„Juhászlak” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10)
Borovszky + "Népessége" címsor & jav. + kieg.
27. sor:
}}
 
'''Juhászlak''' ([[1899]]-ig és [[1939]]–[[1944]] között ''Runyina'', {{ny-sk|Runina}}, {{ny-uk|Руніна / Runyina}}) község [[Szlovákia|Szlovákiában]], az [[Eperjesi kerület]] [[Szinnai járás]]ában. 2011-ben 85 lakosából 69 ruszin, 10 szlovák és 6 ukrán volt.
 
== Fekvése ==
33. sor:
 
== Története ==
[[1569]]-ben ''"Ronua"'' néven említették először, mint a [[homonna]]i uradalomhoz tartozó [[soltész]]jogú települést. Magyar nevét onnan kapta, hogy a falu lakosai egykor főként juhtenyésztéssel és fakivágással foglalkoztak.
 
A 18. század végén [[Vályi András]] ''Magyar országnak leírása'' című művébenígy eztír írjaróla: ''„RUNYINA. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Gr. Vandernót Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik n. k. Topolyához, n. ny. Ruszkához is 1 órányira; határja 2 nyomásbéli, zabot középszerűen, kevés árpát, kölest, tatárkát, és krompélyt terem; földgye hegyes, vőlgyes, kősziklás; erdeje van, legelővel bővelkedik, piatza Ungváron, és Homonnán.”''[<ref>{{Cite web |url=https://webwww.archivearcanum.orghu/webhu/20070927220741online-kiadvanyok/http:ValyiFenyes-orszagleirasok-81A15/valyi-andras-magyar-orszagnak-leirasa-87F85/php?list=eyJxdWVyeSI6ICJWXHUwMGUxbHlpIEFuZHJcdTAwZTFzOiBNYWd5YXIgT3Jzelx1MDBlMWduYWsgbGVcdTAwZWRyXHUwMGUxc2EifQ |title=Vályi András: Magyar országnak leírása {{!}} Országleírások {{!}} Kézikönyvtár |accessdate=2019-02-20 |work=www.arcanum.hu}}</fszek/valyi/root/0001/0003/0002/0454-2775.html]ref>
 
[[Borovszky Samu]] monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „''Juhászlak, előbb Runyina. A Beszkidek alatt fekvő ruthén kisközség. Van 41 háza s 279 gör. kath. vallású lakosa. Postája Nagypolány, távírója Szinna, vasúti állomása Nagyberezna. A gácsi határszélen fekszik s hajdan a homonnai uradalomhoz tartozott. Az újabb korban a Prámer család, majd Satzger Keresztély lett az ura, most pedig Scharnitzer Ottó lovagnak van itt nagyobb birtoka. A faluban gör. kath. templom van, mely 1796-ban épült.''”<ref>{{Borovszky}}</ref>
A 20. század elején híres volt fűrésztelepeiről. 1910-ben 555, többségben [[ruszinok|ruszin]] lakosa volt, jelentős [[lengyelek|lengyel]] és német kisebbséggel. [[1920]] előtt [[Zemplén vármegye]] [[Szinnai járás]]ához tartozott.
 
A 20. század elején híres volt fűrésztelepeiről. [[1920]] előtt [[Zemplén vármegye]] Szinnai járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. [[1939]] és 1945 között ismét [[Magyarország]] része.
 
== Népessége ==
A 20. század elején híres volt fűrésztelepeiről. [[1910]]-ben 555, többségben [[ruszinok|ruszin]] lakosa volt, jelentős [[lengyelek|lengyel]] és német kisebbséggel. [[1920]] előtt [[Zemplén vármegye]] [[Szinnai járás]]ához tartozott.
 
2001-ben 91 lakosából 62 ruszin és 23 ukrán volt.
 
2011-ben 85 lakosából 69 ruszin, 10 szlovák és 6 ukrán.
 
== Nevezetességei ==
45 ⟶ 52 sor:
 
== További információk ==
* [httphttps://www.obce.info/index.php?make=mapa&id=7&obec=1856slovensko/presovsky-kraj/okres-snina/runina/profile Községinfó]
* [http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-177522&pos_y=-1203870&size=full&lang=sk&sipka=1&name=Runina%2C%20Snina Juhászlak Szlovákia térképén]
* [http://www.e-obce.sk/obec/runina/runina.html E-obce.sk]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Juhászlak