„Tabán (Budapest)” változatai közötti eltérés

}}

 

 

 

[[Fájl:Tabán a bontás előtt.jpg|bélyegkép|280px|Kereszt tér 1905]]

A várfal a Dózsa György tér 9-től a Nagy Rondella kapujáig – a Nagy Rondellától délnek futó lépcsős sétány – a Sándor Móric lépcső – Ybl Miklós tér déli oldala – A várfal a Dózsa György tér 9.-től a Nagy Rondella kapujáig – a Nagy Rondellától délnek futó lépcsős sétány – Sándor Móric lépcső – Ybl Miklós tér déli oldala-Duna folyam – I. és XI. kerület határa (merőlegesen a Duna vonaláig) – Citadella északi sétány – e sétány és a Szirtes út elágazásánál északnak futó sétány az Orom utcáig – Orom utca – Sánc utca-Hegyalja úti kereszteződés – Czakó utca – Gellérthegy utca – Pásztor lépcső – Dózsa György tér.<ref>[https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?rendelettar=fovaros&dbnum=104&docid=A1200094.FOV 94/2012. (XII. 27.) Fővárosi Közgyűlési rendelet], Budapest, 2012. december 12.</ref>

 

[[Fájl:Bp Taban es a Naphegy Binder Janos rezkarca.jpg|bélyegkép|balra|200px|Tabán ábrázolása az első budai rézmetsző, [[Binder János Fülöp]] Budát ábrázoló rézkarcának részleteként. Az 1790-es évek]]

 

A védett völgy, a napsütötte hegyoldalak, a Gellért-hegy lábánál fakadó hévizek, s nem utolsósorban a Duna közelsége már a [[Újkőkorszak|neolitikum]] emberét is idevonzották, emlékeiket régészeti ásatások tárták fel. A [[kora vaskor]]ban (Kr. e. III–I. század) lakóhelyül választották a [[kelták|kelta]] [[eraviszkuszok]], majd birtokba vették a [[Ókori Róma|rómaiak]], akik a [[4. század]]ban, [[I. Valentinianus római császár|I. Valentinianus]] császár idején őrtornyot emeltek az itt levő fontos révátkelőhely védelmére, szemben a túlparti [[Contra-Aquincum]]mal.

 

1849-ben, amikor megnyílt a [[Széchenyi lánchíd]], elvesztette révátkelőhelyként szerzett sok évszázados jelentőségét. Csatornázatlan utcái, az 1880-as évek [[filoxéra]]járványai, amik a környék szőlőit pusztították, majd a budai városrendezési munkálatok: a budai körút és az [[Erzsébet híd (Budapest)|Erzsébet híd]] építése érlelték meg lebontásának tervét. A századfordulóra szórakozóhelyekkel, vendéglőkkel, borozókkal teli romantikus negyeddé vált. A budapesti „[[Montmartre (Párizs)|Montmartre]]”-ként is emlegetett Tabán írók, költők, művészek [[Nevezetes egykori tabáni kocsmák|kedvelt helye lett]]. Megmentéséért a kor irodalmi életének jeles személyiségei (pl. [[Szerb Antal]], [[Tersánszky Józsi Jenő]]) szólaltak fel, festők ragadtak ecsetet (a legszebbek [[Zórád Ernő]] [[akvarell]]jei). Sokan fényképfelvételeken is megörökítették a halálra ítélt városrészt.

 

[[Fájl:Tabáni ház a Czakó utca és az Aladár utca sarkán (Budapest).jpg|right|thumb|200px|Az utolsó megmaradt régi tabáni ház a Czakó és Aladár u. sarkán]]

[[File:Hadnagy utca 16 szám - Tabán.tif|thumb|200px|Hadnagy utca 16. szám]]

 

1933–36-ban bontották le a Tabán házait, s csak néhány épületet kímélt meg a „városrendezési láz”. Az ide tervezett új városrész azonban soha nem épült fel. A Monarchia legszebb szerb ortodox templomát, a tabáni Szent Demeter templomot a II. világháborúban találat érte, tetőzete beszakadt, 1949-ben az egyébként viszonylag épségben maradt épületet lebontották. Mára csak a török kori [[kupola]]csarnokot is őrző Rudas és Rác fürdő, az [[Szarvas-ház (Budapest)|Szarvas-ház]], a tabáni [[Alexandriai Szent Katalin-templom (Budapest-Tabán)|Alexandriai Szent Katalin-templom]], mellette, az Apród utcában a Virág Benedek-ház és a [[Semmelweis Orvostörténeti Múzeum]] épülete, a Döbrentei utcában három, az Attila úton és a Czakó utcában egy-egy műemlék ház maradt ránk az egykori, legendásan romantikus hangulatú Tabánból. Jelentős része zöldterület, pihenőpark, amely popzenei fesztiváloknak is helyet ad. A területet északról lezáró, Duna-parti [[Ybl Miklós tér|Ybl Miklós teret]] híres építészünk, [[Ybl Miklós]] alakította ki a [[19. század]] végén. A meglevő tárgyi, írásos és képi emlékeket a [[Tabáni Helytörténeti Gyűjtemény és Dokumentációs Központ]] gyűjti, őrzi és mutatja be.

1945–58 között a lerombolt tabáni iskola helyett a [[Krisztina Téri Iskola|Krisztina Téri Iskolába]] jártak a naphegyi gyerekek. 1958 augusztusában készült el az egykori tabáni iskola közvetlen közelében a Lisznyai utcai iskola a [[Naphegy]]en.

 

 

 

[[Fájl:A Tabán.jpg|bélyegkép|center|800px|A Tabán]]

[[Fájl:Budapest CM 019.jpg|right|thumb|250px|[[Tabán Fesztivál|Könnyűzenei fesztivál a Tabánban]] ([[2009]])]]

 

Az emlékkő tetején ötágú csillag van egy „E”-betűvel és a szöveg: ESPERANTA PARKO 1966 / ESZPERANTÓ PARK 1966. Oldalán: JE LA MEMORO DE LA INTERNACIA KUNLABORO KAJ PACO OKAZE DE LA 51-A UNIVERSALA KONGRESO DE ESPERANTO [a négy oldalon váltakozva magyarul és eszperantóul]<ref>Forrás-1: Hungara Esperantisto. 1966. sep. Melléklet. 51-a Universala Kongreso de Esperanto. Lásd Rátkai Árpád i.m.</ref>

 

== Nevezetességei ==

* [[Semmelweis Orvostörténeti Múzeum]]

* [[Tabán Emlékkiállítás és Dokumentációs Központ]] (Döbrentei u. 9.–Apród u. 10.)

 

== Jegyzetek ==

 

== Források ==

* {{CitLib |tit=Budapest |edi=3., bőv. és átdolg. kiad. |loc=Budapest |red=Panoráma |ann=1973}}

* {{Bplex|2|476–477}}

* {{CitPer |aut=Vidor Miklós |tit=Margitsziget, Tabán, gyerekkor |per=Új Ember |tom=57 |fasc=47 |ann=2001}}

* {{CitLib |aut=Vujicsics Szoján |tit=Szerbek Pest-Budán |loc=Budapest |ann=1997}}

 

== További információk ==

* {{CitWeb |url=https://www.beszedesparkok.hu/taban/ |tit=Tabán |work=Beszédes parkok |accd=2018-01-14}}

* {{CitWeb |url=http://mandadb.hu/cikk/674394/Lebontott_emlekek_elvesztett_epuletek__Budapest |tit=Lebontott emlékek, elvesztett épületek – Budapest |red=Magyar Nemzeti Digitális Archívum |accd=2018-01-14}}

 

{{Budapest I. kerülete}}

[[Kategória:Budapest I. kerülete]]

[[Kategória:Budapest XI. kerülete]]