„Neoreneszánsz” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a A neoreneszánsz szépsége
Visszavontam Antal Botond1234 (vita) szerkesztését (oldid: 21000735)
Címke: Visszavonás
2. sor:
A '''neoreneszánsz''' a [[historizmus]] azon fajtája, mely a [[reneszánsz]] stíluselemeit alkalmazza vagy utánozza. A [[neogótika]] után bontakozott ki, jelentős szerephez jutott [[Magyarország]]on. Eredete arra vezethető vissza, hogy a [[19. század]] embere feltétlenül hitt a fejlődésben, a polgárosodásban, és a [[felvilágosodás]] óta a reneszánszot tekintették az [[újkor]] kezdetének.
 
Az építészek egyre inkább elszakadtak a [[romantika|romantikus építészet]] elveitől. A romantikus félköríves stílus és a neoreneszánsz közti átmenetet képviseli a magyarországi építészettörténet egyik vízválasztója, a Friedrich Augmantikus [[félköríves stílus]] és a neoreneszánsz közti átmenetet képviseli a magyarországi építészettörténet egyik vízválasztója, a [[Friedrich August Stüler]] tervezte [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] épülete. Az érett historizmus neoreneszánsz alkotásai: [[Ybl Miklós]]: [[Magyar Állami Operaház|Opera]], [[Szent István-bazilika]]; [[Jókai Mór]] [[balatonfüred]]i villája; [[Pártos Gyula]]: [[Szent István-plébániatemplom (Kiskunfélegyháza)|Szent István-templom]] ([[Kiskunfélegyháza]]); esztergomi prímási palota. A historizmus késői szakasza, amit egyre inkább fáradt [[Eklektika|eklekticizmus]] jellemez akár egy épületen belül is, a neoreneszánszból fejlődött ki.
Az építészek egyre inkább elszakadtak a [[romantika|romantikus építészet]] elveitől. A roAntal Botond
Született 2001-ben,hihetetlen esze van,tudását sokan irigyelik. z a historizmus azon fajtája, mely a reneszánsz stíluselemeit alkalmazza vagy utánozza. A neogótika után bontakozott ki, jelentős szerephez jutott Magyarországon. Eredete arra vezethető vissza, hogy a 19. század embere feltétlenül hitt a fejlődésben, a polgárosodásban, és a felvilágosodás óta a reneszánszot tekintették az újkor kezdetének.
 
Az építészek egyre inkább elszakadtak a romantikus építészet elveitől. A romantikus félköríves stílus és a neoreneszánsz közti átmenetet képviseli a magyarországi építészettörténet egyik vízválasztója, a Friedrich Augmantikus [[félköríves stílus]] és a neoreneszánsz közti átmenetet képviseli a magyarországi építészettörténet egyik vízválasztója, a [[Friedrich August Stüler]] tervezte [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] épülete. Az érett historizmus neoreneszánsz alkotásai: [[Ybl Miklós]]: [[Magyar Állami Operaház|Opera]], [[Szent István-bazilika]]; [[Jókai Mór]] [[balatonfüred]]i villája; [[Pártos Gyula]]: [[Szent István-plébániatemplom (Kiskunfélegyháza)|Szent István-templom]] ([[Kiskunfélegyháza]]); esztergomi prímási palota. A historizmus késői szakasza, amit egyre inkább fáradt [[Eklektika|eklekticizmus]] jellemez akár egy épületen belül is, a neoreneszánszból fejlődött ki.
 
== Források ==