„Juhászlak” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) |
Borovszky + "Népessége" címsor & jav. + kieg. |
||
27. sor:
}}
'''Juhászlak''' ([[1899]]-ig és [[1939]]–[[1944]] között ''Runyina'', {{ny-sk|Runina}}, {{ny-uk|Руніна / Runyina}}) község [[Szlovákia|Szlovákiában]], az [[Eperjesi kerület]] [[Szinnai járás]]ában
== Fekvése ==
33. sor:
== Története ==
[[1569]]-ben „''
A 18. század végén [[Vályi András]]
[[Borovszky Samu]] monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „''Juhászlak, előbb Runyina. A Beszkidek alatt fekvő ruthén kisközség. Van 41 háza s 279 gör. kath. vallású lakosa. Postája Nagypolány, távírója Szinna, vasúti állomása Nagyberezna. A gácsi határszélen fekszik s hajdan a homonnai uradalomhoz tartozott. Az újabb korban a Prámer család, majd Satzger Keresztély lett az ura, most pedig Scharnitzer Ottó lovagnak van itt nagyobb birtoka. A faluban gör. kath. templom van, mely 1796-ban épült.''”<ref>{{Borovszky}}</ref>
A 20. század elején híres volt fűrésztelepeiről. 1910-ben 555, többségben [[ruszinok|ruszin]] lakosa volt, jelentős [[lengyelek|lengyel]] és német kisebbséggel. [[1920]] előtt [[Zemplén vármegye]] [[Szinnai járás]]ához tartozott.▼
A 20. század elején híres volt fűrésztelepeiről. [[1920]] előtt [[Zemplén vármegye]] Szinnai járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. [[1939]] és 1945 között ismét [[Magyarország]] része.
== Népessége ==
▲
2001-ben 91 lakosából 62 ruszin és 23 ukrán volt.
2011-ben 85 lakosából 69 ruszin, 10 szlovák és 6 ukrán.
== Nevezetességei ==
45 ⟶ 52 sor:
== További információk ==
*
* [http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-177522&pos_y=-1203870&size=full&lang=sk&sipka=1&name=Runina%2C%20Snina Juhászlak Szlovákia térképén]
* [http://www.e-obce.sk/obec/runina/runina.html E-obce.sk]
|