„Fehérkő vára” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Képgaléria: +1 kép |
a kékít |
||
29. sor:
[[1403]]-ban fegyvercsörgés verte fel, mivel Marcali Miklós erdélyi vajda csatlakozott [[László nápolyi király|Nápolyi László]] trónkövetelő táborához Luxemburgi [[Zsigmond magyar király|Zsigmond király]] ellen, ezért az uralkodó hívei megostromolták és elfoglalták annak kereki várát. A megrongált erődítmény évekig elhagyatottan állt, a győztes uralkodó csak [[1408]]-ban adott engedélyt a közben kegyelmet kapott Marczali főúri családnak, hogy újjáépíttethesse.
[[1474]]-től az ország leghatalmasabb mágnásai közé tartozó [[Báthori-család]] uralta a főként téglából épített várat, ami nem katonai szempontból, hanem mint birtokközpont volt fontos urainak. A meredek hegyoldal szélén körbe húzódó emeletes lakószárnyakat támpillérek támogatták, bejáratát négyzetes kaputorony és mély szárazárok védelmezte, melyen hosszú fahíd vezetett át.
[[I. Mátyás magyar király|Hunyadi Mátyás]] király halála után a [[Dunántúl]]ra betörtek [[I. Miksa német-római császár|Habsburg Miksa]] német-római császár zsoldosai, akik [[Szombathely]], [[Veszprém]] és [[Székesfehérvár]] városai mellett bevették a kicsiny Kereki várát is. A következő esztendőben sikerült [[Kinizsi Pál]]nak és [[Báthori István (erdélyi vajda, 1430–1493)|Báthory István]]
Változás sorsában csak [[1530]]-ban állt be, amikor Perneszi Ferenc nemes úr megvásárolta és felújíttatta épületeit. Nem sokáig örülhetett azonban új rezidenciájának, mert a korabeli feljegyzések szerint [[1543]] körül a környékbeli keresztény végvárak katonasága felrobbantotta védőműveit, nehogy a rohamosan terjeszkedő török hódítók befészkeljék magukat ide.
56. sor:
{{Somogy megye várai}}
{{nemzetközi katalógusok}}
{{portál|középkor}}
| |||