„Jeanne d’Arc” változatai közötti eltérés

[[Philippe-Alexandre Le Brun de Charmettes]] az első történész, aki megírta Jeanne d’Arc teljes történetét,<ref>[http://openlibrary.org/details/histoiredejeanne01lebr Histoire de Jeanne d`Arc by P.A Le Brun de Charmettes-Tome1] {{Wayback|url=http://openlibrary.org/details/histoiredejeanne01lebr# |date=20090227075215 }} [http://openlibrary.org/details/histoiredejeanne02lebr Tome2] {{Wayback|url=http://openlibrary.org/details/histoiredejeanne02lebr |date=20090518084108 }} [http://openlibrary.org/details/histoiredejeanne03lebr Tome3] {{Wayback|url=http://openlibrary.org/details/histoiredejeanne03lebr |date=20090518024418 }} [http://openlibrary.org/details/histoiredejeanne04lebr Tome4] {{Wayback|url=http://openlibrary.org/details/histoiredejeanne04lebr |date=20090519073249 }}</ref> 1817-ben megpróbálta helyreállítani a családja becsületét a visszaeső eretnek megbélyegezésétől. Érdeklődése Jeanne iránt abból az időből származik, amikor Franciaország azért küzdött, hogy meghatározza az új nemzeti identitását a [[francia forradalom]] és a [[napóleoni háborúk]] után. A nemzeti [[ethosz|éthoszt]] nem kétes hírnevű hősökben keresték. A királyhoz és országhoz hű Jeanne d’Arc elfogadható szimbólum volt a monarchisták számára. A republikánusok pedig hazafiként és polgárok lányaként, azokat az alacsony származású önkénteseket (a ''soldats de l'an II''-t) látták benne, akik 1802-ben diadalmasan vívtak harcot a forradalmi Franciaországért. Mint vallásos mártír, népszerű volt az erős katolikus közösségben is. De Charmette's ''Orleanide,'' akit ma már eléggé elfeledtek, szintén egy lehetséges alak volt a nemzeti éthosz erősítésére, mint [[Publius Vergilius Maro|Vergilius]] (az [[Aeneis]]) Róma vagy [[Luís de Camões|Camoens]] ( [[A Lusiadák]]) Portugália esetében.