Főmenü megnyitása

Módosítások

A consul jobbnak látta sietve a számára kijelölt tartomány felé indulni csapatai élén, azonban a helytartó, Decimus Brutus elsáncolta magát Mutina ([[Modena]]) városában, amit Antonius ostrom alá vett. A háborúba hamarosan bekapcsolódott a senatus és Octavianus is: [[i. e. 43|Kr. e. 43]]. áprilisában a két consul, [[Caius Vibius Pansa]] és [[Aulus Hirtius]] valamint a [[propraetor]]i [[imperium]]mal felruházott fiatalember haddal vonult Antonius ellen. Ő így két tűz közé került, és két csatában is vereséget szenvedett. Végül kénytelen volt maroknyi megmaradt emberével [[Gallia Narbonensis]]be menekülni, Lepidushoz, akinek előzőleg ő járta ki a [[Pontifex Maximus|pontifex maximusi]] tisztséget. Út közben némileg felduzzasztotta seregét, majd a provinciákba érve várakozó álláspontra helyezkedett Lepidushoz és Caesar többi hadvezéréhez ([[Munatius Plancus]], [[Asinius Pollio]]) hasonlóan.
 
Veresége hírére a senatus a haza ellenségévé nyilvánította Antoniust, majd a neki menedéket adó Lepidust is, az összeesküvőket és Sextus Pompeiust pedig a legkülönfélébb megtiszteltetésekkel halmozták el. Ez már tűrhetetlen volt a Octavianus számára is, aki csak saját pozíciója megszilárdítása érdekében paktált le a senatusszal. Miután hatástalanok maradtak a consulságra irányuló követelései, nyolc legiójával megszállta Rómát, és visszavonatta az említett intézkedéseket ([[lex Pedia]]). Fika
 
== A II. triumvirátus ==
Névtelen felhasználó