Főmenü megnyitása

Módosítások

127 bájt hozzáadva ,  7 hónappal ezelőtt
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10ehf1)
== Jelentéstani problémák a szemiotikában ==
 
A szemiotika - mint a filozófiai szakágak többsége - távol áll attól, hogy egységes, közhelyszerűsíthető elméletet tudott volna alkotni a jelentés fogalmáról, értelmezéséről. [[Peter Frederick Strawson|P. Strawson]] filozófus (az analitikus filozófusok kiemelkedő vitapartnere) egy nevezetes cikke óta szokás kétféle jelentéstani iskolát megkülönböztetni: egy, a kései [[Ludwig Wittgenstein|Wittgenstein]] szellemiségét hordozó pragmatikus tábort, akik szerint a jelek jelentése kizárólag az, amit a használatuk során kifejeznek, és a szótárba foglalható szójelentések szokása nagyrészt illúziókon alapul. A másik nagy iskola a [[Gottlob Frege|Frege]] nyomdokain haladó analitikus filozófusoké, akik szerint a jeleknek, ide értve a köznyelv szavait is, meghatározott jelentésük van, amelyet a használat, a kommunikáció befolyásolhat és módosíthat, sőt el is torzíthat ugyan, de mégis a statikus jelentés az elsődleges, a kommunikáció pedig csak ennek alkalmazása. A pragmatikus iskola inkább a jelek (szavak) ''példányainak'', míg az analitikus iskola a jelek (szavak) elvontabb ''típusainak'' feltételezett jelentésére koncentrál.<ref>Pete Krisztián: ''[http://filozofia.btk.pte.hu/files/tiny_mce/File/Doktori%20Iskola/Dolgozatok/Pete_K_D.pdf Szándékok és konvenciók a nyelvi jelentéstanban] {{Wayback|url=http://filozofia.btk.pte.hu/files/tiny_mce/File/Doktori%20Iskola/Dolgozatok/Pete_K_D.pdf |date=20140915141919 }}''.</ref>
 
== Külső hivatkozások ==
149 208

szerkesztés