„Heidelbergi várkastély” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
fmt italics |
14 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10ehf1) |
||
120. sor:
A mestert annyira megviselte a szomorú esemény, hogy az építkezés irányítását elhanyagolta, helyette minden nap egy rózsakoszorút font, amit a gyerekek sírjához vitt. Rupert király mérges lett, hogy az építkezés ennyire lassan halad és megbízta a papot, aki a gyermekeket eltemette, hogy beszéljen a mesterrel. A mester azt mondta, hogy minden készen van, csak nagy bánatában nem tudja, hogy hogyan fejezze be a kaput. A pap megpróbálta megvigasztalni. Ugyanazon az éjszakán álmában megjelentek az ikrek, mint fényt sugárzó angyalok és visszahozták neki a rózsakoszorút, amit aznap reggel a sírra tett. Amikor a mestert felébresztette a felkelő nap, eszébe jutott a kedves álom. Úgy érezte, mintha rózsaillat töltené be a szobát. Amikor felkelt - láss csodát! – ott feküdt előtte a friss és illatos koszorú, amit előző nap a gyerekek sírjára vitt. Még este is látta a síron a már elhervadt koszorút; de a fehér rózsákból piros rózsák lettek. A mester csakhamar rájött, hogy hogyan fejezze be a kapu építését: kifaragta a gyerekek mását, úgy ahogy álmában megjelentek, kedves, rózsakoszorút tartó angyalokként. A koszorú közepébe mesterségének jelképét, egy körzőt vésett, amitől örökre elbúcsúzott. A kapu zárókövét 1408-ban rakták le és Rupert király maga mondott felszentelő beszédet. Amikor köszönetet akart mondani az építőmesternek, őt nem találták sehol. Miközben megkongatták az összes harangot és azok hangjukkal betöltötték az egész Neckar-völgyet, a mester a Mihály-ösvényen a Heiligenbergi kolostor felé tartott. Szerzetes lett belőle és cellájából addig nézte a szerettei sírja fölé emelkedő tornyot, amíg gyermekei ismét megjelentek, rózsakoszorút vittek neki és lelkét Ábrahám ölébe tették</small>.
|}
Rupertet [[1400]]-ban német királlyá koronázták, ettől kezdve az épület reprezentációs célokat is szolgált. A Ruprecht-szárnyon birodalmi sassal díszített címertábla utal a királyságra. Az épület belsejében található egy reneszánsz kandalló, ami azon kevés dolgok közé tartozik, amik a belső berendezésből a mai napig megmaradtak.<ref>{{cite book|last=Stolpmann|title=Heidelberg|pages=11-12}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.sino.uni-heidelberg.de/students/tjuelch/Schloss/Ruprechtsbau.htm|title=Ruprechtsbau|language=német|accessdate=2009-04-10|archiveurl=https://web.archive.org/web/20090322175854/http://www.sino.uni-heidelberg.de/students/tjuelch/Schloss/Ruprechtsbau.htm|archivedate=2009-03-22}}</ref>
==== Lajos-épületszárny ====
Az épületet (Ludwigsbau) [[1524]]-ben [[V. Lajos pfalzi választófejedelem|V. Jámbor Lajos]] építtette és elsősorban lakóépületnek használták. Egy régebbit helyettesített vele, amelynek falait részben felhasználták az új építmény számára. Nevéhez fűződik a kastély megerősítése, a „nyugati sánc” („''Westwall''”) és a „kövér torony” ''(Dicker Turm)'' megépítése és más épületek modernizálása. A [[gótika|gótikus]] lépcsős oromzat, amely az épület déli falát zárta le, már nem létezik. A Lajos-szárny eredetileg egy szimmetrikus, északi irányban hosszabban elterülő épület volt, a lépcsőtorony a homlokzat közepére esett. Először Ottó Henrik fejedelem változtatott a szimmetrián: a lépcsőtornyon túli északi részt lebontatta, hogy helyet csináljon az Ottó Henrik-épület részére, [[1764]]-ben pedig egy tűzvész rombolta le a tornyot. Az épület külső falán lévő címerek között két majom látható, amik éppen egy kötéllel játszanak ''(Strangkatzenziehen)'': ez valószínűleg a Lajos-szárny legfelső emeletén lakó nemes ifjak erőpróbájára utalt.<ref>{{cite book|last=Stolpmann|title=Heidelberg|pages=14}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.sino.uni-heidelberg.de/students/tjuelch/Schloss/Ludwigsbau.htm|title=Ludwigsbau|language=német|accessdate=2009-04-10|archiveurl=https://web.archive.org/web/20090322171059/http://www.sino.uni-heidelberg.de/students/tjuelch/Schloss/Ludwigsbau.htm|archivedate=2009-03-22}}</ref>
==== Ottó Henrik-épület ====
133. sor:
Az '''Ottó Henrik-épület (Ottheinrichsbau)''' Ottó Henrik uralkodása idején épült, miután [[1556]]-ban választófejedelem lett. Az új palota az első [[reneszánsz]] építmény volt német területen, egyben a német [[Manierizmus (művészet)|manierizmus]] fontos alkotása. Az Ottó Henrik-épület megépítéséhez régebbi építményeket használtak fel vagy bontottak le, mint például a Lajos-épület északi részét. Az épület északi része régebbi létesítmények alapjaira és a külső védőfalra épült.
Az épület még nem készült el teljesen, amikor Ottó Henrik 1559-ben elhunyt. Utóda III. Frigyes az építkezést az eredeti tervektől eltérően folytatta: ennek egyik lehetséges oka az, hogy az Ottó Henrik-épület a harmincéves háború előtt két hatalmas dupla oromzatot kapott, ami nem harmonizált az épület – a kora reneszánsz olasz példaképei szerinti – vízszintes felosztásával. [[I. Károly Lajos]] idején, a [[harmincéves háború]] után az Ottó Henrik-épület új tetőzetet kapott, a hatalmas dupla-oromzat pedig eltűnt.<ref>{{cite book|last=Stolpmann|title=Heidelberg|pages=15-18}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.sino.uni-heidelberg.de/students/tjuelch/Schloss/Ottheinrichsbau.htm|title=Ottheinrichsbau|language=német|accessdate=2009-04-10|archiveurl=https://web.archive.org/web/20090322181711/http://www.sino.uni-heidelberg.de/students/tjuelch/Schloss/Ottheinrichsbau.htm|archivedate=2009-03-22}}</ref>
A négy emelet magasságú épület homlokzatát [[Alexander Colin]] által készített 16 [[allegória|allegorikus]] alak díszíti, amelyek a fejedelem államvezetését szimbolizálják. A szobrok (a bejáratnál lévő figurák kivételével) az [[Ószövetség]] és az istenek világának allegorikus ábrázolása és megformálása. Az utóbbi miatt egészen a 18. századig „a pogány épület” néven emlegették.
165. sor:
Az oromzaton található egyéb szobrok, a [[tavasz]] és a [[nyár]] allegorikus ábrázolása, a földi élet mulandóságát szimbolizálják. A Frigyes-épület a kastély első olyan palotája, amely nemcsak a kastélyudvar felé néz, hanem van egy város felé néző homlokzata is. Ez szerényebb díszítésű, elsősorban faragott oroszlánfejek és gazdagon mintázott ablakfélfák jellemzik. Az épület felső szintjeit lakóhelyiségként használták, földszintjén a kastélytemplom található, amely napjainkig megmaradt.
Az [[1693]]. és az [[1764]]. évi pusztító tűzvész után ez volt a kastély egyetlen része, amit újjáépítettek. 1890-1900 között a Frigyes-épületet a [[karlsruhe]]i Carl Schäfer professzor tervei alapján a [[historizmus]] szellemében újították fel. Viták folytak a belső terek kialakításáról: végül egy [[neoreneszánsz]] stílusú belső berendezés mellett döntöttek Az 1. emelet tölgy-[[intarzia]]berakásos ajtókkal, [[stukkó]]mennyezettel és csempézett padlózattal készültek. A 2. emelet [[stukkó]]mennyezetét Pfalz [[címer]]e (fekete alapon aranyszínű oroszlán és a kék-fehér rutás [[harántpólya]]), valamint [[Tiberius római császár|Tiberius]] és [[Caius Iulius Caesar|Julius Caesar]] képe díszíti. Napjainkban a Frigyes-épület számos termében különböző stílusok szabad keveredése uralkodik. A termeket a későbbiekben nem használták lakóhelyiségként, múzeumi építményként működtek.<ref>{{cite book|last=Stolpmann|title=Heidelberg|pages=18-21}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.sino.uni-heidelberg.de/students/tjuelch/Schloss/Friedrichsbau.htm|title=Friedrichsbau|language=német|accessdate=2009-04-10|archiveurl=https://web.archive.org/web/20090423074609/http://www.sino.uni-heidelberg.de/students/tjuelch/Schloss/Friedrichsbau.htm|archivedate=2009-04-23}}</ref>
==== Angol épület ====
A '''Angol épület (Englischer Bau)''' neve [[Stuart Erzsébet]], [[Angol Királyság|Anglia]] és [[Skócia]] hercegnőjéhez kapcsolódik, aki [[V. Frigyes pfalzi választófejedelem]] felesége volt. Már élete során „téli királynő” néven is emlegettek. Az építész ismeretlen, de feltételezik, hogy az Erzsébettel Heidelbergbe érkező [[Salomon de Caus]] vagy [[Inigo Jones]] lehetett a mester. Az Angol épület – ma romépület – a heidelbergi kastély történetének utolsó nagy épülete. Helyhiány miatt a kastélynegyeden kívül, a kövér torony és a Hordóház közé épült (1610–1613). Napjainkban a romokban fogadásokat és előadásokat tartanak a minden évben megrendezett ünnepi játékok ''(Schlossfestspiele)'' keretében. Az 500 m²-es terület 300 ülőhelynek ad helyet.<ref name="eng">{{cite web|url=http://www.sino.uni-heidelberg.de/students/tjuelch/Schloss/Englisch.htm|title=Englischer Bau und Dicker Turm|language=német|accessdate=2009-04-10|archiveurl=https://web.archive.org/web/20080212140815/http://www.sino.uni-heidelberg.de/students/tjuelch/Schloss/Englisch.htm|archivedate=2008-02-12}}</ref>
=== Funkcióval ellátott épületek ===
176. sor:
Miután elkészült az '''üvegterem (Gläserner Saalbau)''' és az Ottó Henrik-épület dísztermei a királyterem elveszítette reprezentációs szerepét. Ettől kezdve a 34,65 méter hosszú, 16,70 méter széles és 7,4 méter magas terem lovagjátékok és gyűlések színhelye lett rossz idő esetén, valamint ünnepi alkalmakkor a szolgák ehettek itt.
[[1689]]-ben a Königssaal teljesen leégett és a [[bodnár]]ok munkahelye lett, akik a „nagy hordón” („''Grosser Fass''”) dolgoztak, így lett az épület neve „kötőház” („''Bandhaus''“).<ref>A bodnárokat vagy pintéreket hangulatosan hordókötőnek, egyes helyeken borkötőnek hívták; az elnevezés azokra a középkori időkre utal, amikor a hordókat vasabroncs helyett erős mogyoróvesszőkkel kötözték körbe [http://www.kadarsag.hu/tortenelem.html A Zempléni tölgy és a kádármesterség] {{Wayback|url=http://www.kadarsag.hu/tortenelem.html |date=20110312010951 }}</ref> A bodnárok panaszkodtak, hogy nyakukba esik az eső, ezért IV. Károly Teodor a romra tetőt húzatott. Az 1930-as években a földszintet felújították és azóta Heidelberg a dísztermet rendezvények helyszínéül használja.<ref>{{cite book|last=Stolpmann|title=Heidelberg|pages=12}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.sino.uni-heidelberg.de/students/tjuelch/Schloss/Frauenzimmerbau.htm|title=Frauenzimmerbau|language=német|accessdate=2009-04-10|archiveurl=https://web.archive.org/web/20090322170926/http://www.sino.uni-heidelberg.de/students/tjuelch/Schloss/Frauenzimmerbau.htm|archivedate=2009-03-22}}</ref>
==== Az üvegterem ====
{{Képdia
|cím=<ref>{{cite web|url=http://www.sino.uni-heidelberg.de/students/tjuelch/Schloss/Saalbau.htm|title=Gläserner Saalbau|language=német|accessdate=2009-04-10|archiveurl=https://web.archive.org/web/20090322181716/http://www.sino.uni-heidelberg.de/students/tjuelch/Schloss/Saalbau.htm|archivedate=2009-03-22}}</ref> Üvegterem
|háttér színe=
|keret színe=grey
193. sor:
==== A könyvtárépület ====
A Ruprecht-épület és az udvarhölgyek szobáinak épülete között elhelyezkedő '''könyvtárépületet (Bibliotheksbau)''' (korábban tévesen Rudolf-épület, Rudolfsbau) V. Jámbor Lajos építtette [[1520]] és [[1544]] között [[gótika|késő gótikus stílusban]]. Az épület legszebb megmaradt része az udvarra néző emeleti zárt erkély. Az először a 17. században felmerülő név félrevezető, mivel nem bizonyított a fejedelmi könyvtár létezése. Az első emeleti boltozatos terem sokkal inkább egy nagy fejedelmi ebédlőnek adott helyet. Feltehetőleg az épületben őrizték a fejedelmi pénzérméket is, itt volt a kastély, illetve az udvartartás [[széf]]je. Az 1689. évi francia pusztítás során egyedül a könyvtárépület maradt épen, de az [[1693]]. évi rombolást már nem kerülte el ő sem.<ref>{{cite web|url=http://www.sino.uni-heidelberg.de/students/tjuelch/Schloss/Bibliothek.htm|title=Bibliotheksbau|language=német|accessdate=2009-04-10|archiveurl=https://web.archive.org/web/20090322170917/http://www.sino.uni-heidelberg.de/students/tjuelch/Schloss/Bibliothek.htm|archivedate=2009-03-22}}</ref>
==== A hordóház ====
214. sor:
Az [[1720-as évek]]ben Károly Fülöp választófejedelem elrendelte egy harmadik hordó megépítését, amely 202 000 liter bor tárolására volt alkalmas. A hordó minősége nem bizonyult elég jónak, szivárgott, ezért már [[1740]]-ben tervek készültek az újabb elkészítésére.
A negyedik hordó [[1751]]-ben [[IV. Károly Teodor pfalzi választófejedelem|IV. Károly Teodor]] idején készítette, 221 726 literes űrtartalmmal Johann Jacob Englert mester. Ma már „csak” 219 000 liter folyadék fér bele a fadongák összeszáradása miatt. A hordó tetején egy lyukon bevezetett csövön keresztül lehetett a bort a hordóba pumpálni, hogy ne kelljen a tetejére mászni. A 7 méter átmérőjű és 8,5 méter hosszú hordó elődeihez hasonlóan, nemcsak bortárolásra volt alkalmas, hanem táncmulatságot is rendeztek a tetején.<ref>{{cite book|last=Stolpmann|title=Heidelberg|pages=22-24}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.sino.uni-heidelberg.de/students/tjuelch/Schloss/Fass.htm|title=Fassbau|language=német|accessdate=2009-04-10|archiveurl=https://web.archive.org/web/20100317005333/http://www.sino.uni-heidelberg.de/students/tjuelch/Schloss/Fass.htm|archivedate=2010-03-17}}</ref>
==== A kútház ====
224. sor:
==== Gazdasági épület ====
Nevét az épületben található gazdasági helyiségekről és konyháról kapta. Az épület egyéb megnevezései – „''Metzelhaus''” és „''Backhaus''” – is arra utalnak, hogy vágóhíd, illetve pékség is üzemelt benne. A feljáró a felső emeletekre a kastélyi hivatalnokok szállásaihoz vezetett.<ref>{{cite web|url=http://www.sino.uni-heidelberg.de/students/tjuelch/Schloss/Oekonomie.htm|title=Ökonomiegebaude|language=német|accessdate=2009-04-10|archiveurl=https://web.archive.org/web/20090322175849/http://www.sino.uni-heidelberg.de/students/tjuelch/Schloss/Oekonomie.htm|archivedate=2009-03-22}}</ref>
=== Tornyok ===
278. sor:
|-
|}
A '''kastélykertet''' ([[latin nyelv|latin]] neve ''Hortus Palatinus'' = pfalzi kert) V. Frigyes felkérésére a [[franciák|francia]] kertépítész, [[Salomon de Caus]] tervezte [[1614]]-[[1619]] között az úgynevezett „nyúlkertecske”, a késő középkori várkert kibővítésével. A munkálatok során hatalmas mennyiségű földet kellett megmozgatni és területeket átszervezni, hogy kialakítsák a domboldalon a virágoskert öt teraszát, nem törődve a kastély védelmének csökkenésével. A kertek kialakításához egy 20 méter magas támfalat is építettek, mely a teraszokat tartotta. A kertet francia mintára szimmetrikus virágágyásokkal ültették be. A sétányokat szobrokkal szegélyezték. A kerthez tartozott egy fűtött narancsház is, valamint egy tengeri állatokat ábrázoló, faragványokkal díszített mesterséges barlang is (Grosse Grotte). A negyedik teraszon fürdőházat, valamint halas medencéket alakítottak ki. Amikor Frigyest megválasztották Csehország királyának, [[Prága|Prágába]] helyezte át székhelyét és a kertépítési munkák leálltak: a kert soha nem készült el. A parkot többször is feldúlták, így az csak rajzokból és festményekből, valamint a kertépítő [[1620]]-ban publikált részletes leírásából ismert.<ref>Salomon de Caus: Hortus palatinus a Friderico rege Boemiae, electore Palatino Heidelbergae exstructus</ref> A Hortus Palatinus [[Európa]] leghíresebb kertjei közé tartozott, a kortársak a világ 8. csodájának tartották. [[Károly Frigyes badeni nagyherceg]] megbízásából angol stílusban építették ki ismét a 18. század közepén. Erről a kertről tett említést [[Johann Wolfgang von Goethe|Goethe]] is, amikor [[Heidelberg]]ben járt.<ref>{{cite book|last=Stolpmann|title=Heidelberg|pages=37}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.sino.uni-heidelberg.de/students/tjuelch/Schloss/Hortus%20Palatinus.htm|title=Hortus Palatinus|language=német|accessdate=2009-04-10|archiveurl=https://web.archive.org/web/20090416195041/http://www.sino.uni-heidelberg.de/students/tjuelch/Schloss/Hortus%20Palatinus.htm|archivedate=2009-04-16}}</ref>
A '''madárház''' vagy '''narancsház''' közvetlenül az Erzsébet-kapu mellett állt, a löveg-kertet lezárva. Az épületet a 18. század elején egészen a várárokig kibővítették. Ma már csak a nyugati fal romjai és a földbe rakott kőlapok mutatják az egykori épület méretét. A narancsház növényeit [[1725]]-ben a [[schwetzingen]]i kastély kertjébe telepítették át. [[1805]]-ben az épületet a választófejedelem engedélyével lebontották és nyilvános parkot hoztak létre. A madárház falmaradványára [[1961]]-ben egy kőtáblát helyeztek egy régebbi emléktábla helyett. A Marianne von Willemers verssoraival ellátott felirat [[Johann Wolfgang von Goethe|Goethével]] történt utolsó találkozójának állít emléket (1815 ősze).<ref>
304. sor:
* {{CitLib|szerző=Szentirmai József |cím=Németország, Panoráma nagyútikönyvek |hely=Budapest |kiadó=Medicina Kiadó|év=1993 |isbn=963-243-856-6}}
* {{CitLib|szerző=Tony Halliday |cím=Nyitott szemmel - Németország |hely=Budapest |kiadó=Kossuth Kiadó|év=2010 |isbn=978-963-09-5970-4}}
* {{de}} [https://web.archive.org/web/20090611233343/http://www.sino.uni-heidelberg.de/students/tjuelch/Schloss/Schloss.htm Das Heidelberger Schloss]
* {{de}} [http://www.zum.de/Faecher/G/BW/Landeskunde/rhein/hd/schloss/index.htm Schloss Heidelberg]
== További információk ==
* {{en}} {{de}} [https://web.archive.org/web/20090330145511/http://www.schloss-heidelberg.de/de/schloss-heidelberg A kastély honlapja]
* [http://www.heidelberg-schloss.de/ Willkommen im Heidelberger Schloss] 7 nyelvű tárlatvezetés
| |||