„Huszár” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 91.137.217.15 (vita) szerkesztéséről BenKor szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
linkek jav. |
||
36. sor:
[[Rudolf magyar király|Rudolf]] király alatt (1576-1608) ilyen emberekből szervezett huszárcsapatok közül különösen a Pálffy-, Forgács- és Nádasdy-féle huszár-testületek (Corps) tüntették ki magukat. A zsoldba fogadott huszárcsapatokon kívül azonban az ország is állított még folytonosan huszárokat a hazát védő seregekhez; így például 1602-ben a törökök által meg nem szállt magyarországi megyék 1000, a véghelyek (határvárak és az azokhoz tartozó uradalmak) 2000 és [[Erdély]] 3000 huszárt küldtek a király seregeihez. Míg a [[Habsburg-ház]]ból származó királyok a törökök elleni hadjáratokra [[spanyolok|spanyol]] és [[németek|német]] katonákat – főleg [[gyalogos]]okat és [[nehézlovas]]okat hoztak hazánkba, addig, mintegy ellensúlyozásul, a német államokban és Itáliában harcoló seregeik [[könnyűlovasság]]át főleg [[Magyar Királyság|Magyarország]]on, részben pedig [[Szlavónia|Szlavóniában]] összetoborzott lovasokkal képezték; így például a [[breitenfeldi csata|breitenfeldi csatában]] (1631) is négy magyar és egy horvát-szlavón huszártestület harcolt [[Tilly]] seregének soraiban.
[[I. Lipót magyar király|I. Lipót]] uralkodása alatt [[Raimondo Montecuccoli|Montecuccoli]] seregében főleg telek-katonákból és fegyver alá szólított
1688-ban I. Lipót király az 1685 óta együtt levő [[Czobor Ádám]] gróf huszárcsapatából, 3000 lovasból álló „[[reguláris]]” huszárezredet szerveztetett, amelynek parancsnokává és [[ezredtulajdonos]]ává Czobor Ádám gróf [[tábornok]]ot nevezte ki. I. Lipót ezen huszárezred magaviseletével mind a szerbiai, mind a rajna-melléki hadszínhelyeken annyira meg volt elégedve, hogy később még négy reguláris huszárezredet szerveztetett éspedig az Esterházy, Pálffy, Deák és Forgács nevűeket.
66. sor:
== Huszárok más országokban ==
=== Lengyelország ===
[[Fájl:Hetman`s guard.PNG|bélyegkép|balra|Lengyel
Már a 16. században [[Báthory István
=== Oroszország ===
A lengyelhez hasonló lovasságot szervezett [[IV. Iván orosz cár]] is,
=== Nyugat-Európa ===
[[Kép:The 10th. (The Prince of Wales's Own) Royal Regiment of Hussars.jpg|jobbra|bélyegkép|Brit királyi huszár regiment, 1850]]
[[Thököly Imre|Thököly]] szerencsecsillagának letűnése után seregének bizonyos részei külföldre menekültek; több magyar huszár [[Franciaország]]ba vetődött, ahol a tiszteket szívesen osztották be a francia könnyűlovassághoz, sok közlegény pedig, éppúgy mint a [[pfalzi örökösödési háború|pfalzi háború]] alatt hadifogságba jutott «császári» huszárok közül is többen a francia lovassági tiszteknek [[lovász]]ai lettek; e katonás, a francia tisztek által igen becsületes, teljesen megbízható és rendkívül jó lovasoknak mondott emberek a magyar huszárokat különben is már a hadszínhelyeken való működésükből ismerő luxemburgi hercegnek, francia [[tábornagy]]nak annyira megtetszettek, hogy közülük 200-at zsoldba fogadott, és ezekhez magyar tiszteket osztott be, két századból álló huszársvadront szerveztetett, amely svadront azonban már 1692-ben csupa magyarokból összeállított, 6 századra tagozott, huszárezreddé alakították át. Ezt az ezredet a hadjárat befejezése után feloszlatták, de [[Claude Louis Hector de Villars|Villars tábornagy]] rendeletére már 1703-ban, a [[spanyol örökösödési háború]] során ismét felállították. A francia huszárság és az első francia huszárezredet (Bercheny) [[Bercsényi László Ignác|Bercsényi László]] alapította meg, [[Bercsényi Miklós]]
A [[szatmári béke]] (1711) után sok magyar [[kuruc]] külföldre menekült, és ott, főleg [[Porosz Királyság|Poroszországban]], [[Bajorország]]ban és [[Franciaország]]ban hadi szolgálatba léptek. Ezek a kurucok szervezték az első porosz és bajor huszárcsapatokat és velük állították fel Franciaországban a második huszárezredet. A [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] uralkodása ideje alatt vívott háborúk alatt a porosz huszárok is már majdnem olyan nagy hírnevet vívtak ki maguknak, mint a magyar huszárok; viszont [[Hans Joachim von Zieten]] híres huszárjainak 60-70%-a nem német, hanem magyar lovas volt. A szatmári béke után magyarokkal szervezett huszárezredek legénysége ugyanis az évek során nemhogy kisebbedett volna, hanem inkább folytonosan nagyobb lett, mert a császári-királyi huszárezredekből folytonosan léptek át magyar tisztek és legények a porosz huszárezredekhez. A német hadsereg híres volt magyar huszárairól, akik Nagy Frigyes idején emigráltak porosz területre.
===
Az [[
== Híres huszárok ==
* [[Hadik András (hadvezér)|Hadik András]] tábornagy
* [[Mecséry Dániel]]
* [[Huszár Péter]]
* [[Simonyi József]] ezredes (ismertebb nevén
* [[Fráter Lóránd]]
* [[Kováts Mihály (katona)|Kováts Mihály]], az
* [[Bercsényi László Ignác]]
* [[Zsebeházi István]], Kossuth Lajos huszárkapitánya<ref>{{Cite web |url=http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Tab/pages/tabi_kilato_1990_1991/010_tengod.htm# |title=Tengőd község története |accessdate=2010-08-24 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20101027130758/http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Tab/pages/tabi_kilato_1990_1991/010_tengod.htm# |archivedate=2010-10-27 }}</ref>
|