„Hágár (Biblia)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Belső hivatkozás |
4 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10ehf1) |
||
102. sor:
| pages = 218
| date = 1998
}}</ref><br /> Ebben a történetben tehát Ábrahám nem űzi el táborából Hágárt, mint ahogyan azt a zsidó hagyományok mondják, hanem inkább egy másik helyre telepíti őt az Úr akaratának megfelelően. A hadíszek mindössze egyetlen részletben térnek el egymástól, nevezetesen Ismáel születésének az idejében. A fent leírt történet egybecseng a midrások hagyományával, miszerint Ismáel körülbelül 13 éves volt, amikor elhagyta apja táborát. Egyes források szerint amikor Gábriel vezetésével megérkeztek Fárán pusztájába, Ismáel még csak csecsemő volt.<ref name="auto_UFtzdP29aV3LHYXDJJqJ3Q"/> Más hagyományok pedig úgy tudják, hogy Ismáel már az új földön született, Mekka közelében.<ref name="auto_NabUIBnwxIL91ygIR7tKxg">
Miután Ábrahám elment, minden változat kiemeli, hogy Hágár hamarosan kifogyott készleteiből. Víz nélkül Ismáel is szomjazott, és Hágár kétségbeesve kutatott forrás után a sivatagban. Letette haldokló gyermekét egy fa alá, hogy könnyebben bejárhassa a vidéket. Ezután megmászta a vidék két hegyét, a [[Szafa és Marva|Szafát és a Marvát]] víz után kutatva. Összesen hétszer tette meg a két hegy csúcsa közötti utat, amikor Gábriel megjelent előtte, és biztosította őt, hogy az Úr meghallgatta imáit. Azzal botjával (más források szerint szárnyával<ref>{{cite book |last= Trible, Phyllis & Russell, Letty M. |title= [https://books.google.hu/books?id=hc5CuBCvTGsC&printsec=frontcover&source=gbs_navlinks_s#v=onepage&q=&f=false Hagar, Sarah, and their children: Jewish, Christian, and Muslim perspectives] |year= 2006 |publisher= Westminster John Knox Press |language= angol |isbn= 978-0-664-22982-5 |pages= 10}}</ref> vagy talpával<ref name="auto_/SfXr9lc/KYUi7phlW2tOg"/>) vizet fakasztott a sivatag porából.<br />
Egy másik leírás szerint Hágár a Marva hegy lábánál hagyta újszülött gyermekét, és a Szafához igyekezett vízért. Aggodalmában minduntalan visszatért gyermekéhez a Szafáról. Ezt hétszer ismételte meg, és amikor hetedjére visszatért gyermekéhez, az Úr egy forrást fakasztott Ismáel mellett. A forrás olyan bő vizű volt, hogy Hágár később gátat emeltetett fölé, majd letelepedett a kút mellett. Ezzel alapították meg Mekka városát.<ref name="auto_NabUIBnwxIL91ygIR7tKxg"/> A kutat mind a mai napig [[Zamzam kút]]nak nevezik, ugyanis a legenda szerint amikor Hágár meglátta a gyermeke mellett feltörő forrást, így kiáltott: ''Zam! Zam!'', vagyis ''Állj! Állj!''<ref>[http://erdekessegek.hu/index7_10.htm Érdekességek.hu: Mekka]</ref>
133. sor:
Ebben a témában két jelentős alkotó festményét érdemes kiemelni. Az egyik [[Nicolas Poussin]] ''Hágár és az angyal'' című festménye [[1660]]-ból, amely ismét a természetet, a tájat helyezi előtérbe. A képen az eltévedt Hágár a fölötte megjelenő angyal utasításait igyekszik kitalálni és követni. Az isteni hírnök a meredek sziklák és a tornyosuló fekete fellegek felől a napfény felé irányítja Ábrahám elűzött feleségét.<ref name="auto_uQdi0RurR+/Vz5DMOjrL3g"/> A másik mű [[Marc Chagall]] ''Hágár a sivatagban'' című képe [[1960]]-ból. Ez a [[kőnyomat]] magán viseli a [[20. század]]i [[szürrealizmus]] nyomait, amely érdekesen ötvöződik az ókori, bibliai témával. A képen Hágár magához öleli a gyermek Ismáelt. Mind az alakok pozíciója, mind azok arckifejezése bánatot, szorongást és keserűséget fejez ki. Ezzel áll ellentétben az angyal közelsége, amely a remény elérhetőségét, a karnyújtásnyira lévő segítséget szimbolizálja. Hágár Chagall számára az [[Úr]] mindenhatóságát, állandó jelenlétét és segítségét rejti magában.<ref name="auto_uQdi0RurR+/Vz5DMOjrL3g"/>
[[Fájl:Jean-Baptiste-Camille Corot 019.jpg|right|thumb|250px|[[Jean-Baptiste Camille Corot]]: ''Hágár a sivatagban'']]
A [[szobrászat]] területén Hágárról két említésre méltó műalkotás készült. Az egyik [[Edmonia Lewis]] alkotása, aki az első világszínvonalon elismert afro-amerikai szobrász volt. A ''Hágár'' című szobrot a művész [[1875]]-ben készítette el fehér márványból. Hágár imára kulcsolja kezeit, és enyhén az ég felé emeli tekintetét. Ebben az értelemben Lewis Hágárt az [[afrika]]i anya megszemélyesítéseként ábrázolja, aki a kontinens nőinek kihasználtságát is magában hordozza. Emellett Hágár ábrázolása feltehetőleg a reményt is kifejezte a [[katolicizmus|katolikus]] művész számára.<ref>
=== Irodalom ===
[[Fájl:Endre Ady.jpg|thumb|right|200px|[[Ady Endre]] arcképe]]
Hágár alakja több irodalmi műben is megjelenik, és a [[magyar irodalom]]ban is többször előfordul. [[Ady Endre]] ''A Hágár oltára'' című versében Ábrahám feleségét a nőkkel, az asszonyokkal és a szerelemmel azonosítja.<ref>A vers a következő oldalon olvasható: [http://hu.wikisource.org/wiki/A_H%C3%A1g%C3%A1r_olt%C3%A1ra Wikisource: A Hágár oltára]</ref> A Szeretném, ha szeretnének kötetben megjelent vers tulajdonképpen egyfajta naplóversnek is tekinthető, ugyanis a vers egyes darabjai szerelmi önéletírásként jelennek meg.<ref>[http://epika.web.elte.hu/doktor/publ_borbasa.html Borbás Andrea: Napló és önéletrajz az Ady életműben]</ref> A vers Ady ellentétekre épülő, sokrétű hangulatvilágát is kifejezi, amelyben a könyörgés és a visszataszítás, valamint a hibák gőgös felvállalása is megjelenik.<ref>
[[Jókai Mór]] ''Aki a szívét a homlokán hordja'' című kisregényében is többször előfordul Hágár neve. Az elbeszélés a [[szíria]]i kormányzó fiáról, Edrisz bégről szól, aki azt a tanácsot kapja egy bölcstől, hogy halott szívét a mekkai zarándoklat fogja újjáéleszteni. Az arab világban játszódó regényben elsőként a 2. fejezetben merül fel Hágár neve.<ref>[{{MEK|00800/00811/html/jokai2.htm}} Jókai Mór: Aki a szívét a homlokán hordja, 2. fejezet]</ref> Itt Tefik bej, Edrisz apja és a Szuk-eltnin-i próféta beszélgetnek. Amikor a kormányzó elmeséli a prófétának, hogy gyermeke már huszonöt éves, de mégsem érdekli egy lány sem, a bölcs azzal próbálja nyugtatni a bejt, hogy Ábrahám is hatvanévesen vette nőül Sárát. Erre a bej azzal vágott vissza, hogy közben ott volt neki Hágár is! Másodjára a 4. fejezetben fordul elő Hágár neve, amikor Edrisz már [[Mekka|Mekkában]] jár, és Hágár szenvedéseit felidézve hétszer jár a Szafa és a Marva között.<ref>[{{MEK|00800/00811/html/jokai4.htm}} Jókai Mór: Aki a szívét a homlokán hordja, 4. fejezet]</ref><br />
A kortárs magyar irodalomban is találkozhatunk a bibliai Hágárral. Schein Gábor [[2005]]-ben kiadott művében Ábrahám történetét meséli el gyermekeknek szóló formában. Az ''Isten nevetett'' c. füzet tulajdonképpen a bibliai történetet ismerteti.<ref>[http://www.litera.hu/irodalom/schein-gabor-isten-nevetett Schein Gábor: Isten nevetett, Litera.hu]</ref> [[Spiró György]] ''Fogság'' című regényének egyik hősnőjét szintén Hágárnak hívják. A [[Nero római császár|Nero]] császár idején játszódó történet szereplőjének azonban nincs köze bibliai névrokonához. Hágár korábban [[1847]]-ben jelent meg az Őrangyal c. folyóiratban [[Császár Ferenc]] ''Hágár'' című [[ballada|balladájában]],<ref>[{{MEK|01300/01385/html/staud2.htm}} Staud Géza: Orientalizmus a magyar romantikában, IV. fejezet]</ref> illetve a két világháború között Lázár István ''Hágár napkeleti története'' című elbeszélésében.<ref>[http://www.regikonyvek.hu/book.php?id=2771 Régikönyvek.hu]</ref> [[1940]]-ben pedig megszületett Dánielné Lengyel Laura regénye: ''Hágár a pusztában'' címmel.<ref>[{{MEK|00300/00355/html/ABC03014/03071.htm}} Magyar életrajzi lexikon: Dánielné Lengyel Laura]</ref>
166. sor:
* Trible, Phyllis & Russell, Letty M.: ''[https://books.google.hu/books?id=hc5CuBCvTGsC&printsec=frontcover&source=gbs_navlinks_s#v=onepage&q=&f=false Hagar, Sarah, and their children: Jewish, Christian, and Muslim perspectives]'', Westminster John Knox Press, 2006, {{ISBN|978-0-664-22982-5}}
* Leaman, Oliver: ''[https://books.google.hu/books?id=isDgI0-0Ip4C&pg=PA236&lpg=PA236&dq=Dhu+l-%27arsh&source=bl&ots=5TsrJNXsFx&sig=nZesOIRGfHJMqCPuHvVMBifakGU&hl=hu&ei=Eo-fSrKCOdWc_Aa3zJz8Cw&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=2#v=onepage&q=&f=false The Quran: an encyclopedia]'', Taylor & Francis, 2006, {{ISBN|978-0-415-32639-1}}
* Durich Husszein Hilmi: ''[
{{Portál|vallás||ókor||zsidóság}}
| |||