Főmenü megnyitása

Módosítások

Nincs méretváltozás, 6 hónappal ezelőtt
a
A második világháború utáni évtizedekben a városi lakosság is egyre nagyobb számban kereste fel az Alpokat. Számukra eleinte pihenőhely volt inkább, ahova a hétköznapok megerőltetései elől visszavonulhattak, később azonban már a magasabb életszínvonalat jelképező státuszszimbólumnak számított itt eltölteni a szabadidőt. A közlekedési útvonalak kiépülésével nagyjából 1965-től indult be a tömegturizmus. A téli sportok a felvonókkal és liftekkel egyre nagyobb jelentőséggel bírtak a helyi lakosság számára. Egyes helyeken külön üdülővárosok jöttek létre tisztán a turizmus kiszolgálására, mint például Franciaországban a [[Val Thorens]].
 
A barangolások az ezredforduló után ismét jelentősen népszerűkké váltak és az „ökológiailag elviselhető turizmus” példájaként hozzák fel, főként azt a fajtáját, mikor félreeső, elvándorlás fenygettefenyegette vidékekre teszik őket és ezáltal a helyi lakosságnak nyújtanak némi bevételforrást. Az ilyen turizmust szolgálják bizonyos hosszútávú túraútvonalak, mint amilyenek például a kulturális értékeket felkereső útvonal Svájcban ''(Kulturwege Schweiz)'' vagy az Alpok nyolc országán át vezető ''Via Alpina''. Ebből a megfontolásból az útvonalat 2005-ben a fenntartható fejlődés támogatásának okán az [[alpesi konvenció]] egy hivatalos projektjévé tették. Az olasz ''(Grande Traversata delle Alpi)'' vándorútvonal nevével ellentétben csak Piemontra korlátozódik. A példaképnek számító svájci Göschenenben<ref>{{Cite web |url=http://www.goeschenen.ch/modellregion/ |title=Modellregion Göschenen für nachhaltigen Alpen-Tourismus |accessdate=2011-02-10 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20110130142958/http://www.goeschenen.ch/modellregion/ |archivedate=2011-01-30}}</ref> az elzárt területek vándorútvonalakba való bevonására törekednek.
 
==== Hasznosítás és veszélyei ====
89 974

szerkesztés