Wikipédia

„Luxemburg” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
5 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10ehf1)
45. sor:
Az állam nevét magyarul ''Luxemburg''nak, [[főváros]]áét pedig ''Luxembourg''nak írjuk.<ref>Helyesírás (OH). Szerk.: Laczkó Krisztina - Mártonfi Attila. Osiris Kiadó, Bp. 2004.</ref>
 
A legnagyobb európai miniállamot 1815-ben, a [[Bécsi kongresszus|bécsi konferencia]] határozata hozta létre, de a nagyhercegi címet [[I. Vilmos holland király]]nak adták. Függetlenségét 1890-ben nyerte el, amikor Adolf nassaui herceg örökölte a nagyhercegi címet és megalapította a mai napig uralkodó Nassau-Weilbourg dinasztiát.<ref>[{{Cite web |url=http://www.monarchie.lu/fr/L_histoire/Une_dynastie_luxembourgeoise/index.html |title=monarchie.lu - L’histoire] |accessdate=2010-06-06 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20100818035609/http://www.monarchie.lu/fr/L_histoire/Une_dynastie_luxembourgeoise/index.html |archivedate=2010-08-18 }}</ref> Felszínét az [[Ardennek]] és az [[Eifel-hegység]] uralja, déli része lankás lépcsővidék. Az [[óceáni éghajlat]] kedvez a mezőgazdaságnak. A [[Mosel]] folyó menti lejtőkön borszőlőt termesztenek. Fő ásványkincse a vasérc, melyre kohászat települ. Fővárosa [[Európa]] egyik [[pénzügy]]i központja.
 
== Földrajz ==
81. sor:
Vizei halban gazdagok, [[pisztráng]], [[csuka]], [[süllő]], [[angolna]], [[ponty]] és sok más halfajta él bennük.
==== Nemzeti parkjai ====
Nincs nemzeti parknak nevezett nemzeti park. Hasonló szerepet betöltő természetvédelmi terület: ''Parc Naturel Haute-Sûre Forêt d’Anlier''. Ez a természetvédelmi terület közös [[Belgium]]mal, az [[Ardennek]] hegységben található.<ref>[{{Cite web |url=http://www.visiteurope.com/ccm/experience/detail/?nav_cat=134&lang=en_US&item_url=/ETC/pan%2FETC%2Fpan-european/european%2Feuropean-national-parks/national%2Fnational-parks-of-benelux.en |title=Home - Prepare your next vacation to Europe - visiteurope.com<!-- Robot generálta cím -->] |accessdate=2019-02-21 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20090111163801/http://www.visiteurope.com/ccm/experience/detail/?nav_cat=134&lang=en_US&item_url=%2FETC%2Fpan-european%2Feuropean-national-parks%2Fnational-parks-of-benelux.en |archivedate=2009-01-11 }}</ref>
 
Főbb természetvédelmi területek: Bongert Altenhoven, Halbtrockenrasen (félszáraz gyepes rész), Junglinsterben (Jonglënster), Deiwelskopp-i tanösvény, Prënzebierg.
329. sor:
A luxemburgi iparosodás kezdetei a 19. századra tehetők, elsősorban az 1840-es években feltárt [[vasérc]]kincsnek köszönhetően. Az ipar legjelentősebb ágazatai ezután a [[bányászat]], a [[kohászat]] és a fémfeldolgozás lettek. A nehézipar dominanciája egészen 1973-ig, az első olajárrobbanásig tartott, amikor is az ipar elvesztette vezető helyét és a szolgáltatási szektor indult fejlődésnek.
 
2002-ben az ''ARBED'' ''(Aciéres réunies du Burbach, Eich, Dudelange)'' egyesült két másik [[Acélgyártás|acélipari]] vállalkozással, az ''UNISOR'' és az ''ACERALIA'' vállalatokkal és ARCELOR létrehozták az acélipar egyik legnagyobb vállalatát, amely 2005-ben 46,7 millió tonna acélt állított elő világszerte és 32,6 milliárd dolláros bevételt könyvelt el.<ref name="arcelormittal">{{cite web|url=http://www.arcelormittal.com/index.php?lang=en&page=15|title=ArcelorMittal - History {{en}}|accessdate=2011-07-15|quote=''Arcelor was created in February 2002 by the combination of three steel-making companies: Aceralia Corporación Siderúrgica ("Aceralia"), Arbed and Usinor, to create a global presence in the steel industry. At the time of its acquisition by Mittal Steel in 2006, Arcelor was the second largest steel producer in the world in terms of production, with 2005 production of 46.7 million tonnes of steel and 2005 revenues of €32.6 billion''|archiveurl=https://web.archive.org/web/20110812012621/http://www.arcelormittal.com/index.php?lang=en&page=15|archivedate=2011-08-12}}</ref> 2006 januárjában az indiai eredetű Mittal acélipari vállalat ajánlatott tett a két vállalat összeolvasztására, majd az engedélyezési eljárás után 2006 júniusában létrejött a világ legnagyobb acélipari vállalata, az ArcelorMittal.<ref name="arcelormittal" />
 
A luxemburgi kormány aktívan támogatja a gazdaság diverzifikálódását, új ágazatok megtelepülését, ennek köszönhető pl. az anyagtechnológiában a DuPont vagy a Guardian Glass megtelepedése, illetve számos autóipari beszállító (Goodyear, Delphi) is üzemet létesített Luxemburgban.
366. sor:
Luxemburg mindig is jelentős szerepet játszott az európai kommunikációs piacon két óriáscég jelenléte miatt. Az egyik az [[RTL]] ''(Radio Télévision Luxembourg )'', amely napjainkban Európa egyik legnagyobb televíziós és rádiós vállalkozása (többek között Magyarországon is jelen van az [[RTL Klub]] csatornával).
 
A másik az SES, a világ egyik legnagyobb műholdüzemeltető vállalata,<ref>[{{Cite web |url=http://www.ses.com/ses/siteSections/group/Welcome/index.php |title=SES - About us] |accessdate=2011-07-15 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20110711155418/http://www.ses.com/ses/siteSections/group/Welcome/index.php |archivedate=2011-07-11 }}</ref> amely az ASTRA és a WORLD SKIES műholdak révén a világ lakosságának 99%-át eléri az általa sugárzott műsorokkal.
 
A két óriás mellett a telekommunikációs és az informatikai szektor egyéb vállalkozásai is megtelepedtek, többek között a Skype központja is Luxemburgban van bejegyezve.<ref>[http://about.skype.com/where-is-skype/ Welcome to Skype HQ]</ref>
450. sor:
* ''Grand Duchy of Luxembourg – 2004, Service information et presse du gouvernement luxembourgeois'' (200 oldalas hivatalos kiadvány az országról, francia nyelven)
* {{hely|gdl}}{{cite book|title=Tout savoir sur le Grand-Duché de Luxembourg ("Minden a Luxemburgi Nagyhercegségről")|publisher=Le Gouvernement du Grand-Duché de Luxembourg|url=http://www.gouvernement.lu|year=2010}}
* {{hely|statec}} {{cite web|url=http://www.statistiques.public.lu/fr/publications/series/lux-chiffres-fr/index.html|title=''Le Luxembourg en chiffres 2010'' ("Luxemburg számokban 2010") {{fr}}|publisher=Central Service for Statistics and Economic Studies|accessdate=2011-07-15|archiveurl=https://web.archive.org/web/20101114135550/http://www.statistiques.public.lu/fr/publications/series/lux-chiffres-fr/index.html|archivedate=2010-11-14}}
* {{hely|mnhm}} {{cite web|url=http://www.mnhm.lu/pageshtml/luxembourgarmy.php#B|title=The Luxembourg Army - Today's Army {{en}}|accessdate=2011-07-15|archiveurl=https://web.archive.org/web/20100702110138/http://www.mnhm.lu/pageshtml/luxembourgarmy.php#B|archivedate=2010-07-02}}
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Luxemburg”