„Helischer József Városi Könyvtár” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
12akd (vitalap | szerkesztései)
2 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10ehf1)
4. sor:
=== Alapítás ===
A mai könyvtár gyűjteményének alapja az az igen értékes hagyaték, amit [[Helischer József]] városi tanácsos ajándékozott végrendeletében a Esztergomnak [[1844]]-ben. Ez 2538 kötetből, kéziratokból, térképekből és néhány ősnyomtatványból állt. Adományát Helischer további háromezer forinttal egészítette ki.<ref>Pifkó Péter: Esztergom helytörténeti kronológiája a kezdetektől 1950-ig</ref> Ezt a gyűjteményt intézményesítette a város [[1905]]. [[augusztus 28.|augusztus 28-án]], amikor létrehozta az első esztergomi közkönyvtárat. 1932-ben már 4138 kötete volt. [[1950]]. [[március 13.|március 13]]-án az Országos Könyvtári Központ átvette a könyvtárat, melynek ekkor 7500 darabos gyűjteménye volt. A Balassa Bálint nevét felvevő könyvtár 1951. január 1-jén nyitotta meg kapuit.
1965-ben a könyvállomány 23 212 kötet, az olvasók száma 1 722 fő volt. Az intézmény a Kossuth Lajos u. 25. szám alatt működött.<ref>[http://www.jamk.hu/ek/public/09020901/jamk_evkonyv_1965.pdf A JÓZSEF ATTILA MEGYEI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965]{{Halott link|url=http://www.jamk.hu/ek/public/09020901/jamk_evkonyv_1965.pdf |date=2019-02 }}</ref>
 
=== A Prímás-szigeti épület ===
[[Fájl:Esztergom VKonyvtar.jpg|right|thumb|A mára elbontott Táncsics utcai épület 2000-ben]]
A könyvtár a hatvanas évekig a Kossuth Lajos utcában, a korábbi Magyar Király Szálloda épületében működött. A [[Prímás-sziget]]i Táncsics Mihály utcai épületébe [[1967]]-ben költözött, ekkor az állomány 36 662 kötetből állt.<ref>{{Cite web |url=http://www.vkesztergom.hu/konyvtar-rovid-tortenete |title=Archivált másolat |accessdate=2013-03-20 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20130310030600/http://www.vkesztergom.hu/konyvtar-rovid-tortenete |archivedate=2013-03-10 }}</ref>
Az új épület 700 m²-es volt, ahol a fokozatosan 90&nbsp;000 kötetre gyarapodó gyűjteményt őrizték. A beiratkozott olvasók száma 3700 fő volt. A szigetet, és vele a könyvtárat a nagyobb árvizek rendszeresen elöntötték. Ez nehézséget jelentett az értékes könyvek biztonságos elhelyezésében az amúgy is szűkös épületben. Az eredeti tervek szerint az épület lábakon állt, viszont a könyvállomány olyan iramban szaporodott, hogy a lábak közötti teret is beépítették a hely szűkössége miatt. Ezeket a földszinti épületrészeket, benne a gyermekkönyvtárat öntötte el a [[Duna]]. 1971-ben a város megemlékezett Babits Mihály halálának 30. évfordulójáról, ennek alkalmából [[szeptember 26.|szeptember 26]]-án a könyvtár felvette az előhegyi remete nevét, és az épület falán elhelyezték Ferenczy Béni szobrászművész bronz domborművét.<ref>Esztergom 1945-1975 144. o.</ref>
 
A könyvtár 2006-ban, 101-dik születésnapján kapott egyedi címert. 2007 nyarán el kellett hagynia a szigetet, ugyanis az addigi helyén egy új szálloda építése kezdődött meg. A könyvtárépületet, és a vele szomszédos egykori nyári napközi épületét 2007. december 17-én elbontották.<ref>[{{Cite web |url=http://www.hidlap.net/modules.php?name=News&file=article&sid=1788 |title=Hídlap - Elbontották a könyvtár épületét<!-- Robot generálta cím -->] |accessdate=2007-12-18 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20160304223759/http://www.hidlap.net/modules.php?name=News&file=article&sid=1788 |archivedate=2016-03-04 }}</ref>
 
=== Jelen, jövő ===