Wikipédia

„Lengyelország a Jagellók korában (1386–1572)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ
a linkek jav.
80. sor:
 
=== Harc Magyarországért a Jagelló-ház és a Habsburgok között ===
1490-ben meghalt [[I. Mátyás magyar király|Hunyadi Mátyás király]]. A trónját mind a Jagelló-ház, mind a [[Habsburg-család|Habsburgok]] meg akarták megszerezni. Kázmér törekvései révén, 1490 júliusában a harmadik fiát, [[I. János lengyel király|János Albertet]] ''(Jan Olbracht)'' a magyar nemesség egy része királlyá választotta. Időközben bátyja, [[II. Ulászló magyar király|Jagelló Ulászló]] cseh király, megszerezte két befolyásos magyar főúr, [[I. János magyar király|Szapolyai Jánostól]] és [[Báthory István (erdélyi vajda, 1477–1534)|Báthory IstvántólIstván]] erdélyi vajdától támogatását, ami összeütközéssel fenyegetett a két testvér között. 1491 februárjában János Albert és Ulászló megkötötték a [[kassa]]i szerződést, amely érdekében János lemondott a [[Szent Korona|Szent István koronájára]] vonatkozó követelésekről annak fejében, hogy a bátyja elismeri őt a Szilézia legfelsőbb hercegének (1338-tól, a [[III. Kázmér lengyel király]] és [[János cseh király|Luxemburgi János]] cseh király között megkötött szerződés érdekében Szilézia cseh fennhatóság alatt maradt). De Ulászló megbetegedett és János ezt kihasználva felújította a háborút, megszegve a kassai szerződést. János így nem vette át uralmat Sziléziában, elvesztegetve az esélyt, hogy Lengyelország visszaszerezze e tartományt. Az összeütközés azzal ért véget, hogy IV. Kázmér (1492) meghalt, mert akkor János átvette a lengyel trónt.
 
Ami pedig Ulászlót illeti, ő lett magyar a király, de szerződés kötésére kényszerült a Habsburgokkal [[Pozsony]]ban (1491. november), amelynek értelmében halála után ők vennék át a magyar trónt.
119. sor:
Zsigmond első felesége, [[Szapolyai Borbála lengyel királyné|Szapolyai Borbála]] 1515-ben meghalt. Második felesége, [[Sforza Bona lengyel királyné|Sforza Bona]] jelentős személyiség, tehetséges politikus volt. 1527-ben balesetet szenvedett, emiatt nem születhetett több gyermeke az addigi egy fiún és négy lányon kívül. Ezután sikeresen rábeszélte a nemeseket arra, hogy egyetlen fiát, [[II. Zsigmond Ágost lengyel király|Zsigmond Ágost]], még apja életében megkoronázzák (úgynevezett ''vivente rege'' királyválasztás). 1530-ban meg is koronázták a 10 éves királyfit, ami az egyetlen ilyen esemény maradt Lengyelország történetében.
 
A négy lány közül a legidősebb, [[Jagelló Katalin svéd királyné|Katalin]] ''(Katarzyna Jagiellonka)'', Svédország jövendő királya, [[III. János svéd király|III. János]] felesége lett; a második, [[Jagelló Anna lengyel királyné|Anna]] ''(Anna Jagiellonka)'', később [[Báthory István erdélyi fejedelem|Báthory István király]] felesége és lengyel királyné lett; a negyedik, [[Jagelló Izabella magyar királyné|Izabella]] ''(Izabela Jagiellonka)'' [[I. János magyar király|Szapolyai János]] király felesége és [[II. János magyar király|János Zsigmond]] király édesanyja volt.
 
1544-ben Zsigmond Ágost átvette az önálló uralmat Litvániában és emiatt átköltözött oda. Akkoriban a királyné hatalma jelentősen meggyengült és a fiával is súlyos nézeteltérései támadtak, annyira, hogy amikor Zsigmond Ágost trónutódként visszatért Krakkóba Öreg Zsigmond halála után, az özvegy királyné átköltözött lányaival [[Mazóvia|Mazóviába]]. 8 évig tartózkodtak ott; amikor Bona megértette, hogy a megegyezés Zsigmond Ágosttal már nem lesz lehetséges, eldöntötte, hogy visszautazik Itáliába, [[Bari]]ba (1556). Előbb azonban a nemesség követelésére le kellett mondania minden lengyelországi földbirtokáról. 1557-ben Bariban megmérgezték a [[Habsburg-család|Habsburgok]] kezdeményezésére, akik hasznát vehettek a végrendelete meghamisításának.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Lengyelország_a_Jagellók_korában_(1386–1572)”