]] (Cyprinus carpio), [[fogassüllő]] (Stizostedion lucioperca), [[dévérkeszeg]] (Abramis brama), [[európai harcsa]] (Silurus glanis), [[balin (halfaj)|
[[File:Snakehead - Channa argus.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|Channa argus]]
A Kizil-kumban gyakori állatvilág mellett az Aral-tóból számos vízi madár fajta vándorolt ide, amelyek otthont találtak a tó körül.
58 ⟶ 57 sor:
==Látnivalók a környéken==
* [[Kizil-kum]]
* [[Sarmishsay]] ősi sziklafestményei
==Források==
*
*
*
[[Kategória: Üzbegisztán tavai]]
|