„Alpok” változatai közötti eltérés

Sok jellegzetes alpesi állatfaj él az erdőhatár felett az oreálban. Egyes fajok esetében ezt azzal magyarázzák, hogy így próbál kitérni az emberek elől. Sok állatfaj rokonságban van tundrán élő fajokkal, ahol szintén előfordulnak. Hasonlóan szoros kapcsolatok állnak fenn más magashegységekkel. Európa magashegységi faunájaban gyakoriak a jégkorszaki állatvilág maradványai (Reliktpopulationen[[Reliktum faj|reliktum társulások]]), melyek az alacsonyabban fekvő területekről a jégkorszak után teljesen eltűntek. Ezt a folyamatot nevezik ''areáldiszjunkció''nak. Eredetük szerint vannak ''arkto-alpesi'' eredetű fajok (melyek a tundráról származnak) és vannak ''boreo-alpesi'' eredetű fajok (melyek a tajgáról származnak) különböztethetők meg.

A szlovén Alpokban és a [[Trentino|Trentinóban]] lévő ''Adamello'' natúrparkban még ma is vannak barnamedvék. Az 1990-es évek óta a Szlovéniából való átvándorlás és célzott telepítések révén ismét él egy kisebb medvepopuláció Ausztria területén. A legtöbbjük a ''Naturpark Ötscher-Tormäuer'' területén él. A [[szürke farkas|farkas]]okat 1900 körülre kiírtottákkiirtották az Alpokban, de az [[Appenninek]] felől érkezve 1990 óta ismét megjelentek. Manapság mintegy száz példányuk él a Nyugati-Alpok francia és olasz részén. A [[szirti sas]] bár az egész északi féltekén elterjedt, Közép-Európában mégis csak az Alpok és a [[Kárpátok]] hegyeiben lelhető fel. Több nagytestű állatot az ember írtottirtott ki, mint például az [[eurázsiai hiúz]]t, a [[szakállas saskeselyű]]t és a [[fakó keselyű]]t. Ezeket a fajokat ismét igyekeznek meghonosítani visszatelepítések által. Egyes [[gerincesek]]nél szezonális [[dimorfizmus]] figyelhető meg: a nyári világosabb szőrzetet vagy tollazatot télen egy fehér váltja (pl. [[havasi nyúl]], [[alpesi hófajd]]).